Szervezetek Társadalmi Felelősségvállalása

A szervezetek társadalmi felelősségvállalása lesz a 2007. november 15.-én megrendezésre kerülő V. EURÓPAI PR-VITANAP témája. A vitára a Personal Hungary Kiállítás és Konferencia keretében kerül sor a budapesti SYMA Csarnokban.

Az 1990-es évek elején hazánkban általánosan ismerté vált egy angol kifejezés, a public relations, sőt egy idő után, mondhatni olyan népszerűvé is vált, mint annak idején a marketing. Lépten – nyomon találkozunk az óta is ezzel a kifejezéssel, van, aki tudja jelentését, az, helyesen használja. Számos, főként politikus és újságíró nem ismervén az angol szó magyar jelentését, megfelelőjét, persze hibásan használja, sõt a hazai politika egyes csoportjai szinte szitokszóvá nemesítették a public relationst. Ezek a csoportok rendszeresen „piárkodnak”!
Néhány évvel ezelőtt, egy hazai társadalmi szervezet, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Kommunikációs és Public Relations Szakosztálya felismerve azt a tényt, hogy hazánkban egyre többen használják helytelen összefüggésekben, az ismeretek alapvetõ hiányára, a tudatlanságra alapuló hibás nézetekre visszavezethetõ nézeteiket a public relationsról, ezért elindított, egy az óta hagyományossá vált rendezvénysorozatot, ez lett az Európai PR-Vitanapok.
Az Európai PR-Vitanapok megszervezésével a MÚOSZ kettõs célt tûzött ki:
• Egyrészrõl a MÚOSZ Kommunikációs és Public Relations Szakosztálya szeretné elérni, hogy a hazai újságíró társadalom helyesen, az európai normáknak megfelelõen használja, részben magát a public relations szakkifejezést és másrészt a hozzátartozó fogalmakat is.
• A másik cél a hazai kommunikációs – az újságíró és a public relations – szakma színvonalának fejlesztése.
Ez a kettõs cél vezérelte az idei Európai PR-Vitanapok szervezõit, amikor is úgy döntöttek, hogy az idei vita témájául a SZERVEZETEK TÁRSADALMI FELELÕSSÉGVÁLLALÁSA kérdéskörét választják.
Ez a téma manapság olyan népszerûvé kezd válni, mint korábban maga public relations volt, és a tapasztalat azt mutatja, hogy számos szakember maga sincs teljesen tisztában azzal, hogy mit is takar ez a fogalom. Ezek után hogyan is lehetne elvárni a társadalom tagjaitól, hogy tisztában legyenek azzal, hogy mit is takar valójában az a három betû, amit az angol rövidítés alapján úgy írunk, hogy CSR. Jellemzõ a hazai téveszmékre, tudatlanságra, hogy nemrégiben egy hazai egyetem kommunikációs szakán diplomavédéskor feltett vizsgáztatói kérdésre a diplomázó hallgató úgy kezdte válaszát, hogy „a cséer a társadalom számára fontos tevékenység”.
Az Európai PR-Vitanapok eddigi témái között megtalálhatók voltak a public relations fogalmait tisztázó viták ugyanúgy, mint a szakma részterületeit megvitató eszmecserék. Így, az eddigi viták során szó került az újságírás és a pr-tevékenység viszonyáról, a pr-filmek szerepérõl, a public relations tevékenység jövõjérõl, az e-pr-rõl. A korábbi Európai PR-Vitanapok kézzel fogható szakmai eredménnyel jártak, így született meg a MÚOSZ két ajánlása is a Társadalmi Kommunikációban használatos szakkifejezésekre vonatkozóan.
A korábbi vitákban, a hazai kommunikációs, sajtó és pr-szakemberek mellet számos nemzetközileg elismert szaktekintély is kifejtette véleményét. Így például a korábbi viták vendége volt hazai vezetõ hetilap, gazdasági magazin fõszerkesztõje, az ORTT vezetõje, a Magyar Televízió alelnöke, a magyar kormány szóvivõje, a Külügyminisztérium kommunikációért felelõs vezetõje, a CERP, az Európai Public Relations Konföderáció Elnöke, Alelnöke és Igazgató Tanácsának tagja is.
Az idei rendezvényre a szervezõk, a hazai kommunikációs és társadalmi szervezetek, vállalatok vezetõit, kommunikációval és humán erõforrással foglalkozó szakembereit invitálják a szakmai vitára.
A MÚOSZ Kommunikációs és Public Relations Szakosztálya, Társadalmi Kommunikáció Tagozata tervei szerint a vita eredménye egy ajánlás kidolgozása lesz, amely egyrészt a hazai újságíró társadalom számára, másrészt a hazai szervezetek részére sorvezetőként szolgálna a szervezetek társadalmi felelősségvállalása tekintetében.
A vitaindító tervezet, az elfogadásra ajánlott szöveg szerint a Szervezetek Társadalmi Felelősségvállalása értelmezésére a MÚOSZ Kommunikációs és Public Relations Szakosztálya, Társadalmi Kommunikáció Tagozata az alábbi megfogalmazást javasolja:
A Szervezetek Társadalmi Felelősségvállalása a (belső és külső) public relations funkció részeként, a szervezetek belső és külső környezetével, a társadalom minden tagjával folytatott tudatos kommunikáció és kapcsolatok szervezése, amelynek célja, hogy valóra váljon egyrészt a szervezet kedvező megítélésének erősödése, másrészt a társadalom fejlődése.
A reputáció és a társadalmi fejlődés annak következtében jön létre, hogy a szervezet felhasználja a társadalom tagjai, más szervezetek, egyének, tevékenységek elismert presztízsét.
A Szervezetek Társadalmi Felelősségvállalása a szervezeteknek olyan önkéntes, tudatos és folyamatos erőfeszítése, ahol a szervezet felismeri, hogy minden döntése, cselekedete hatással lehet a társadalom minden tagjára, ezért minden tettéért a társadalom minden tagjának felelősséggel tartozik.
A Szervezetek Társadalmi Felelősségvállalása feladata, hogy kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatokat hozzon létre, tartson fenn a szervezet és a szervezet működéséhez kapcsolódó belső és külső környezetét alakító társadalmi környezeti tényezők között.
FPI – Breuerpress info