A BreuerPress és a HetiTV hírei
A Fidesz egyoldalúan felfüggeszti jogainak a gyakorlását az Európai Néppártban (EPP) az EPP által felkért háromtagú bizottság jelentésének elkészültéig – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke Brüsszelben az EPP politikai gyűlésének ülése után. A néppárt felkért három bölcs embert, akik jelentést tesznek majd le, és az alapján el lehet majd dönteni, hogy mi lesz hosszabb távon a néppárt, illetve a néppárt és a Fidesz kapcsolatának a jövője – mondta Orbán Viktor, aki a testület felállítását vállalható megoldásnak nevezte. „Minket nem lehet kizárni és felfüggeszteni sem, négy választást nyertünk meg a magyar polgárok akaratából. A legutóbbi három európai parlamenti választáson 47, 56 és 52 százalékot kaptunk. Nyilván egy ilyen párt nem engedi meg magának, hogy felfüggesszék vagy kizárják, mert akkor inkább feláll és távozik” – fogalmazott a Fidesz elnöke. Orbán Viktor közölte: azt a megoldást választottuk, hogy amíg a felkért három bölcs ember elkészül a jelentésével, addig „magunk részéről (…) egyoldalúan mi felfüggesztjük a jogaink gyakorlását és megvárjuk ennek a három ember jelentését, és utána ismét leülünk a néppárttal”. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarország politikája változatlan, ezt világossá tette az EPP politikai közgyűlésén is. Szavai szerint ez vonatkozik arra, hogy Magyarország erős Európát, erős Európai Uniót akar, nem változik a bevándorlással kapcsolatos politikája, és elsődlegesnek tekinti a keresztény Európa, a keresztény kultúra védelmét.
Róna Tamás főrabbi, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (ORZSE) tanszékvezető tanára kapta idén a Scheiber Sándor-díjat. Az elismerést Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Fürjes Zoltán helyettes államtitkár adta át. Soltész Miklós köszöntőjében kiemelte: a díj névadóját és a díjazottat összeköti a minden megnyilvánulásukban tetten érhető emberségességük. Kitért arra: Róna Tamást köszönet illeti azért a munkáért, amit az ifjúság neveléséért és a keresztény-zsidó párbeszédért végzett. Hozzátette: az egyházi és politikai vezetők , ha olykor vitáznak is egymással, abban mindig egyetértenek, hogy a „vallási közösségeket megtartva és a zsidó-keresztény párbeszédet folytatva lehet csak továbbmenni” – fogalmazott Soltész Miklós.
Míg a 20. század az olaj évszázada volt, addig a 21. század a víz évszázada lesz – hangsúlyozta Áder János köztársasági Pécsett. Az államfő a pécsi Leőwey Klára Gimnázium diákjainak Fenntarthatósági témahét keretében tartott rendhagyó tanórán kiemelte: a Föld népessége az elmúlt száz évben három és félszeresére nőtt, miközben a vízfogyasztás kétszer olyan gyorsan növekedett, mint ahogy a népességszám. Ma a világon 2,5 milliárd ember él súlyosan vízhiányos területen – hívta fel a figyelmet Áder János. Megjegyezte: ha nem változtatunk vízkezelési szokásainkon, akkor 2050-re, az akkori – jelenleg 10 milliárdosra becsült – népesség fele fog súlyosan vízhiányos területen élni.
Egészségügyi válsághelyzet kihirdetését követeli a Demokratikus Koalíció (DK), amely szerint a magyaroknak is európai színvonalú egészségügyi ellátást kell biztosítani. László Imre, a párt országgyűlési képviselője a budapesti Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet Fiumei úti baleseti sebészetének épülete előtt azokra a hírekre reagálva, amelyek szerint kedden azért nem végeztek érsebészeti műtéteteket a kórházban, mert nincs elég műtőssegéd a beavatkozásokhoz. Az ellenzéki politikus azt mondta, a DK egészségügyi válsághelyzet kihirdetését követeli, mert évente körülbelül 30 ezer ember hal meg Magyarországon amiatt, hogy nem jut időben egészségügyi ellátáshoz, és évente több mint négyezer olyan amputációt végeznek, amely idejében történt érsebészeti beavatkozással elkerülhető lenne.
A kormánypártok felszólítják Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselőt, aki előkelő helyen szerepel a párt EP- választási listáján, hogy haladéktalanul adjon választ a háza felújításával összefüggésben felmerülő kérdésekre. Nacsa Lőrinc, a Kereszténydemokrata Néppárt frakciószóvivője azt mondta: újabb korrupciós botrány szálai bontakoznak ki a szocialisták háza táján. A politikus a kormánypártok véleményét tolmácsolva kifejtette: a szegedi botrányból már ismert Szeviép építőipari vállalat vezére azt vallotta, hogy mintegy 30-40 millió forint értékben újították fel Ujhelyi István házát. Cserébe a szocialista politikus – aki a szocialista kormányzás alatt az önkormányzati és településfejlesztési minisztérium, és a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára is volt – azt ígérte, hogy búsás megrendeléshez juttatja a céget.
A bürokráciacsökkentés korábbi intézkedései révén éves szinten 4 milliárd forintot takaríthattak meg a cégek, a magánszemélyek 10,6 milliárd forintot spórolhattak a Miniszterelnökség szerint. Az állami rezsicsökkentésnek nevezett bürokráciacsökkentő csomag eddigi két – 2016. és 2017. január 1-jei – lépcsőjével még nem ért véget a folyamat, további intézkedéseket készítenek elő, a véglegesítés előtt még szakmai egyeztetések zajlanak a szaktárcák között – tájékoztatta a Miniszterelnökség a Világgazdaságot. A tervezett intézkedések alapja a kormányhivatalok együttműködésével azonosított 700 olyan ügytípus lesz, amelyeket a következő években szeretnének egyszerűsíteni vagy megszüntetni.
Külföld:
Két nap hajsza után az izraeli biztonsági erők Rámalláh közelében a letartóztatási művelet során tűzharcba keveredtek és megölték a két izraeli haláláért felelős palesztin arab terroristát. Az akciót a Sabak (Sin Bét) biztonsági szolgálat, az Izraeli Védelmi Erők és a Jamam terrorelhárítási egység hajtotta végre. A terroristát speciális technológia segítségével lokalizálták és azonosították. A palesztin média összecsapásokról számolt be az izraeli erők és a helyi lakosok között az akció alatt és után. A csapatok kedd este körbevettek egy épületet Abwein faluban, ahol Omar Abu Laila (18) rejtőzködött, közölte a Sabak biztonsági szolgálat. A művelet során a “támadó tüzet nyitott erőinkre, és a tűzharc során meghalt,” olvasható az izraeli hatóságok nyilatkozatában. Izraeli katona nem sérült meg az akcióban.
A 3000-es aktaként ismert tengeralattjáró ügyben Miki Ganor, mint a korrupciós ügy koronatanúja kedd este a rendőrségen visszavonta vallomását a ThyssenKrupp német tengeralattjáró eladással kapcsolatban, amelynek annak idején ő volt az izraeli képviselője. Állítása szerint, nyomás alatt írta alá a megállapodást. Miki Ganor, a nyomás alatt aláírt megállapodás szerint mentességet élvezett az ellene felhozott korrupciós vádakban való részvétel alól és “csak” adócsalás miatt kapott 12 hónapos börtönbüntetést és 10 millió sékel bírságot. A bejelentés után a rendőrség úgy döntött, hogy letartóztatja Ganort és a lodi Lahav 433 korrupciós hivatalban újból kihallgatja. A meghallgatás közben Miki Ganor váratlanul beteget jelentett és mentővel kórházba szállíttatta magát.
Izrael elavult terrorizmus-ellenes stratégiája nem működik hatékonyan a fiatal palesztin terrorista-generáció elleni harcban – állítja az izraeli hírszerzéshez közeli oldal, amely szerint katonaság és a hírszerzés egyaránt tehetetlen. Bár a legutóbbi ciszjordániai kettős gyilkosság elkövetőjét az izraeli biztonsági erők két nap után megtalálták és lelőtték (az akciót a Sin Bét biztonsági szolgálat, a hadsereg (IDF) és a Jamam terrorelhárítási egység hajtotta végre), úgy tűnik, a zsidó állam az eddig bevallottnál komolyabb gonddal küzd az egyre elszántabb terroristákkal szemben. Az eddigieknél fiatalabb és könyörtelenebb terroristák először hét hónappal ezelőtt bukkantak fel a ciszjordániai (Nyugati-parti) barkani ipari parkban történt merényletnél, Tel Avivtól 25 kilométerre keletre. 2018 októberében egy palesztin fegyveres tüzet nyitott izraeli civilekre, kettőt meg is ölt. Az izraeli hírszerzéshez közeli Debka.com emlékeztet: akkor bukkant fel először az új típusú terrorista, akit „magányos farkasnak” is emlegetnek, hiszen nem tagja terrorista szervezetnek. „Hűvösen előre terveznek, fegyvereket szereznek be, célpontjaikat pedig körültekintő felderítés után választják ki. Céljuk, hogy a lehető legtöbb izraelit öljék és sebesítsék meg” – írja a lap, felidézve azt is, hogy az elkövetők menekülőutakat és menedékhelyeket is szerveznek, cinkosaik segítségével.
Theresa May brit miniszterelnök hivatalosan kezdeményezte az Európai Uniónál a brit EU-tagság jövő pénteken esedékes megszűnésének (Brexit) elhalasztását június 30-áig. A konzervatív párti brit miniszterelnök a Downing Street által közzétett, Donald Tusknak, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnökének címzett levelében közli: jóllehet bízik abban, hogy a londoni parlament ratifikálja a Brexit feltételrendszeréről szóló, eddig kétszer is – jelenlegi formájában múlt kedden – nagy többséggel elvetett megállapodást, erre azonban a kilépés márciusi 29-i határidejéig már nincs lehetőség. May hangsúlyozza a levélben, hogy a brit jogrendszer alapján a megállapodást az alsóháznak és a felső kamarának, a Lordok Házának is meg kell vitatnia a Brexit-egyezményben foglalt kötelezettségvállalások törvénybe iktatásához.
A bukaresti szociálliberális kormánykoalíció ellenszavazataival a bukaresti képviselőház elvetette a Tudorel Toader igazságügyi miniszter elmarasztalását célzó indítványt, amelyet az ügyészségi vezetők kiválasztásának szabályait módosító sürgősségi kormányrendelet miatt terjesztett be a jobbközép ellenzék. A Toader által kidolgozott rendelet tiltakozáshullámot váltott ki a romániai bíróságokon: ezek hatására a kormány utólag visszavonta a kifogásolt intézkedések többségét. A kabinet meghátrálása után a bírák és ügyészek tiltakozása alábbhagyott, de egyes bíróságokon még hetekkel a rendelet részleges visszavonása után sem szűnt meg. Parlamenti indítványában az ellenzék azzal vádolta a minisztert, hogy a szociáldemokraták politikai felügyelete alá akarja gyűrni az igazságszolgáltatást. A jobbközép ellenzék úgy értékelte, hogy Toader a szociáldemokrata pártelnök, a korrupcióváddal másodszor is bíróság elé állított Liviu Dragnea ügyvédjeként viselkedik és az általa kidolgozott rendeletek egyedüli célja, hogy Dragnea és politikustársai elszámoltatását megakadályozza.
Növelni kell a Jordániának juttatott európai uniós támogatások mértékét a menekültügyi kérdés kezelése érdekében – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. „Ha Jordánia nem képes megbirkózni a menekültkérdés jelentette kihívással, akkor százezrek kelnek majd útra Európa felé, további feszültségeket keltve az Európai Unióban, amit szeretnénk elkerülni” – mondta a miniszter, hangsúlyozva, hogy Magyarország nagyon nagyra értékeli Ammán erőfeszítéseit, hogy befogadta a menekülteket a környező, háború dúlta térségekből. Emellett a miniszter az MTI-hez eljuttatott hangfelvétel tanúsága szerint azt is leszögezte, hogy az Európai Uniónak szabadkereskedelmi megállapodást kell kötnie Jordániával, hogy a termékek és szolgáltatások akadálytalanul eljuthassanak az európai piacra.
Jogerősen életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtotta Radovan Karadzic egykori boszniai szerb elnököt ó az ENSZ hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT), súlyosbítva a háborús bűnök miatt első fokon kiszabott ítéletet. A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék 2016 márciusában 40 év börtönnel sújtotta Radovan Karadzicot az 1992-1995 közötti, csaknem százezer halottat követelő boszniai háborúban elkövetett népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt. A magát ártatlannak valló, 74 éves elítélt fellebbezett a határozat ellen. Ügyvédje az ítélet enyhítését, az ügyészség viszont életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását kérte, mondván, Karadzic abban a vádpontban is bűnös népirtásért, amely alól korábban felmentették.
Gazdaság:
Újabb 1,49 milliárd euró (mintegy 466 milliárd forint) büntetést szabott ki a Google-re az Európai Bizottság, kimondva, hogy AdSense nevű hirdetési platformjával az amerikai internetes óriásvállalat megsértette a versenyszabályokat. Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos arról számolt be, hogy vizsgálataik szerint a Google visszaélt piaci fölényével, domináns helyzetével. Mint mondta, a vállalat megsértette a közösség trösztellenes szabályait azáltal, hogy számos korlátozó záradékot foglalt bele a különböző weboldalakkal megkötött szerződéseibe, amelyek megakadályozták ezeken a rivális cégek hirdetőinek megjelentetését. „Ez a gyakorlat az EU előírásai értelmében illegális” – szögezte le.
A Századvég Gazdaságkutató decemberi előrejelzéséhez képest nem módosította prognózisát, erre az évre 3,9 százalékos, 2020-ra pedig 3,5 százalékos növekedést vár a tavalyi 4,9 százalékot követően – közölte a kutató. A prognózis szerint a háztartások fogyasztási kiadása mindkét évben tovább bővülhet: 2019-ben 4,7, 2020-ban pedig 5,0 százalékkal. Az utóbbi már figyelembe vette a családvédelmi akcióterv gazdaságélénkítő hatásait is, amelyek elsősorban a magasabb fogyasztáson keresztül jelennek meg. A bérek várhatóan továbbra is dinamikusan emelkednek, 2019-ben átlagosan 10,3, 2020-ban pedig 9,6 százalékkal. Ez 7,1, illetve 6,3 százalékos reálkereset-növekedésnek felel meg. A reálbérek emelkedését elsősorban a munkaerőhiány és így a munkavállalók alkupozíciójának javulása okozza, de segíti azt a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, az állami szféra bérrendezései, illetve a szociális hozzájárulási adó 2019 közepén esedékes csökkentése is.
Könnyű:
Anne Frank születésének 90. évfordulójára három új kiadásban adja ki az S. Fisher Kiadó az 1945-ben a Bergen-Belsen-i koncentrációs táborban elhunyt lány világhírűvé vált, holland nyelven írt naplóját. A kiadó közlése szerint az olvasók számára készített, átdolgozott kiadás mellett a napló tudományos-kritikai kiadása is megjelenik Raphael Gross, a Német Történelmi Múzeum elnöke, a Frankfurti Egyetem Fritz Beuer Intézete és más németországi, hollandiai, angliai és amerikai akadémiai partnerek közreműködésével. Het Achterhuis – das Hinterhaus (A hátsó épület) címmel júniusban egy különkiadásban jelenik meg a napló két változata. Az A verzió Anne Frank első naplója, melyet előzetes vázlatok nélkül írt le, míg a B verzió a részben átírt változat, melyet dokumentációnak szántak a háború utáni kiadáshoz. A két változat először jelenik meg egy kötetben. Anne Frank szüleivel egy amszterdami épületben bujkált a második világháború idején a zsidóüldözés elől. 1944 augusztusában azonban egy máig ismeretlen ember feljelentette őket és a nácik elhurcolták a családot. Anne az auschwitzi haláltáborba, majd onnan a bergen-belsenibe került. Ott halt meg 1945 márciusában tífuszban. A kamaszlánynak az amszterdami rejtekhelyen írt naplója a világ egyik legolvasottabb műve, 67 nyelven több mint 30 millió példányban kelt el.
