A klímaváltozás hatásaira fel kell készülni
Jakab István, az országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) vezetője a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a csapadékhelyzetről, arról, hogy víz-kormányzásra van szükség, de szóba került még az agrártanácsadók szerepe is.
A politikus megdöbbenésének adott hangot a szerdáról csütörtökre virradó éjszaka történt dunai hajóbaleset kapcsán, egyben mély részvétét fejezte ki a dél-koreai áldozatok családjának, Dél-Korea vezetésének, kormányának.
A hazai időjárási helyzet, az elmúlt napok, hetek szinte folyamatos esőzései, valamint ezeknek a hatására a mezőgazdaságra vonatkozóan Jakab István elmondta, ez a mostani csapadékmennyiség már egy kicsit sok. Pontosabban abból a szempontból sok, hogy ez is a klímaváltozáshoz kapcsolódik. Eddig hozzá lehetett szokni a csapadék időbeli és mennyiségbeli eloszlásához, ezt lehetett előre tervezni, ezt a mennyiséget a talaj képes volt befogadni. Azonban eddig a talajból hiányzott megközelítőleg 150 milliméter csapadék, ám ez most hirtelen, két hét alatt megérkezett, ezt viszont a talaj nem tudja befogadni, hiszen ez a mennyiség nem tud lassan leszivárogni. Ez azt jelenti, hogy ez a mennyiség a felső rétegekben marad, ami viszont már komoly problémákat okozhat a mezőgazdaságban és az ágazati infrastruktúrában.
Arra a kérdésre, hogy ez a mostani helyzet milyen hatással lehet az agráriumra, a termelésre, a MAGOSZ vezetője kijelentette, amit a természet elront, azt azért általában a természet helyre is hozza. Ha most valamilyen csodának köszönhetően megszűnne a csapadék – tette hozzá, akkor a jó meleg húzná a növényeket, amiknek most már hőre van szükségük. A kalászos gabonák valamennyire már rendbejöttek, de azt is megjegyezte a politikus, hogy sokan örültek az eső megjelenésének, de látni kell, most már nem lesz tő a gabonaföldeken, amelyik szál a szárazságban nem fejlődött ki, ott már nem lesz több mag a kalászokban.
Az biztos, a jelenlegi csapadékmennyiség már sok, ezért meg kell oldani a víz-kormányzást, hiszen az egyre inkább szélsőséges időjárás miatt a csapadék térben és időben is másként oszlik el. Ez azt jelenti, hogy a hirtelen nagy mennyiségben érkező csapadékot fel kell fogni, azt tározni kell, és akkor felhasználni az öntözésre, amikor szükség van rá. Mindez egy nagyon komoly beruházást igényel a vízügyi infrastruktúrában. Ez a munka megkezdődött, erre a kormány évi 17 milliárd forintot szán, ám a szakemberek azon vannak, hogy ez az összeg 170 milliárdra emelkedjen. A munka elvégzéséhez szükség van erre az összegre, lehetőleg tíz éven keresztül, mert a klímaváltozás hatásaira fel kell készülni. A helyzet változik, ehhez pedig az agráriumnak is alkalmazkodni kell.
Az elmúlt hetekben került napvilágra, hogy a kereskedők a külföldi epret próbálják magyarként eladni, természetesen jóval magasabb áron. Arra a felvetésre, hogy az ilyen esetekben a politika tud-e valamit tenni, a politikus elmondta, tegnap este Vas megyében járt egy gazdafórumon, ahol arról beszélgetett a termelőkkel, a kormánynak az a célja, hogy segítse a gazdákat, a terheket csökkentse, de mindezek mellett azt is el akarja érni, hogy szabályozott legyen a működés. Aki sal, aki becsapja a másikat, azt a lehető legszigorúbban büntessék meg, akár til6ság is ki a piacról, ez persze hatósági feladat. A politika annyival tud ehhez hozzájárulni, hogy a szükséges döntéseket meghozta, meghozza a tisztességes piaci magatartás érdekében, az ehhez szükséges szabályokat be kell tartani, be kell tartatni. A politika, a gazdatársadalom is azt kéri az illetékes hatóságoktól, hogy a lehető legszigorúbban járjanak el a csalókkal szemben. A gazdáknak fontos a folyamatos párbeszéd a fogyasztókkal, hiszen a teljesítményüket a vásárlók ismerik el, akik bizony a lábukkal döntenek, amikor ot vásárolnak, ahol a legjobb árut kapják a pénzükért. Amennyiben a magyar gazda termékét vásárolják meg, mert az a jó mennyiségű, akkor a gazda is tud boldogulni, ha pedig valaki ezt a folyamatot csalással megtöri, az a tisztességes magyar gazdáknak okoz kárt.
Azzal a hírrel kapcsolatban, hogy az agrártanácsadókat egy névjegyzékben kell rögzíteni, Jakab István, mint a Nemzeti Agrártanácsadási Bizottságának az elnöke elmondta, komoly átalakulásban van a világ, a harmadik technológiai robbanásban vagyunk, ennek megfelelően elkészült már a digitális agrárstratégia, a precíziós gazdálkodás. Ötmillió hektár termőföld van Magyarországon, ami egy jelentős nemzeti érték, ennek a hasznosítása nem csak a gazdákon, mint egyéneken múlik. Mindenkit kell érdekeljen, hogy mit és mennyit termelnek, mert ez az összenemzeti érdek – tette hozzá Jakab István. Kiemelten fontos, hogy eredményesek legyünk, de ehhez szükséges a megfelelő információ, tudás. Amennyiben egy gazda fejleszteni akar, ahhoz kell neki segítség, hogyan tud az uniós fejlesztési forrásokhoz hozzájutni, pályázati támogatást kell nyújtani neki. A hazai és a külföldi piacon is meg kell felelni, mindezekhez pedig tudásra van szükség. Ezt a tudást adja meg az agrártanácsadói testület, persze egyáltalán nem mindegy, milyen felkészültséggel rendelkeznek a tanácsadók. Nem mindegy, hogy milyen tudással, korszerű ismeretekkel rendelkeznek a tanácsadók, ahogy az sem mindegy, honnan szerzik be az ismeretek folyamatos pótlását. Ennek a rendszernek az alapját már korábban lefektették, amikor létrehozták a falugazdász hálózatot, igaz, ők nem tanácsadók, de ők rendelkeznek minden szükséges információval a gazdákról. Ezért is van szükség egy korrekt kapcsolatra a falugazdászok és az agrártanácsadók között. A mostani tanácsadói hálózatot úgy hozták létre, hogy abba be kell jelentkezni, meg kell nevezni, hogy az adott szakember milyen területen kíván tanácsot adni, majd felkészítést kapnak, vizsgát tesznek, ha ezek megvannak, akkor a nyilvántartási rendszerben ellenőrizhető módon lehet nyomon követni a tevékenységüket.
