60 ÉVVEL AUSVITZ UTÁN: LEÉGETT A KREMATORIUM IZRAELBEN
Stilusosan: porrá égett az első kommercionális krematórium Izraelben, amelyben alapitója, egy dörzsölt üzletember, ajánlott jó pénzért ausvitzi temetést, azon keveseknek, akiknek derogál a vallásos temetés.
Eddig is voltak már, egyes szekuláris kibbucokban, olyan „világi” temetések, amelyeken rabbi nem funkcionált (a Halacha szerint ez nem is szükséges!) és a Kaddis helyett Bach zene szólt, a gyászolók ruháját nem vágták be stb, csupa „modern” dolog, amelyek elválasztották a „haladó” szellemü embereket a maradi zsidóktól. De krematorium még nem volt.
Nemrég kirukkolt egy ilyen müintézettel az emlitett üzletember, aki „Álé Sálechet” („Hulló falevelek”) néven alapitotta a modern temetkezés égető módját INTÉZŐ kemencét. A krematórium helyét szigoruan titokban tartották, mert aki a helyet bérbeadta a kezdeményezőnek, joggal tartott a szomszédok haragjától. Igy a helyre csak néhány nappal ezelőtt derült fény – a Saronbeli Chibát Cion falu – és rövid idő eltelte után – az „Intézmény” porrá égett.
A kárvallott és nyomában a sajtó egy része természetesen a „vallásosokat” vádolja gyujtogatással. A rendőrség nyomoz – és ezidáig nem talált semmit. Mások szerint az „üzlet” nem ment és egyszerü biztositási csalásról van szó. Úgy néz ki, hogy Izraelben, hatvan évvel Ausvitz után, még nem „üzlet” a krematórium…
KIRK DOUGLAS PÉNTEK ESTE GYERGYÁT
GYUJT ÉS JOM KIPPURKOR BÖJTÖL. . .
Ki ne hallott volna Kirk Douglasról, a hires szinészről, aki nemrég ünnepelte 90 éves fennállását? Sokan hallották a nevét, látták őt régi, klasszikus filmekben, de nem tudják, hogy Hollywood egyik nagymogulja Iszer Danielovits néven, mint egy szegény zsidó házaló fia látta meg a napvilágot. Hat lány testvére volt, családja szegény volt mint a templom egere, de amikor 12 éves korában jesivába akarták küldeni, határozott nemet mondott: ő szinész lesz, mondta, és nem rabbi.
Egy nemrég napvilágot látott könyvében („90 év: élet, szerelem, tanulás”) amely a kilencedik műve a sokoldalu és patriarchális kort megért szinésznek – Kirk Douglas ifju koráról is beszámol. Elmondván, hogy voltak idők, amikor a zsidóság nem jelentett számára sokat, úgyszólván semmit,”egy dolog kivételével – irja – mégpedig az hogy mindig böjtöltem Jom Kippurkor” . Ez egy olyan beidegződés volt amiről nem tudott leszokni – irja – majd hozzáteszi, hogy „őszintén szólva, nem volt könnyü dolog éhgyomorra Lana Turnerrel (kora ismert és ünnepelt szinésznője) szerelmeskedni”.
Néhány évvel ezelőtt Kirk Douglas – „megtért”, vagyis második bar-micvát csinált magának, leckéket vett a jiddiskeitből és, szavai szerint, identitását kereste és meg is találta. Pálfordulását 1991-ben egy repülöszerencsétlenség váltotta ki, amelyben két barátja halálát lelte de ő sértetlen maradt. Ebben Isten ujját látta.
Intenziv tanulásba kezdett, két fiatal ortodox rabbi segitségével és „rájöttem arra hogy a Tóra a legnagyobb forgatókönyv anit valaha irtak. Minden benne van”.
Az Izraelhez fűzödő viszonya is pozitiv, sőt több ennél: „Ismertem személyesen Mose Dajant, Jichak Rabint, Árik Saront és Olmertet. Nem létezik, hogy valaki ne becsülné nagyra ezt az országot és népét”.
Ma, bár tovább tanulmányozza a zsidóságot (most egy konzervativ rabbi segitségével), Douglas Danielovits szekuláris zsidónak tartja magát, de „csodálom és nagyra tartom a haszid zsidókat”. Nincs nála kóser háztartás, de „nehezemre esne bemenni egy vendéglőbe és sertéshúst rendelni. A nagy ünnepekkor elmegyek a zsinagógába, mert minden embernek szüksége van egy Jom Kipurra” – mondja – és péntek este gyertyát gyújt (azért ő mert felesége nem zsidó…) .
Második felesége, Anne Buydens, bejelentette 50 éves házassági évfordulójukon, hogy betér és zsidóvá válik. Amikor ez megtörtént, azt mondta a hölgy: „Kirknek volt két siksze felesége. Most, eljött az ideje hogy elvegyen egy bájos zsidó lányt…”
Kirknek, tanulmányai során, sok kérdése van az Örökkévalóhoz.Például : Ha mi, zsidók, okosnak számitunk, hogy lehetett Sámson olyan hülye, hogy hagyta Delilától szép hosszu haját levágni?…
Saját magáról azt mondja az ünnepelt szinész, hogy „sokan mondják rám hogy nem nézek ki zsidónak. Nos, nem tudom, vegyem ezt dicséretnek vagy sértésnek?”…
**************************************************
„MADONNA” ÉS TSAI JÖNNEK JOM KIPURRA
Mióta divatba jött a „kabala” – Izraelt sűrün látogatják mindenféle amerikai szinészek, szinésznők és egyéb ripacsok, zsidószármazásuak és nemzsidók, akik itt akarnak elmélyedni abban amit ők , illetve félrevezetőik, „kabalá”nak neveznek. Muszáj ezt a meggyalázott fogalmat idézőjelbe tenni, mert nyerészkedő üzletemberek kihasználják a mindentől megcsömörlött emberek hiszékenységét.
Ez a háttere annak a „szines” hirnek, mely szerint nemsokár jön egy sor amerikai „csillag”, élükön a hires-hirhedt „Madonná”val, hogy itt töltsék az engesztelő napot, a Jom Kippurt, a zsidóság legszentebb és legszellemibb ünnepét, meditációval és elmélyedéssel abban amit ők kabalának hisznek.
Az impozáns névsor tartalmazza Madonnát, aki már járt nálunk és társait, elsősorban jelenlegi férjét, Guy Ritchiet, valamint Demi Mooret, Ashton Kutchert, Donna Karant és másokat. „Madonna” már járt Jeruzsálemben, évekkel ezelőtt, amikor kérte az akkor még élő (azóta elhalálozott) Jichák Kádduri rabbit, a nagy kabbalistát, fogadja őt, de az kerek-perec megtagadta ezt.
Most az un. „kabala központ” vendégeként jönnek a szinészek, a turisztikai minisztérium nagy örömére, de a vallásos zsidók, élükön az igazi kabbalistákkal, hallani sem akarnak róluk, látni sem akarják őket és ebben az egész ténykedésban a KABALA profanizálását látják.
HÁNY FÉRFI/NŐ NEM TUD ELVÁLNI?
Vita folyik az izraeli főrabbinátus és a feminista mozgalom vallásos ága között. Az utóbbiak – van néhány tucat harcias amazon, akik a feminizmuson kivül még vallásosak is, a maguk módján persze – támadják a rabbinátust. Hogy az nem elég „engedékeny” és nem reformálja a Halachát, abban iramban ahogy azt a feministák szeretnék. Főleg az a panasz, hogy a válásoknál a férj szempontjait is figyelembe beszik és lehetővé teszik nekik megtagadni a válólevelet (Get), ha az asszony, ügyvédje tanácsára, túl nagy étkü és sokat követel.
A másik téma amely sok vitára ad alkalmat, az elhagyott, „lebéklyózott” asszonyok (Agunot) problémája. Ezek olyan férjes asszonyok, akiket férjük elhagyott és/vagy eltünt, anékül hogy válólevelet adott volna nekik. Ezek – a halacha szerint – nem tudnak férjhez menni, amig be nem bizonyul hogy a férj már nincs életben.
Bár a rabbik ebben a témakörben a lehetetlent is megkisérlik és a „világ végén” is keresik-kutatják az eltünt férjeket, hogy rávegyék őket a „get” megadására – a feministák követelik, hogy a rabbik „könnyitsenek”, vagyis változtassák meg a halachát, ami azoknak nem áll módjukban. A harcias amazónok szerint „többezer” nő van Izraelben, akik nem tudnak férjhez menni és mindez a rabbik „kegyetlensége” miatt. Több mint irónikus hogy ezt magukat vallásosnak nevező zsidó nők állitják.
Most az országos főrabbinátus felsőbiróságának titkársága egy hivatalos statisztikát tett közzé, amelyből kitünik, hogy a feministák állitásának éppen az ellenkezője az igaz: több férfi van, mint nő, aki nem képes rendezni családi életét, mert felesége, a kapzsi és haszonleső ügyvédek tanácsára, lehetetlen követeléseket támaszt és ezért nem tud a férj elválni!
A HIVATALOS STATISZTIKA SZERINT tizzel több olyan férfi van, aki le van „béklyózva” és nem tud elválni felesége miatt; összesen 190, mig az ilyen nők száma mindössze 180. Az adatokat Éli Ben-Dáhán rabbi, a rabbinikus biróaságok adminisztrativ elnöke, közölte egy népes sajtó értekezleten.
A TEMPLOMJÁRÓK TOVÁBB ÉLNEK!
A jeruzsálemi Egyetem által elvégzett és most közzétett tudományos felmérés szerint, azok akik rendszeresen járnak zsinagógába – sokkal tovább élnek, mint azonos életkörülmények között élő emberek, akik nem teszik be lábukat a templomba. Ezek között 75% többen haltak meg ugyanannyi idő alatt, mint a másik csoportban.
A kutatást Howard Litwin professzor és csoportja végezte és a a felmérés eredményeit nemrég közölte az European Journal of Ageing nevü szaklap. A felmérésben 5000 ember vett részt. Ezeknek az adatait öt évvel ezelőtt vették fel és később ezek közül 1881 férfit és nőt alapos vizsgálatnak vetettek alá. A legtöbb eredmény nem volt meglepő, mivel mint „kiderült” a hatvan éven felüli csoportban a betegebbek és rosszabb anyagi helyzetben lévők között az öt év alatt többen haltak meg mint a jómóduak és egészségesebbek közül.
Amit a professzor meglepőnek tart az az élénk társadalmi életet élők és templomjárók hossszabb élete. Úgy látszik, hogy ezek szellemibb életet élnek és ez az oka hosszabb életüknek – mondja a prof. aki hozzáteszi, hogy ha valakinek van sok barátja, akkor nem muszáj nagy cádiknak lennie és templomba járnia.
Érdekes megjegyezni, hogy a „tudományos” felmérés eredményéhez hasonlóan a Talmud is tudta ezt – közel 2000 évvel ezelőtt…
„A holtak feltámadnak? Metafóra – idézőjelben”
ÚJ REFORM IMAKÖNYV – AMERIKÁBAN – 150 EZER PÉLDÁNYBAN
Tiz év alatt készült el az új amerikai reform imakönyv, amelynek neve „Miskan Tfila” (Az ima Hajléka). Ebben sok változtatást találunk az első megreformált imakönyvvel szemben, („Union prayer Book”) amely több mint 110 évvel ezelőtt jelent meg és amelyből kicenzurázták Cion és Jeruzsálem emlitését.
Ezt követte, 1975-ben a Gates of Prayer („Az ima kapui”), amely mint egy antológia müködött és tiz lehetőséget hozott a reform ima-rend levezetésére. Voltak közösségek ahol minden hétem más szöveget mondtak és más-más imarendet követtek, hogy „ne legyen unalmas”. A jelenlegi, modernizált Miskán Tfilá egyesiti a nuszáchokat és hozza a többé-kevésbé hagyományos szöveget és mellette az alternativ (modern irodalmi) részek és kommentárok.
Az új imakönyvből előjegyzésben már eladtak 150 ezer példányt, mig a hivalaos megjelenése csak a nagy ünnepek után lesz. A szerkesztő, Elyse Frischman, szerint azért kellett új reform imakönyvet szerkeszteni, mert a mai reform közösségekben vannak olyanok, akik hagyományhűbbek és lyanok, akiknek semmilyen zsidó hátterük nincs és csak zsidó házastársuk hozza öket a reform Tempelbe. Visszatették a rég kicenzurázott imákat, több a héber szöveg mint az előzőkben sőt még a „Mechájé Hámétim” („Feltámasztja a holtakat”) áldás is visszakerült, azzal a megjegyzéssel, hogy ez nem más mint metafóra és a „holtak” idézőjelben vannak, a refom biztonsága kedvéért. . .
Megérkezett a menetrendszerü Smita-vita
„Tilos eladni Izrael földjét nemzsidóknak!”
Már több mint 100 éve, hogy minden hét évben menetrendszerüen visszatér a heves halachikus vita: szabad-e Izrael földjét egy nem-zsidónak „eladni” és ezzel megkerülni a Tóra utasitását, ami egyébként teljesen egyértelmü: minden hetedik év az un. Smita év, amikor a földeket parlagon kell hevertetni és nem szabad megmüvelni, hogy mind a föld mind a földmüves pihenjen.
A Tóra számitásba veszi hogy egy agrárnépnek nem lesz mit ennie, ha nem műveli meg a földeket és ezért igéri, hogy a hatodik évben olyan bő termés lesz, hogy még a nyolcadik évben is abból fognak enni…
Több mint száz évvel ezelőtt, a cionista pionirmunka elején, néhai Ráv Kook főrabbi volt az, aki a földek eladását „‘kitalálta”, a peszách előtt cháméc (kovászos) eladás fiktiv mintájára. Az elgondolás az volt, hogy ha – formálisan bár, de – eladom a földeket egy gójnak, akit nem kötelez a Smita parancsolata, akkor a zsidó nyugodtan megművelheti a földet, ami kvázi nem az ővé – és ezzel nem szegi meg a Tóra parancsát.
Az ötletnek már annak idején is sok ellenzője akadt és egy jó ideig légüres térben mozgott, mivel az ortodoxia eleve ellene volt és a vallástalan , ateista pionir földmüveseket nem zavarta a Tóra tilalma. Az azóta eltelt hosszu évek alatt kialakult egy népes népcsoport, amely nagyon komolyan veszi a Smita törvényeit,olyannyira hogy nemcsak földjeit nem hajlandó „eladni”, de nem vásárol semmi olyan termket, amit a hetedik évben zsidók termeltek. Ezek vagy külföldről hozatnak be drága pénzen zöldséget és gyümölcsöt, vagy a helyi, illetve gázai araboktól vásárolnak, ami a nacionalista zsidók éktelen haragját váltja ki.
A vita heves, sok rabbi tiltja a föld „eladását” és abban törvénytelen fikciót lát, mások megengedik és Kook rabbira, illetve nemzetgazdasági okokra hivatkoznak. Az állam valamelyest támogatja a Smitát szószerint betartó földmüveseket, de a halachikus vitába nem avatkozik bele.
Még csak az hiányzik neki…
NAFTALI KRAUS
