– de az illetékes miniszter nem hajlandó aláirni…
A rossz hir: egy miniszterelnökségi főtisztviselő határozata szerint sürgősen nyugdijba küldenek Izraelben több mint negyven városi, illetve lakótelepi rabbit, akik elmultak 65 évesek.
A zsidó hagyomány szerint egy rabbi nem megy nyugdijba – a fogalom nem létezett sem az ókorban sem a középkorban – hanem addig szolgál amig él. Állását, rendszerint, fia örökli, ha alkalmas rá. Mivel a modern állam ebben nepotizmust lát, ma már ritka az ilyen „örökség”. Az állambácsi szerint egy rabbi nem több, mint egy egyszerü közalkalmazott, aki – Izraelben – 65 éves korában nyugállományba kerül.
A miniszterelnökségi Hivatal határozatát egy Spiegler nevü tisztviselő fogalmazta meg és küldte el irásban az érdekelt feleknek. Ez a Spiegler vezeti a Hivatal azon részlegét, amely a vallásügyekkel foglalkozik – egyfajta „Egyházügyi Hivatal – mióta felszámolták a sok évtizede müködő vallásügyi minisztériumot, amely mindig a vallásos pártok kezében volt. Ezt a rosszemlékü Lapid-párt számolta fel, amikor vallásellenes programját akarta megvalósitani és „a vallást elválasztani az Államtól”, ami zsidóknál lehetetlen.
Azóta ez a párt (úgy hivták hogy Sinuj-Változás) már a mult lidérces emléke és a miniszterelnökségen egy vallásos (Sászpárti) tárcanélküli miniszter vezeti a vallási ügyeket. Ez a miniszter – Jichák Kohen – azonnal közölte, hogy „Spiegler levele érvénytelen. Itt én állapitom meg ,mi történik és nem Spiegler aki egy egyszerü tisztviselő. Én inkább őt küldeném el mint a rabbikat! Kicsoda ő hogy leveleket küldözgessen idős és megbecsült rabbiknak?! Senki nem fogja kényszeriteni a rabbikat, hogy nyugdijba menjenek!”
Mint kiderült a szakszervezet is ellenzi a kényszernyugdijazást, „amire nem volt precedens Izraelben”.
Válaszként a miniszter szavaira Spiegler közölte, hogy „semmiféle fenyegetés nem tántoritja el őt küldetése teljesitésétől – a törvény betüje szerint”.
Most vagy kormányválság lesz az ügyben (de a miniszerelnöknek nagy szüksége van a Sász párt 12 mandátumára) vagy közfelkiáltással elhalasztják a problémát – télre. Kánikula nem alkalmas ilyen sorsdöntö problémák megvitatására – mondja egy jóhumoru honatya.
A KELETI ZSIDÓK MÁR MEGBOCSÁTÁSÉRT ESEDEZNEK
A mult szerdán volt Elul havának első napja (Ros Chódes), de az izraeli szfárádi
zsinagógákban már elkezdték mondani a bünbánati zsolozsmákat (Szlichot), mig a vallásos
askenázoknak, csak Ros Hásáná előtt egy héttel jut eszükbe, hogy hátha van valami amiért bocsánatot kell kérniük és akkor kezdik el a Szlichot-ot mondani, korán reggel, hajnalban.
Ennek a különböző szokásokban eredező különbségnek, nincs elvi jelentősége, de emellett számos vicc és ugratás alapját képezi. A leggyakoribb az, amikor az askenázi zsidó azt mondja szfárádi kollegájának/szomszédjának, hogy biztos sok vétke van és azért kell egy teljes hónapon keresztül bocsánatot kérni. Bezzeg nekünk – mondja az askenázi – elég néhány nap, maximum egy hét, hogy tisztára mossuk magunkat…
MISSZIONÁRUSOK KATONAI TÁBOROKBAN
…ÉS NÉPKONYHÁKBAN (ahol ujszövetségi levest osztanak)
A különféle keresztény szekták misszionáriusai nem birják elviselni, hogy a zsidók még mindig nem „tértek meg” és nem fogadják el a Nazaretit. Ezt korrigálandó, semmiféle trükktől nem riadnak vissza.
Ujabban katonai táborokat látogatnak meg, mikoris kiadják magukat szuper-nacionalista zsidóknak, akik a kiüritett gázai települések lakósainak sorsát siratják. Amikor már bent voltak, nem átallották a fiatal katonákat propagandájukban részesiteni és arra a következtetésre juttani, hogy a megoldás: Jézus és a megváltás…
A dolog maga szigoruan törvénytelen és az egyik vallásos képviseló meginterpellálta a hadügyminiszert, kérdezvén, mit szándékozik tenni, hogy többé ne fordulhasson elő?…
– – – és ha ez nem lenne elég, a mult héten kiderült, hogy az egyik legnagyobb tel-avivi szükségkonyhát, ahol sok száz nincstelen kap ingyen ebédet – misszionáriusok menedzselik, akik az ingyen leves mellé pamflettjeiket is mellékelik. Az illetékesek értesitették a ház tulajdonosát, aki nem tudta milyen üzelmek folynak házában. Ezt egyébként a törvény szigoruan tiltja, ugyanis tilos hittéritést folytatni anyagi előnyök ellenében. Aki éhes – az hajlamos sok mindent lenyelni, de azért mindennek van határa.
Nem is olyan hihetetlen keleteurópai történet
A NÉMET IMPORT-MOHÉL ESETE
AZ ALANYOK NEM-ZSIDÓ MAMÁJÁVAL…
Egyszer volt, hol nem volt- – – lássuk csak, az egyik keleteurópai uj-demokráciában történt, hogy a helyi rabbik közhirré tették: erősitendő a zsidóságtudatot, megegyeztek egy németországi mohéllal (mohél – a hivatásos körülmetélő héber neve), hogy hivásra házhoz jön, mégpedig repülőgépen, hogy az illető országban felmerülő „igényeket” kielégitse és a gyerekeket bevezesse Ábrahám szövetségébe.
A szivmelegitő hir mögött egy ici-pici kis kérdőjel bujkált. Ugyanis, az illető országban két (azaz 2) mohél is él és működik és igy nem tudni, mire jó a német import és ki fizeti a tetemes költségeket? A Hitközség? A rabbik? Vagy netalán a delikvens szülei, esetleg nagyszülei?
Jó kérdés. A jó kérdésre – jó a válasz: azért kell a német(!) import mohél, mert az hajlandó a circumcisiót nem-zsidó gyerekeknél is lebonyolitani (vagyis, ahol a kiskegyed nem zsidó, csak „annak érzi magát”), mig a két helyi mohél ezt – halachikus okokból – megtagadja…
LENGYEL PAP ANTISZEMITA KIJELENTÉSEI
A pápa fogadta – a zsidók tiltakoznak – a Vatikán magyarázkodik
Warsóban él és müködik egy katólikus pap, aki egy népszerü rádió-adó élén áll és sokkal antiszemitább mint a magyar „hegedüsök” legrosszabbika.
A lengyel zsidó szervezetek, valamint a Bné-Brit rágalmazás és gyalázkodás elleni Ligája (ADL) már többször tiltakoztak
Tadeusz Rydzik, a lengyel katolikus pap, az ultra nacionalista Radio Maryja sadó igazgatójának, zsidóellenes uszitó beszédei ellen és kérték a lengyel kormány bevatkozását – ezidáig eredménytelenül.
Most olaj volt a tüzre, hogy az elmult vasárnap a pápa fogadta Rydzyiket nyári rezidenciáján és ezzel – mintegy – legitimációt adott az antiszemita uszitásnak.
A zsidók ujfent tiltakoztak és a Vatikán sajtószolgálata azzal reagált hogy „magánkihallgatásról volt „csupán” szó és a pápa, 16. Benedek, csak kézcssókot engedélyezett Tadeusnak az „úrangyal imádság végén”. Lengyel lap, a Nasz Dziennik, korábbi jelentése szerint a páp megköszönte a Radio Maryja hallgatóinak hogy imádkoztak érte. Azonban a hivatalos vatikáni sajtószolgálat később minimalizálta a találkozás tényét és azt mondta, hogy ez „nem tételez fel bármilyen változást a Szentszék jólismert álláspontjában a katolikusok és zsidók közötti kapcsolatokról”.
Mint értesülünk az „Európai zsidó Kongresszus” is tiltakozott a Vatikánban Rydzyk fogadása ellen, ami „olaj a tűzre” és támogatást ad az antiszemita papnak.
AZ EJTŐERNYŐSÖK RABBIJUKRA HALLGATTAK…
Ki parancsol az izraeli katonáknak? A fölöttesük, vagy a rabbijuk? A kérdés nem is olyan blőd, mint aminek első hangzásra tünik.
Ugyanis, attól füg hogy milyen egységekről van. Nemrég amikor Hebronban a hadsereg kiüritett két arab üzlethelységet, ahová két zsidó család önhatalmulag beköltözött – az ejtőernyös alakulat több vallásos, jesivabócher katonája, kijelentette, hiogy rabbijuk „parancsa” értelmében ők ebben nem vesznek részt. Nem „üritenek ki” törvénytelen zsidó telepeseket.
A hadsereg ezt érthetően rossznéven vette és a politizáló katonák 28 nap elzárást kaptak és eltanácsolták őket az alakulatból, ahová többé nem térhetnek vissza.
Eddig a dolog gyakorlati vetülete. Elméletben a vita azon folyik, ki parancsol a katonáknak és tágabb értelemben, köteles-e egy vallásos katona olyan parancsot is teljesiteni, amely ellenkezik vallási felfogásával, illetve lelkiismeretével?
Amig a vita azon folyt – hatvan éve, az Állam kikáltása óta – köteles-e egy zsidó katona szombatot szegni ha erre parancsot kap – a parancsnokok megértést tanusitottak és felmentették a vallásos katonákat a nem hadmüveleti tevékenységtől – amit egyébként,a halacha szerint, szabad szombaton is elvégezni. Most azonban, hogy az ideológia, illetve a politika is „beszállt” a vitába – már nem ilyen elnézőek.
Megjegyzendő hogy azokról az un. „heszder” katonákról van szó, akik négy éves szolgálatból csak másfél évet töltenek tényleges harci egységekben – a fennmaradó időt jesivákban töltik, ahol Talmudot tanulnak. Ezek érthető módon amugyis rabbijaik befolyása alatt vannak és ez nem zavarja az izraeli vezérkart, addig amig a rabbik nem akarják a parancsnokok szerepét (is) betölteni.
Most, ha végleges törésre kerül sor, nagyon valószinü hogy a hadsereg megszünteti a „heszder”t és a bócher-katonákat szétszórja a különböző alakulatok között. Ez senkinek lesz jó: a bócheroknak jó ha együtt szolgálnak, mig a vezérkar nagyon értékes és magasan motivált emberanyagot lát a bócherokban, akik egyesitik a tanulást a szolgálattal, mig az ultra-ortodox fiatalok egyáltalán nem vonulnak be, hanem állandó felmentést élveznek mig a vallástalan bohém ifjuság droggosnak mutatja és hülyének teteti magát, hogy ne kelljen bevonulnia.
HOROGKERESZT A RÁGÓGUMIBAN
Igencsak kellemetlen meglepetésben volt része a 23 éves Orna Guttmannak, amikor szülővárosában, az izraeli Rison Lecionban – rágógumit vásárolt magának. A filléres rágó alkalmatosság, ami a sokatmondó Roll Bubble Gum névre hallgat – „meglepetést” igér vásárlóinak.
Ennek a parasztfogó trükknek dőlt be Orna, amikor ezt a rágógumit választotta a sok közül.
Nos, meglepetés valóban volt a zsákbamacskában, de még milyen: egy matrica amely egyenruhás S.S. katonát ábrázol, karján horogkeresztes karszallag!
Elképzelhető Orna megdöbbenése: nagyszülei náci haláltáborban lelték halálukat és ő meglepetésként kap egy …náci katonát!
A rágógumi csomagolásán hátul, angol és arab szöveg közli, hogy Kinában gyártották
De az importőr neve nincs feltüntetve.
Lehet hogy „csak” rossz vicc ez, vagy az Izrael-ellenes neó-náci (esetleg arab) propaganda egyik torz kinövése?
KÁDDIS ÉS ZSOLTÁROK LUSZTIGER TEMETÉSÉN
A 14 ÉVES KORÁBAN KIKERESZTELKEDETT LENGYEL ZSIDÓ FIU, AKI LUSTIGER
BIBOROS NÉVEN VÁRT ISMERTTÉ – ÉVENTE KÁDDIST MONDOTT ÉDESANYJA UTÁN.
Most ő utána mondott egy zsidó rokon Káddist és recitált zsoltárokat – héberül
Ez is a Holokaust egyik kései folytatása. 14 éves volt Áron Lusztiger, a lengyel zsidó szülők fia, aki már Franciaországban született és ott találkozott, a nácikkal, az antiszemitizmussal. A Soában kikeresztelkedett, hogy életét mentse, egyre feljebb került az egyházi ranglétrán – neve most már Jean-Mary – de állandóan hangoztatja hogy ő …zsidó-keresztény, illetve keresztény-zsidó. Ez nem akadályozza abban, hogy az egyházi hatóságok Párizs érsekének nevezzék ki.
Nemrég bekövetkezett halálakor – 80 éves volt – egy zsidó rokona Káddist mondott temetésén, mig egy másik rokon héber nyelven a 113. zsoltárt olvasta fel – lelki üdvéért. Izrael barátsága közismert volt, ebben eltért a hivatalos vatikáni állásponttól. Ö egyengette János Pál pápa izraeli látogatását 2000-ben, majd a pápa halála után az egyik esélyes jelöltként emlegették , de ő egyértelmüen elutasitotta ezt. Sokan hiszik, hogy ha nem a „zsidó háttér” – jó esélye lett volna hogy megválasszák.
Közeli jóbarátja volt Smuél (Rene) Siratnak, Franciaorszság főrabbijának. Sirat nemrég tanusitotta, az izraeli Háárecnek adott interjuban, hogy Lusztiger évente jött a párizsi központi zsinagógába, hogy Káddist mondjon édesanyja Jáhrzeitján. Ezzel együtt Sirat és a francia rabbik állandó vitában álltak Lusztigerrel, aki többizben kijelentette, hogy a kereszténységében éli meg zsidóságát. „Ezt nem tudtuk szó nélkül hagyni – mondja Sirat – és nyilatkozatban tiltakoztunk „a kör négyszögesitése ellen”.
Sirat hozzáteszi, hogy „megmondtam Lusztigernek: ha megtér és visszatér a zsidóságba, átadom neki a helyemet, mint Franciaország főrabbija”.
Mielőtt kinevezték Párizs biborosának. Lusztiger azt tervezte, hogy Izraelben telepszik le és ott fog magas egyházi méltóságot betölteni. Jó tudott héberül és ismerős volt a zsidó tudományokban is – mondja Sirat, aki ezzel siratja barátját, a amessze került bárányt, a Soá átvitt értelemben vett áldozatát.
ZSIDÓ VILÁGHIRADÓ – NAFTALI KRAUS -BreuerPress
