Egy új regionális erőközpont jött létre
Deutsch Tamás, a Fidesz EP képviselője a jelölésekről, az Európai Bizottságról beszélt, de szóba került még a V4-es országok együttműködése és a magyar biztosjelölt, Trócsányi László személye is.
A képviselő a bizottsági helyek elosztása körüli vita kapcsán arról beszélt, július 2-án alakult meg az új Európai Parlament, előtte május 26-án volt a választás, ahol rekordméretű volt a hazai részvétel, ahol végül a szavazatok több mint a felét a Fidesz kapta meg. Ez a győzelem jelentős felhatalmazást adott a 13 Fidesz-KDNP képviselőnek, az Európai Néppártban a harmadik legerősebb nemzeti delegációként. Az EP alakuló ülésén először a parlamenti tisztségviselők megválasztására került sor, két magyar alelnök lett, Járóka Lívia, akit a Néppárt jelölt, valamint Dobrev Klára, akit meg a szocialisták. Deutsch Tamás szerint megdöbbentő, hogy az EP választás után felrúgva a szokásjogot, aminek az értelmében az emberek akaratát tiszteletben tartva működik egy megállapodás, a különböző helyek elosztásáról a frakciók között, az történt, hogy az ellenzéki képviselők már Járóka Lívia megválasztásával szemben minden eszközt bevetettek. Hozzátette, ezek a bevándorláspárti képviselők azok, akik folyton a jogállamiságról beszélnek, de mindjárt az EP alakuló ülésén felrúgtak bizonyos jogi megállapodásokat, de még ezzel tettükkel a magyarországi választás eredményeit is felül kívánták írni. Szerencsére első körben nem sikerült az áskálódásuk – mondta el a képviselő, mert Járóka Lívia az EP alelnöke lett, ahogy Dobrev Klára is, akit egyébként a néppárti képviselők, a megkötött megállapodás értelmében meg is szavaztak. Ám később, amikor a szakbizottsági tisztségviselők megválasztására került sor, az ellenzéki képviselők folytatták ugyanezeket a manővereket, a hazai eredményeknek köszönhetően a Fidesz-KDNP 5 bizottsági alelnökre tehetett javaslatot, de ezt két esetben nem sikerült elérni, így lett a biztonsági ügyekkel foglalkozó bizottság alelnöke Gál Kinga, míg a költségvetési ellenőrző bizottságé Deutsch Tamás. Három másik bizottságot illetően elhalasztották a döntést, annyi már biztos, hogy az Európai Néppárt visszautasította a szocialista és liberális frakciók ellenállását.
Az Európai Parlamentnek kell megválasztania rövidesen az Európai Bizottság elnökjelöltjét, Ursula von der Leyent, az esélyeit illetően a fideszes képviselő azt mondta, nem jó, ha egy politikus politikai jóslással foglalkozik. Ugyanakkor ő a maga részéről arra készül, hogy igent mondjon rá, hiszen egy néppárti politikusról van szó, akinek az EB elnöki jelölése egy olyan folyamat során történt, ahol az előzetes tárgyalások során két nagyon jelentős eredményt ért el Orbán Viktor miniszterelnök. Egyrészt sikerült az Európai unió eredeti szabályzata szerint jelölni, másrészt pedig sikerült megakadályozni azt a két csúcsjelöltet, akik többször is megsértették a magyar választókat. Von der Leyen asszony jelöltségében az is nagyszerű, hogy az őt jelölő Európai Tanácsban a 28-ből összesen 7 néppárti kormányfő található. Összességében úgy vélekedett, érdemes megelőlegezett bizalommal fordulni Ursula von der Leyen felé. Deutsch Tamás lát esélyt arra, hogy meg is válasszák a német politikust az EB alelnökének, aki utána egy olyan testületet tud működtetni, amelyik hozzákezd az elődei hibáinak a kijavításához. Visszaáll az a rend, hogy a közösség legfontosabb szerve az Európai Bizottság tiszteli a nemzeteket, nem piszkálódik az egyes tagországokkal szemben, érdemi lépéseket tesz a tömeges illegális migráció megállítása érdekében. Olyan bizottsági munka jön létre, amelyik garantálja a hagyományos zsidó-keresztény életformát, hiszen ez teremt biztonságot.
Egyes vélemények szerint Magyarország Európa peremvidékére szorult, ennek kapcsán Deutsch Tamás úgy vélekedett, von der Leyent jelölő Európai Tanácsban a végeredmény kialakulásában jelentős szerepe volt a V4-es országoknak és így Orbán Viktor miniszterelnöknek is, azaz nem igaz a peremvidéki lét. Az erős visegrádi együttműködés komoly befolyással bír, mindez úgy, hogy az országok kormányfőinek a pártjai négy különböző frakcióban ülnek az EP-n belül. Ebben a négy országban 65 millió európai polgár él, a német-V4-es gazdaság volumene nagyobb, mint a német-franciáé. Egy új regionális erőközpont jött létre, amivel számolni kell a német-francia megállapodások mellett.
A szintén szomszédos Ausztria eddig többször is egyetértett a visegrádiakkal, ám most szeptemberben választás lesz náluk, annak kimenetélőt sok minden függ, de az már most biztos – tette hozzá a képviselő, a régebbi, kicsit távolságtartó magatartáshoz képest egy nyitottabb, együttműködő osztrák magatartás volt mostanában jellemző. De azt is látni kell, hogy már Románia is elkezdett érdeklődni a V4-es országok irányába, látva azok sikereit. Ám még a balti országok is egyre élénkebben figyeli a térségünket. Deutsch Tamás szerint sokan kinevették a magyar miniszterelnököt, aki már évekkel ezelőtt is azt mondta, a kelet-európai együttműködés jelentős lesz, ám a mai történések őt igazolták.
Arra a kérdésre, mely szerint ne okoz-e veszélyt, hogy az Európai Bizottság külügyi főtárgyalójának egy olyan politikust jelöltek, aki ellenségesen áll Izraelhez, Deutsch Tamás elmondta, amennyiben megválasztják, akkor ugyan a saját politikai nézetét nem fogja megváltoztatni, de az is biztos, nem tudja és így nem is fogja az Európai Uniót a saját gondolatai irányába vigye.
Minden tagország, így Magyarország is jelölhet embert az Európai Bizottságba biztosnak, Magyarország Trócsányi Lászlót jelöli. Az esélyeit illetően a képviselő úgy vélekedett, a magyar jelölt a legfelkészültebb, legalkalmasabb, nemzetközi jogászként, a velencei bizottság egykori tagjaként, volt nagykövetként, tudósként. Nem lehet, hogy bármiféle mondvacsinált politikai akadályok merüljenek fel az esetében.
