EU-KORMÁNYFŐK: NÖVELNI KELL AZ UNIÓ BELSŐ ÖSSZETARTÁSÁT A
NEMZETKÖZI BEFOLYÁS FOKOZÁSÁHOZ
Brüsszel – Erős gazdaságnak és megnövekedett belső összetartásnak
kell megalapoznia azt a képességet, amellyel az Európai Unió növelni
tudja politikai befolyását a nemzetközi színtéren – állapították meg
csütörtökön Brüsszelben a témáról tartott találkozójukon a
tagországok állam- és kormányfői az ülésről kiadott zárónyilatkozat
szerint. Egyetértettek abban, hogy az EU-nak a jelenleginél
„magabiztosabban” kell képviselnie érdekeit és értékeit, továbbá
partnereivel a kölcsönösség szellemében és a kölcsönös előnyök szem
előtt tartásával kell együttműködnie. Külön méltatták a kormányfők
azokat az eredményeket, amelyeket az EU a nyugat-balkáni stabilitás
megteremtésében ért el, elsősorban az uniós integráció
perspektívájának felkínálásával. Az EU-tagországok külügyminiszterei
– akik a tagállamok csúcsvezetőivel párhuzamosan tanácskoztak
csütörtökön Brüsszelben – megállapodtak a Dél-Koreával megtárgyalt
szabadkereskedelmi megállapodás ügyében.
ORBÁN: A GLOBÁLIS SIKERESSÉG ÉRDEKÉBEN AZ EU-NAK „SAJÁT HÁZA TÁJÁN”
IS SIKERESNEK KELL LENNIE
Brüsszel – Ha az Európai Unió sikeres szereplő akar lenni a
világporondon, akkor „saját háza táján” is sikeresnek kell lennie –
hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben, az
EU főbb külpolitikai törekvéseinek szentelt uniós csúcstalálkozó
után. Mint elmondta, magyar részről fontosnak tartották – és ezt a
célt el is érték -, hogy a tanácskozás záró dokumentumában kapjon
kellő hangsúlyt az EU további bővítésének szándéka, a keleti
partnerségi kapcsolatok fontossága és az egységes energiapolitika
megteremtése. „A keleti partnerségen keresztül a közvetlen
szomszédságunkra meghatározó befolyást kívánunk gyakorolni” –
fogalmazott Orbán Viktor, és közölte: a jövő év első felében
esedékes magyar EU-elnökség olyan fontos külpolitikai súlynövelő
programnak tekinti a keleti partnerséget, hogy ezt helyezi majd
munkája fókuszpontjába. Kiemelte, hogy saját romastratégiát kell
kidolgoznia az uniónak, és ezzel a feladattal Magyarországnak kell
foglalkoznia a jövő év első felében.
SARKOZY: FRANCIAORSZÁG FOLYTATJA AZ ILLEGÁLIS TÁBOROK FELSZÁMOLÁSÁT
Brüsszel – Franciaországban folytatódik az illegális táborok
felszámolása, bármilyen származású emberek lakják is azokat –
jelentette ki Nicolas Sarkozy elnök csütörtökön Brüsszelben. Az
EU-tagországok állam- és kormányfőinek találkozóját követően az
államfő úgy nyilatkozott, országa vezetésére sokkolóan hatott az
alapjogi EU-biztos nyilatkozata, amelyben Viviane Reding egyszerre
említette a második világháborút és a romák mostani kitoloncolását.
Megerősítette, hogy Franciaország közbiztonsági megfontolásokból
cselekedett, és reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság
európai szintű javaslatokat készít a romák helyzetének témájában. A
találkozó után az uniós kormányfői tanácsot elnöklő Herman Van
Rompuy bejelentette, hogy a romák helyzetével kapcsolatos európai
uniós stratégia napirendre kerül az állam- és kormányfők egyik
következő találkozóján.
AZ EU KÖZÖS KÜLPOLITIKÁJÁT HIÁNYOLTA A SZLOVÉN ÁLLAMFŐ
Ljubljana – Az Európai Unió közös külpolitikáját hiányolta Danilo
Türk szlovén államfő csütörtöki ljubljanai sajtótájékoztatóján. A
bírálat kiváltó oka az volt, hogy Szlovénia nem kapott egyetlen
posztot sem az EU külképviseletein. Az EU kül- és biztonságpolitikai
főképviselője, Catherine Ashton szerdán hozta nyilvánosságra, hogy
mely országokból, kik tölthetik be a külképviseletek vezető
tisztségeit. Szlovénia a macedón és az albán külképviselet
vezetésére pályázott, de a dán és az olasz jelölttel szemben
alulmaradt. Az „új” tagállamok általában rosszul jártak a posztok
elosztásakor. Ashton azzal védekezett, hogy egyelőre még csak a
tisztségek egy részét töltötték be. „Az érdektelenségbe süllyedhet
az EU külpolitikája” – mondta Türk.
RATIFIKÁLÁSRA AJÁNLOTTA AZ ÚJ START-OT AZ AMERIKAI SZENÁTUS KÜLÜGYI
BIZOTTSÁGA
Washington – Az amerikai szenátus külügyi bizottsága ratifikálásra
ajánlotta csütörtökön a szövetségi törvényhozás felsőházának a
hadászati nukleáris fegyverek csökkentéséről kötött új
amerikai-orosz START-szerződést. A teljes ház voksolásakor
kétharmados többségre, 67 szavazatra lesz majd szükség a szerződés
jóváhagyásához. A szenátus várhatóan a november 2-i, félidős
kongresszusi választás után szavaz a ratifikációról, de egyelőre nem
világos, hogy a kérdés még az idén felkerül-e a napirendre. Barack
Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök április 8-án,
Prágában írta alá a megállapodást. Több republikánus szenátor
aggódik a rakétavédelmi eszközök korlátozása miatt. Némelyikük
szerint a szerződés nem tartalmaz olyan garanciákat, amelyek
megakadályozhatnák, hogy az oroszok kijátsszák a
megállapodást.
GATES ÉS SZERGYUKOV MEGÁLLAPODOTT A KATONAI KAPCSOLATOK SZOROSABBRA
FŰZÉSÉRŐL
Washington – Több megállapodást írt alá szerdán Washingtonban a
kétoldalú katonai párbeszéd folytatásáról Robert Gates amerikai és
Anatolij Szergyukov orosz védelmi miniszter, miután több mint öt
órán át tárgyalt egymással. A felek megvitatták az Európába
telepítendő amerikai rakétavédelem kérdéseit is, majd közös vacsorán
vettek részt a haditengerészet egy, a Potomac folyón horgonyzó
uszályán. Az új megállapodások értelmében a két ország védelmi
minisztere ezentúl gyakrabban találkozik egymással, több lesz a
közös katonai program, hadgyakorlat és szakembercsere. Gates és
Szergyukov egyaránt pozitívan értékelte a tárgyalásokat. Megfigyelők
szerint az a hosszú idő, amit Gates a Szergyukovval folytatott
tárgyalásokra fordított, már önmagában pozitív üzenetként
értékelhető.
