A UBS bankcsoport kommentárja szerint a banktól tanácsot kérő befektetők körében
„Nagy nyomás” várható a hitelminősítők részéről legkésőbb az önkormányzati választások után annak érdekében, hogy a magyar kormány folytassa az
együttműködést a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), amihez valószínűleg
az EU is ragaszkodni fog helyzetértékeléseikben londoni felzárkózó piaci elemzők.
A UBS bankcsoport szerdai kommentárja szerint a banktól tanácsot
kérő befektetők körében jelenleg a legfontosabb kérdés
Magyarországgal kapcsolatban az, hogy várhatóan miképp alakul a
magyar kormány kapcsolata a valutaalappal és az EU-val.
A pénzintézet londoni feltörekvő piaci közgazdászainak minapi
befektetői tájékoztatóján – a UBS által erről szerdán Londonban
kiadott részletes ismertetés szerint – elhangzott: Magyarországra az
EU részéről „nagyon erős nyomás nehezedik” a jövő évi GDP-arányos
államháztartási hiány 3 százalékra csökkentése végett, tekintettel
arra, hogy Magyarország hat éve áll túlzottdeficit-eljárás alatt, és
ha egy adott ország esetében ez az eljárás a hetedik évébe lép, az
potenciálisan súlyos bírságokkal és egyéb „negatív
következményekkel” járhat.
A UBS szakelemzőinek tájékoztatóján elhangzott az is, hogy – a
korábbi évek 4-6 milliárd eurós átlagával szemben – 2011-2012-ben
évente átlagosan több mint 8 milliárd eurónak megfelelő hazai és
devizaadósság jár le, beleértve az IMF-nek és az EU-nak
visszafizetendő juttatásokat.
Ebben a helyzetben ahhoz, hogy Magyarország „elboldoguljon az IMF
nélkül”, a globális refinanszírozási környezetnek „nagyon-nagyon
támogatónak kell maradnia”.
Ha ez nem így lesz, a hitelminősítők részéről „jelentős nyomás”
nehezedhet Magyarországra potenciális visszaminősítések formájában,
mivel a refinanszírozási igények a következő időszakban „történelmi
léptékben is nagyon nagyok” lesznek, a piaci viszonyok pedig
továbbra is „igen szeszélyesek”.
Ebben a környezetben „értelmes dolog lenne”, ha a magyar kormány
visszaülne a tárgyalóasztalhoz az IMF-fel és az EU-val, és
megpróbálna tető alá hozni egy elővigyázatossági megállapodást. A
cég szakértői tisztában vannak ugyanakkor azzal is, hogy
„valószínűtlen” egy ilyen egyezség elérése az október 3-ai
önkormányzati választások előtt, és az addig hátralévő időben jó
eséllyel egyre erősebb lesz a „piaci zaj” – áll a UBS szerdai
ismertetésében.
A JP Morgan bankcsoport londoni feltörekvő piaci elemzőinek új
helyzetértékelése szerint jóllehet a magyar kormány egyelőre kitart
azon véleménye mellett, hogy nincs szüksége az IMF-re, az EU azonban
valószínűleg ragaszkodni fog ahhoz, hogy Magyarország folytassa az
együttműködést a Nemzetközi Valutaalappal. A JP Morgan szerint az
IMF felügyeleti infrastruktúrája szükséges a Fidesz
gazdaságpolitikájának hitelessé tételéhez.
Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) globális felzárkózó
piaci kutatási részlegének vezetője ugyancsak szerdán Londonban
ismertetett kommentárjában úgy vélekedett, hogy a hitelminősítők az
októberi önkormányzati választásokig „még adnak időt a kormánynak”.
Ha azonban akkor sem látják úgy, hogy a magyar kormány ismét
elkötelezi magát az IMF/EU-program mellett, vagy nem látnak reális,
konkrét intézkedéseket egy középtávú költségvetési program
formájában, vissza fogják minősíteni Magyarországot, akár „bóvli”
kategóriába – jósolta az RBS vezető londoni elemzője.
A „bóvli” – vagyis a befektetési szint alatti, spekulatív – sávba
történő visszaminősítés kockázata elsősorban a Standard & Poor’s
hitelminősítő esetében áll fenn. Az S&P ugyanis „BBB mínusz”
osztályzattal, vagyis a befektetési kategória alapszintjén tartja
nyilván a magyar szuverén adósosztályzatot, leminősítés lehetőségére
utaló negatív kilátással. Ha a Standard & Poor’s ezt a magyar
besorolást rontja, azzal Magyarország ennél a cégnél elvesztené
befektetésre ajánlott osztályzatát.
Jelenleg három EU-tagállamnak – Lettországnak, Romániának és
Görögországnak – vannak nem befektetői, azaz „bóvli” adóskockázati
besorolásai.
A Standard & Poor’s július végén jelentette be Londonban, hogy az
addigi stabilról negatívra rontotta a magyar adósbesorolás
kilátását, arra a véleményére hivatkozva, hogy „a kormány egyes
intézkedései kedvezőtlenek lehetnek a magyar gazdaság középtávú
makrokilátásaira”. Akkori elemzésében az S&P e lépések között első
helyre sorolta a pénzintézetekre kiróni tervezett adót, amelynek
mértéke a hitelminősítő szerint középtávon ronthatja a bankrendszer
tőkefelhajtó, és ezáltal hitelezési képességét is.
A Standard & Poor’s a befektetői besorolásuk elvesztésétől
fenyegetett országokról minap kiadott új elemzésében megerősítette
ezt a véleményét. Az S&P legfrissebb értékelése szerint a magyar
adósosztályzatra érvényes negatív kilátás a cég azon véleményét
tükrözi, hogy a kormány által a közfinanszírozási helyzet
konszolidálására kidolgozott terv „kulcsfontosságú alkotóelemei
károsnak bizonyulhatnak” a magyar gazdaság középtávú növekedési
kilátásai szempontjából.
Magyarország szuverén adósságát a három legnagyobb hitelminősítő –
Standard & Poor’s, Moody’s Investors Service, Fitch Ratings –
egyaránt a közepes befektetői sávban, de három különböző szinten
tartja nyilván. Az S&P „BBB mínusz” osztályzatánál a Fitch egy
fokozattal magasabb, „BBB”, a Moody’s még eggyel jobb, „Baa1” (a
másik két cég metodikájában „BBB plusz”-nak megfelelő) besorolással
listázza a magyar államadósságot.
BreuerPress-info
