Magyarok Amerikában

Csordultig magyar


A kortárs magyar művészetet, illetve annak az amerikai kultúrára tett hatását szándékozik bemutatni a Csordultig magyar (Extremely Hungary) címmel 2009-ben New Yorkban és Washingtonban rendezendő magyar kulturális évad

    Azóta, hogy az európaiak megjelentek az Újvilágban, a magyarok is kivették részüket Amerika történelméből; az amerikai függetlenségi háború idején például a magyar Kováts Mihály a felkelő hadsereg ezredeseként halt hősi halált.
    A magyar emigráció hullámai – a XIX-XX. század fordulójának nagyarányú kivándorlásán túl – az 1848-as és az 1956-os magyar forradalmakhoz kötődnek. A telepesek és emigránsok hazájává váló Amerikában a magyarok is megtalálták a maguk szilárd helyét – olvasható a kulturális intézet háttéranyagában.
    Az 1930-as években számos kiváló magyar intellektuel, köztük sok olyan nemzetközi hírű tudós, művész és filmkészítő emigrált az Egyesült Államokba, aki rányomta bélyegét Amerika kulturális életére. Az erősödő fasizmus elől menekülők nagyban hozzájárultak a világ képének megváltoztatásához a tudomány, a művészet, a formatervezés, a fotográfia, a film és a kommunikáció területén.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

    A magyarok és magyar-amerikaiak alkotó tevékenysége beleépült az amerikai kultúra szövetébe és szerepet játszott a modern művészeti mozgalmak meghonosításában. A Bauhausban tanító Marcel Breuer és Moholy-Nagy László a nemzetközi stílus nagyhatású képviselőiként a forma és funkció integrálásával kísérleteztek. Később Breuer tervezte a Whitney Museum of American Art épületét.

 

 

 

 

 

 Liszt Ferencet és Bartók Bélát az utóbbi két évszázad legnagyobb zeneszerzői között tartják számon, örökségük nyomot hagyott a modern és a kortárs kompozíciókon is. Magyarok és magyar származású amerikaiak föltűntek Hollywoodban is: Harry Houdinitól és Lugosi Bélától kezdve olyan filmcézárokig, mint William Fox és Adolph Zukor, akik a 20th Century Fox, illetve a Paramount Studios alapítói. Minden idők egyik legnagyobb hatású filmjét, a Casablancát Michael Curtiz alias Kertész Mihály rendezte. A magyar-amerikai művészek örökségét napjainkban többek közt Jerry Seinfeld, Drew Barrymore, Kate Hudson és Adrien Brody viszi tovább.
    Magyarország több mint egy tucat Nobel-díjast adott a világnak, köztük olyanokat, akik tevékeny részt vállaltak az atomkorszak és a komputer korszakának életre hívásában. A fizikus Szilárd Leó fedezte fel elméleti szinten az atombomba alapját képező nukleáris láncreakciót, ez vezetett a Manhattan Projecthez. Ebben vett részt Teller Ede is, aki 1951-ben fedezte fel a hidrogénbombát. John Kemény magyar származású komputer-tudós alkotta meg a BASIC számítógépnyelvet, amely lehetővé tette a komputerek tömeges használatát. Néhány évtizeddel később emigráns társa, Andrew Grove fejlesztette ki az Intel mikroprocesszort.
    Az amerikai államok közül mind a ma napig New Yorkban él a legtöbb magyar. New York állam korábbi kormányzója, George Pataki is első generációs magyar származású politikus. A magyar-amerikai milliárdosok közé tartozik a szoftverfejlesztő üzletember és űrturista, Charles Simonyi és a pénzügyi szakértő, George Soros. Ők és még sokan mások alkotják a magyar-amerikaiaknak azt a kivételes hozzájárulását az amerikai kultúrához, amely a Csordultig magyar nevet viselő évad legfőbb alapja és ösztönzője.
    A magyar kultúra jobb megismerését szolgáló New York-i Magyar Kulturális Központ a Magyarország múltját, jelenét és jövőjét érintő legkülönbözőbb rendezvények szervezője és támogatója. A központ 2001-es létrehozása óta neves intézményekkel, így a New York Public Library-vel és a Lincoln Centerrel együttműködve, kiállítások, előadások, koncertek, színházi események és vetítések sorával teremtett kapcsolatot a magyar művészek és az amerikai közönség között.

BreuerPress-MTI