Egy titokzatos találkozás egy beduinnal a sivatagban két, közel 2000 éves pergamentekercs-maradvány felfedezéséhez vezetett 2000 éves pergamentekercs-maradványokat találtak a júdeiai sivatagban. Ezek az első leletek, melyeket több évtized után Izrael területén találtak – jelentett be egy archeológus. A leletek reményt keltenek a kutatókban arra, hogy a júdeai sivatag még több kincset rejthet – mondja Chanan Eshel régész professzor. A barna, állati bőrből készült két pergamendarab – mely héber nyelven írt verseket tartalmaz a Léviták Könyvéből – egy „menekült” barlangból kerültek elő Nachal Arugotnál, a Holt-tengerhez közeli kanyonból, ahol a zsidók a második században elrejtőztek a rómaiak elől. BPI-info
A tekercseket az Izraeli Műkincsvédelmi Hatóság vizsgálja. A mostanság előkerült relikviák – melyek többsége leírást is tartalmazott, köztük egy koporsó, mely Jézus testvéréhez, Józsefhez tartozott – nagy részéről ugyanis kiderült, hogy modernkori hamisítvány. A több mint 1000 ősi szöveget – az úgynevezett holt – tengeri tekercseket – 1947 és 1956 között találták meg a Holt-tenger nyugati partjain elhelyezkedő 11 barlangban. Ugyanakkor eddig még soha nem találtak pergament a júdeai sivatagban. Eshel szerint a néphit szerint nem maradt odakinn semmi kutatnivaló. Steven Pfann régész és bibliakutató még nem látta a maradványokat. Szerinte, amennyiben azok autentikusak, akkor tulajdonképpen nem kell mást tenniük, mint megerősíteni, hogy a rajta lévő karakterek tényleg a júdeai sivatag déli részéből származnak. A kutató szerint igen érdekes az új felfedezés. Ez az első alkalom ugyanis, hogy a hatvanas évek óta először kerül elő valami a délről. Eshel elmondása szerint ő volt az első, aki tavaly megpillanthatta a maradványokat egy találkozón, melyet egy elhagyott rendőrségen bonyolított, közel a Holt-tengerhez. A tekercseket megtaláló beduinnak – aki a fekete piacon akarta értékesíteni azokat -, 20 ezer dollárt kínáltak a leletekért. A találkozás izgalmas és aggasztó is volt a régész számára, aki 1986 óta kutat a júdeai sivatagban. Elmondása szerint rendkívül féltékeny volt a bennszülöttre, hogy ő találta meg a maradványokat. Eshel nem is számított rá, hogy az akkor lefényképezett leleteket még egyszer megpillanthatja. Ám 2005 márciusában felfedezte, hogy a beduin még mindig magánál tartja a pergameneket. Eshel ekkor 3000 dollárért megvette azokat. A pénzt a Bar Ilan Egyetem bocsátotta rendelkezésére. A kutató eztán a leletet átadta a hatóságoknak. A kutatók ugyanis nem vesznek műkincseket. Eshel csak azért járt el így, mert nem akarta, hogy az érzékeny papírok szétmálljanak. A lelet a tizenötödik, ezen a területen talált pergamenmaradvány. Az itt fellelt maradványok nagy része ugyanazon periódusból, a rómaiak ellen indított zsidó „Bar Kochba” lázadás idejéből származik, és ez első, mely a Léviták könyvéből idéz. A holt-tengeri tekercseket esszénusok írták, egy olyan szerzetesi szekta, melyet egyesek a judeizmus és a korai kereszténység közötti átmenetnek tartanak. A tekercsek több mint 1000 ősi szöveget tartalmaznak, melyeket fél évszázaddal ezelőtt, Kumrán barlangjaiban találtak. BPI-info
