Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára, Molnár Gyula XI. kerületi szocialista polgármester, valamint Fónagy János fideszes országgyűlési képviselő gyújtott hanukai gyertyát a zsidó ünnep hetedik napján, a budapesti Nyugati téren.
Az egész judaizmus sorsa másként alakult volna, ha akkor és ott a makkabeusok nem mondják azt: „Elég, nem tűrjük, hogy templomainkat megszentségtelenítsék, szokásainkat, hagyományainkat semmibe vegyék” – mutatott rá Kóka János.
Hangsúlyozta: „ki kell tudni mondani, hogy nem, ki kell tudnunk állni a jogainkért, a szokásainkért. Fel kell ismerni azt, ha valami rossz és tudni kell küzdeni ellene”.
A miniszter azt mondta: a gyertyagyújtás hagyománya olyan zsidó hagyomány, melyből a magyarok sokat tanulhatnak.
„Gyújtsuk meg magunkban ezt a gyertyát, emlékezzünk hagyományainkra, emlékezzünk kötelességeinkre, emlékezzünk mindarra, ami összehozott bennünket” – hívta fel a figyelmet Kóka János.
Fónagy János emlékeztetett arra, hogy egykor a zsidó családoknak a hanuka ünnepét védett házban kellett ünnepelniük.
„A hanuka a fény, az öröm, a család, a béke, a szeretet ünnepe” – mondta a fideszes politikus.
Reményét fejezte ki, hogy „soha nem lesz arra szükség, hogy ezeken a meleg baráti estéken (…) a fájdalomról és a gyászról beszéljünk”.
Az Európa „legnagyobb zsidó utcabáljának” nevezett program főszervezői, a Chábad Lubovics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület és az Egységes Magyarországi Zsidó Hitközség most kilencedik alkalommal rendezi a budapesti Nyugati téren a fény ünnepének is nevezett, tánccal, bállal tarkított népünnepélyt.
A résztvevők minden este polgármesterek, politikusok társaságában gyújtanak meg egy-egy gyertyát a hanuka tiszteletére.
A fény ünnepét annak emlékére tartják, hogy az időszámítás előtt 165-ben a hagyományaikhoz hű zsidók, az úgynevezett makkabeusok visszafoglalták a görögöktől, és újjáavatták a jeruzsálemi szentélyt. Szerettek volna újból fényt gyújtani, de csak egy napra elegendő olajat találtak, ami azonban nyolc napon át kitartott.
BreuerPress-info
Hangsúlyozta: „ki kell tudni mondani, hogy nem, ki kell tudnunk állni a jogainkért, a szokásainkért. Fel kell ismerni azt, ha valami rossz és tudni kell küzdeni ellene”.
A miniszter azt mondta: a gyertyagyújtás hagyománya olyan zsidó hagyomány, melyből a magyarok sokat tanulhatnak.
„Gyújtsuk meg magunkban ezt a gyertyát, emlékezzünk hagyományainkra, emlékezzünk kötelességeinkre, emlékezzünk mindarra, ami összehozott bennünket” – hívta fel a figyelmet Kóka János.
Fónagy János emlékeztetett arra, hogy egykor a zsidó családoknak a hanuka ünnepét védett házban kellett ünnepelniük.
„A hanuka a fény, az öröm, a család, a béke, a szeretet ünnepe” – mondta a fideszes politikus.
Reményét fejezte ki, hogy „soha nem lesz arra szükség, hogy ezeken a meleg baráti estéken (…) a fájdalomról és a gyászról beszéljünk”.
Az Európa „legnagyobb zsidó utcabáljának” nevezett program főszervezői, a Chábad Lubovics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület és az Egységes Magyarországi Zsidó Hitközség most kilencedik alkalommal rendezi a budapesti Nyugati téren a fény ünnepének is nevezett, tánccal, bállal tarkított népünnepélyt.
A résztvevők minden este polgármesterek, politikusok társaságában gyújtanak meg egy-egy gyertyát a hanuka tiszteletére.
A fény ünnepét annak emlékére tartják, hogy az időszámítás előtt 165-ben a hagyományaikhoz hű zsidók, az úgynevezett makkabeusok visszafoglalták a görögöktől, és újjáavatták a jeruzsálemi szentélyt. Szerettek volna újból fényt gyújtani, de csak egy napra elegendő olajat találtak, ami azonban nyolc napon át kitartott.
BreuerPress-info
