Magyarországra látogat Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke,
aki felszólal Az Európai Unió előtt álló kihívások 2011-ben címmel
December 21-én Magyarországra látogat Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, aki felszólal Az Európai Unió előtt álló kihívások 2011-ben címmel a Magyar Tudományos Akadémián rendezendő tanácskozáson, s találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel. Magyarország 2011. január 1-jétől
lesz az Európai Unió soros elnöke, a tisztséget korábban ellátó
Spanyolországgal és Belgiummal triót alkotva közösen látja el az EU
elnöki teendőit 2010 januárjától 2011 június végéig. Az
MTI-Sajtóadatbank összeállítása az eddig bejelentett fontosabb
magyar célkitűzésekről:
A kormány 2010. július 28-án áttekintette a felkészülést a 2011
első felében esedékes magyar EU-elnökségre, s megnevezte a soros
magyar elnökség legfontosabb témáit. Martonyi János külügyminiszter
október 11-én adta át Brüsszelben a prioritások összefoglalóját egy
hivatalos státus nélküli rövid szöveg formájában. A kormány egy
hónappal később elfogadta az elnökségi programot, majd november
17-én a José Manuel Barroso vezette Európai Bizottsággal folytatott
megbeszélést Brüsszelben, s találkozott Herman Van Rompuyjel, az
Európai Tanács elnökével is. Egy héttel később Győri Enikő
EU-ügyekért felelős államtitkár először mutatta be hivatalosan a
magyar elnökségi programot uniós intézményben – az Európai Parlament
strasbourgi székhelyén, majd december elején az EP elnöke és
frakcióvezetői egyeztettek a programról Budapesten a magyar
kormánnyal. A végleges programot decemberben fogadják el, s ezt
követően ismertetik az érintett intézmények előtt.
A magyar stratégia vezérfonala az emberi tényező, a magyar
EU-elnökség munkájának négy tágabb témaköre: 1. Gazdasági növekedés
és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzéséért 2.
Erősebb Európa 3. Polgárbarát Európai Unió 4. Bővítés és
szomszédságpolitika (külkapcsolatok).
A négy fő témában megnevezett részletesebb kérdések:
1. Az unió gazdasági konszolidációjának folytatása a 2010
júniusában elfogadott, s a következő tíz évre szóló, Európa
növekedését és versenyképességének megőrzését, a foglalkoztatási
szint emelését célul tűző EU2020 stratégia alapján. Az eredetileg
megnevezett témák mellett időközben az EU napirendjére más fontos
tennivalók is előtérbe kerültek, így a gazdasági kormányzás, az
állandó válságkezelési mechanizmus ügye. Az EU országainak vezetői
néhány nappal ezelőtti csúcsértekezletükön állapodtak meg abban,
hogy állandó jellegű pénzügyi stabilitási mechanizmust hoznak létre
az euróövezet védelmében, s a jogi alapok megteremtése érdekében
módosítják a Lisszaboni Szerződést. Erre várhatóan a magyar
EU-elnökség alatt, 2011 márciusában kerül sor, júniusban pedig
megállapodnak azokban a jogszabályokban, amelyek a gyakorlatban
alkalmazhatóvá teszik a gazdasági együttműködés fokozásáról eddig
hozott döntéseket. Magyarország indítja majd az „európai szemeszter”
rendszert, amelynek értelmében az uniós országok előzetesen
bemutatják az EU-nak saját következő évi költségvetési
tervezetüket.
Várhatóan a soros magyar uniós elnökség ideje alatt terjeszti
elő az Európai Bizottság a 2014-ben hatályba lépő új többéves
költségvetési javaslatát. A következő félévben a kutatás és
innováció kérdéskörében a 7. kutatási keretprogram félidei
felülvizsgálata mellett a tervek szerint megkezdik a 8. keretprogram
előkészítését, s folytatódik az európai szabadalom megteremtésének
ügye is.
Az első nagy téma foglalja magában a magyar EU-elnökség egyik
legfontosabb prioritását – az európai romastratégia megalkotását is.
A program fő célja, hogy közösségi szinten új alapokra helyezzék és
növeljék az EU szerepvállalását a romákat érintő ügyekben, és
erősödjön az EU és a tagállamok együttműködése a romaintegráció
ügyében. (A témában a magyar elnökség olyan európai roma stratégiát
kíván előterjeszteni, amely a romák integrációjára összpontosít az
oktatás, a foglalkoztatás és a lakhatás terén.)
Az első nagy témához tartozik a markánsabb családpolitika, a
demográfiai problémákra való odafigyelés, s a gyermekszegénység
elleni küzdelem kérdése is. Az egészségügy területén Magyarország
többek között a szakemberek migrációjával összefüggő etikai
kérdéseket, az ellátó rendszerek fenntarthatóságának problematikáját
és a gyerekkori védőoltások programjának egyeztetését kívánja
kiemelten kezelni.
2. Az erősebb Európa témáján belül a célok között szerepel az
egyes ágazati politikák – a közlekedéspolitika, a kohéziós politika,
az agrárpolitika, az energiapolitika – megtárgyalása, s további
fontos terület a vízpolitika, az éghajlatváltozás, a biológiai
sokféleség védelme és az erőforrás-hatékonyság. A magyar EU-elnökség
egyik kiemelt célja a Duna-régió stratégia elfogadása (a programban
14 ország, köztük 8 uniós és 6 EU-n kívüli vesz részt, fő
célkitűzése a gyarapodó és élhető Duna-régió megteremtése),
Magyarország két témakörben (a vízminőség védelme és megőrzése,
valamint a környezeti katasztrófák – árvíz, aszály – kivédése terén)
kíván koordináló szerepet betölteni. A stratégia arról is szól majd,
hogy „létezik egy dunai identitás”, amelynek jegyében Duna menti
kulturális együttműködési programot indítanak.
BreuerPress media info
