egyhangú volt az
Ab-elutasítás
A politikus ismertette a három alkotmánybíró, Kovács Péter, Lévay Miklós és Kiss László véleményét. Kovács Péter véleményét Bárándy Gergely úgy értelmezte, hogy Magyarország vagy hozzáigazítja a saját jogrendszerét az országra nézve kötelező nemzetközi elvárásokhoz vagy felmondja ezeket a szerződéseket.
A képviselő úgy összegezte véleményét, hogy ha meg akarjuk őrizni nemzetközi szalonképességünket, akkor nem távolodni kellene az európai tendenciáktól, hanem közeledni azokhoz.
Bárándy Gergely hangsúlyozta: ha kell, még kétszer-háromszor beterjeszti a javaslatot az Országgyűlés elé.
A politikus Kovács Péter alkotmánybíró felvetésére hivatkozva úgy vélekedett, hogy az Országgyűlésnek esetlegesen alkotmányt kell módosítania. Erre szerinte akkor van szükség, ha az Alkotmánybíróság (Ab) szerint az alkotmány nem teszi lehetővé, hogy jogszabályt készítsenek olyan esetekben, amiket a nemzetközi szerződések szerint szabályozni kell.
Hozzátette: ha az Alkotmánybíróság megváltoztatja a véleménynyilvánítással kapcsolatos precedensjogát, akkor újra meg lehet próbálkozni a büntető vagy a polgári törvénykönyv módosításával.
Bárándy Gergely úgy fogalmazott: annak viszont nem örülnek, hogy a köztársasági elnök indítványára hozott határozat alapján továbbra is büntetlenül és nyíltan lehet „cigányozni, zsidózni vagy a magyar nemzetet durván szidni”. Megjegyezte, annak sem örülnek, hogy az alkotmánybírák többsége nem értett egyet az ő jogi érvelésükkel.
Felhívta a figyelmet, hogy aki a hétfői döntés után triumfálni akar az vigyázzon, mert meg találja bántani azt a néhány százezer vagy millió embert, akiknek a törvénymódosítás védelmet nyújtott volna.
A sajtótájékoztatón szintén részt vevő Suchman Tamás szocialista képviselő szerint a hétfői döntés nem pusztán jogi, hanem politikai és erkölcsi kérdés is.
A szocialista képviselő úgy vélte, hogy az elmúlt 17-18 évben a hétfőihez hasonló alkotmánybírósági ítéletek biztatást adtak azoknak, akik Magyarországon „ha nem is még újfasizmust, de olyan szélsőjobboldali eszméket képviselnek, melyekkel szemben születtek népbírósági ítéletek, melyekkel szemben fellépett az egész civilizált Európa.”
A politikus bejelentette, hogy szerda reggel felkeresi az Alkotmánybíróság elnökét, „mert az gondolom, hogy az Alkotmánybíróság tagjai (…) bizonyos történelmi ismeretek híján vannak.” Suchman Tamás egy napra tanulmányozásra át akarja adni a testületnek édesanyja naplóját, amelyet 1944-ben kezdett írni a kaposvári gettóban és amely megjárta vele együtt Auschwitzot is.
A képviselő közölte, hogy az időzítést is rossznak és sértőnek tartja, mert az Alkotmánybíróság tagjai figyelemmel lehettek volna arra, hogy a törvényt ne a magyar zsidóság legnagyobb gyászünnepének közepén semmisítsék meg.
Bárándy Gergely arra a kérdésre, hogy nem érzi-e kudarcnak a törvénymódosítás megsemmisítését azt felelte: azt mondta, hogy az egyik alkotmánybíró elismerte azt, hogy az Ab a jogi szabályozás lehetséges mikéntjéről a jogalkotónak nem adott megfelelő támpontokat.
BreuerPress-MTI
