A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei 

A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei 

 

 

 

 

 

 

 

Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus (WJC) elnöke a múlt héten villámlátogatást tett Budapesten. Ez alkalomból munkavacsorán látta vendégül Heisler Andrást, a Magyarországi Zsidó Hitközségek (Mazsihisz) Szövetsége elnökét, akivel áttekintették a szövetségnél jelenleg zajló fejlesztéseket, illetve a közösség jövőbeni terveit. A Mazsihisz elnöke – aki egyben a WJC alelnöke is – részletesen ismertette a szervezet fejlesztési stratégiáját, amelynek fontos eleme a 2019-re meghirdetett „Közösség Éve”. A tavaly létrehozott Közösségi Szolgálatán keresztül a Mazsihisz idén különös hangsúlyt helyez a karitatív és a szociális tevékenységek fejlesztésére, a zsidó civil szervezetekkel történő kapcsolattartásra. Mindezt úgy, hogy Magyarország legnagyobb zsidó szervezete tovább erősítse zsinagógai közösségein keresztül a neológ mozgalmat. Heisler András felvázolta a Rumbach utcai zsinagógába tervezett komplex közösségi ház terveit, kitért arra, hogy a magyar kormány jelentős anyagi támogatást nyújt a projekt megvalósításához. Bemutatta a szegedi és a miskolci zsinagóga fejlesztési eredményeit, vázolta a további feladatokat, illetve felhívta a WJC elnökének figyelmét a szabadkai zsinagóga csodás megújulására – amelyek szintén a magyar kormány támogatásával valósultak meg. A megbeszélés fontos része volt a régió egyetlen zsidó kórházának, az Amerikai úti Szeretetkórháznak a fejlesztése.

Folytatódnak az egészségügyi fejlesztések vidéken, ahol az elmúlt időszakban 500 milliárd forintot felhasználva fejlesztették az egészségügyi hálózatot, míg Budapesten és a központi régióban 700 milliárd forint értékű beruházások indultak el – közölte az emberi erőforrások minisztere. Kásler Miklós a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház több mint 1,1 milliárd forint értékű, elsősorban az onkológiai ellátást érintő beruházásainak avatásán azt mondta: olyan kulturális és egészségügyi fejlesztések zajlanak, amilyenek „Magyarország eddig ismert 1100 éves történetében még soha”. A vidéki egészségügyi hálózat fejlesztésének része a szombathelyi kórház beruházása, amelynek révén az ottani regionális onkológiai centrum már minden olyan diagnosztikai és terápiás kezelést biztosít, amit az Országos Onkológiai Intézet – tette hozzá a miniszter.

Február 4-én hoz ítéletet a vörösiszapper megismételt elsőfokú eljárásában a Győri Törvényszék. Az utolsó szó jogán felszólaló vádlottak mindegyike ártatlannak vallotta magát. Az ügyészség különösen nagy kárt okozva elkövetett közveszélyokozás, halált előidéző gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt indítványozta a vádlottak bűnösségének kimondását. Bizonyítottság hiányában két vádlott felmentését kezdeményezték, őket korábban a katasztrófa utáni értesítési (segítségnyújtási) kötelezettség elmulasztásával vádolták. A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.

A kormány olyan döntéseket szeretne hozni, amelyekkel csökkenteni lehet az állampolgárok elintézendő ügyeinek számát, párhuzamosan az ügyintézés színvonalának emelésével – erről a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára beszélt. Tuzson Bence azt mondta, arra törekednek, hogy az állampolgároknak minél kevesebbszer kelljen ügyet intézniük; erre ne legyen szükség vagy online is legyen mód. Tarnai Richárd, Pest megye kormánymegbízottja arról szólt, hogy mára elsődleges lett az ügyfelek segítése a közigazgatási ügyek intézésében.

A 21. században a bíróság csak akkor tudja megállni a helyét, ha használja a technológiai újításokat – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. Handó Tünde hozzátette, ha a bíróságok nem alkalmaznák ezeket a technológiai újításokat, akkor az ügyfelek más, gyorsabb, hatékonyabb, olcsóbb elintézési módokat választanának. Az informatikai eszközök, lehetőségek használatára úgy kell felkészülnie a bíróságoknak, hogy egyszerre tudják megszerezni és megtartani az ügyfelek bizalmát, továbbá könnyítsék a bírók munkáját hangoztatta Handó Tünde.

Létszámleépítés kezdődött az ELTE Bölcsészettudományi és Természettudományi Karán – derült ki az Oktatói Hálózat közleményéből. A két kar oktatóinak száma várhatóan összesen 50-70 fővel csökken, többségüket nyugdíjazással, más részüket „sebtében összehozott teljesítménykövetelmények alapján fogják elbocsátani, még nem tudni, pontosan milyen megoszlásban” – emeli ki a közlemény. Az ország egyik vezető egyeteme most azért kényszerül ismét létszámleépítésre, mert a kormány szisztematikusan alulfinanszírozza a felsőoktatást, és az elégtelen források elosztását úgy alakította, hogy az a minél olcsóbb tömegoktatás és mondvacsinált kutatási tevékenységek felé sodorja az intézményeket. Sem a minőségi oktatás, sem a minőségi kutatás alapvető feltételei nincsenek biztosítva a magyar felsőoktatásban – olvasható az Oktatói Hálózat közleményében.

A Demokratikus Koalíció (DK) az Európai Bizottsághoz fordul a turizmustörvény módosítása miatt, mert véleménye szerint az új szabályozás sérti az uniós adatvédelmi elveket – mondta Arató Gergely, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője. A politikus szerint a törvénymódosítás a turizmust felhasználva akarja megfigyelni a magyarokat, hiszen a most hatályba lépett új szabályok alapján a szálláshelyeknek fel kell tölteniük a vendégek adatait egy adatbázisba, amihez utána gyakorlatilag „korlátozás nélkül” hozzáférhetnek különböző állami szervek, így az adóhatóság és a rendőrség anélkül, hogy erről tájékoztatnák az érintetteket. Közölte: a DK az Európai Bizottsághoz fordul ebben az ügyben, mert véleménye szerint ezzel a jogszabállyal a kormánytöbbség nyíltan és súlyosan megsértette az európai adatvédelmi elveket, a GDPR-t.

A Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálata szerint jogosan léptek fel az MTVA őrei azok ellen az ellenzéki képviselők ellen, akik december 16-án és 17-én a köztelevízió székházában be akarták olvastatni ötpontos követelésüket. A főügyészség szerint az országgyűlési képviselők az MTVA székházában nem hivatalos személyként jártak el, ugyanis hivatalos eljárást nem folytattak, hanem megjelenésükkel az volt a céljuk, hogy a tüntetéshez kapcsolódva, politikai követelések beolvasásával a műsorrendet megzavarva az élő műsorokat megszakítsák. A felvételek azt igazolják, hogy a képviselők épületből történő eltávolítása jogszerűen történt, nem volt alap arra, hogy a helyszínen tartózkodó rendőrök az ingatlanba bemenjenek és intézkedést kezdeményezzenek – olvasható a közleményben. Ezek alapján a főügyészség elutasította a feljelentést, emellett a szervezet ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el, mert álláspontjuk szerint közérdekű üzem működése megzavarásának kísérlete és más bűncselekmények gyanúja állapítható meg.

Brüsszel és a Soros-szervezetek „durván korlátozni akarják” a tagállamok függetlenségét, fejük fölé kineveznének egy úgynevezett „független szakértői testületet”, amely valójában „egy rögtönítélő bíróságot” jelentene – mondta Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója. A politikus hangsúlyozta, hogy a senki által meg nem választott Soros-szervezeteknek is több pénzt és nagyobb hatalmat akarnak adni, hogy minél több bevándorlót hozzanak be. Kifejtette: ezekben a „rögtönítélő bíróságokban” a brüsszeli  bürokraták mellett a Soros-szervezetek emberei ülnének, és ők közösen döntenének arról, melyik tagállam jogállam és melyik nem. Hidvéghi Balázs szerint persze valójában arról döntenének, hogy melyik tagország a megfelelő az ő bevándorláspárti elvárásaiknak.

Külföld:

Irán számára tiltott területről lőtt ki rakétát vasárnap az izraeli síparadicsomra, ezt válaszolta meg Izrael nagyszabású légicsapással, előzetesen egyeztetve az oroszokkal – közölte a katonai szóvivő az izraeli médiával. Jonathan Conricus katonai szóvivő szerint a közepes hatótávolságú, iráni gyártmányú rakétát vasárnap Damaszkusz közeléből, az oroszokkal kötött megállapodás alapján Irán számára tiltott területről, iráni egységek indították útnak, és bántódásuk eshetett volna a Hermon-hegy lejtőin síelőknek, ha az izraeli légvédelem nem lép időben működésbe. Teherán célja a rakétával a figyelmeztetés volt, hogy Izrael ne hajtson végre Szíria területén légicsapásokat iráni katonai létesítmények és a libanoni Hezbollahnak szánt fegyverszállítmányok ellen – közölte Cornicus. Az izraeli hadsereg az éjjeli nagyszabású válaszcsapások után teljes készültségben áll a két ország közötti növekvő feszültség miatt. A szóvivő azt is elárulta, hogy a légierő éjszakai bevetését Jeruzsálem egyeztette Moszkvával. A Vaskupola légvédelmi rendszer által elfogott vasárnapi rakétára válaszul Izrael az első hullámban Damaszkusz körüli iráni katonai objektumokat lőtt, majd a következő hullámban a szíriai hadsereg légvédelmi egységeit, mert azok tüzet nyitottak az izraeli vadászgépekre. Az izraeli légitámadás tizenegy áldozatából az oroszok szerint legalább négyen szíriaiak, és nem irániak voltak. „Szíria magas árat fizetett azért, mert az irániak kihasználták, mert beleegyezett, hogy területét felhasználják”- nyilatkozott erről a katonai szóvivő. „Azt hitték, hogy megváltoztathatják a tűzszüneti megállapodást. Válaszunk egyértelmű és világos volt: azt üzentük Iránnak és Szíriának, hogy nem változott a politikánk” – utalt az oroszokkal kötött megállapodásokra, melyek korlátozták az iráni katonai létesítmények területi elhelyezését Szíriában, hogy azok ne lehessenek Izrael közelében, a Golán-fennsík térségében.

Izrael és az Egyesült Államok megvétózta, hogy Palesztina megfigyelői státuszt kapjon a hétfőn kezdődött genfi leszerelési értekezleten (CD); a döntést több ország, köztük Szíria és Törökország is bírálta. A vétót az értekezlet soros elnöke, Ukrajna elfogadta. Izrael a döntést azzal indokolta, hogy nem ismeri el Palesztinát önálló államként. Több ország bírálta a vétót, beleértve Törökországot is, amely óvott a megbeszélés átpolitizálásától, és úgy vélte, az veszélybe sodorja az érdemi munkát. A bírálathoz csatlakozott Szíria is: Damaszkusz szerint a megfigyelői státusz elutasítása értelmetlen, hiszen Palesztina már rendelkezik ilyennel az ENSZ-ben is, Washington azonban úgy reagált a szíriai bírálatra, hogy a leszerelési értekezlet nem az ENSZ kebelén belül működik. Egyiptom, Irán, Vietnam, Irak, Észak-Korea, Algéria, Banglades és Indonézia is kifejezte támogatását a palesztin megfigyelői státusszal kapcsolatban, Jakarta pedig emlékeztette a tagokat, hogy a palesztinok már több nemzetközi szervezetben és konferencián jelen vannak, és Palesztina nemrég a többségében fejlődő országokat tömörítő G77-es csoport soros elnökségét is átvehette az ENSZ-ben.

Nőtt az antiszemitizmus a migrációs válság kezdete óta Európa több nyugat- és észak-európai országban a Migrációkutató Intézet legfrissebb kutatása szerint – mondta Veszprémy László Bernát, az intézet kutatója.  Hozzátette: azt vizsgálták, hogy a hivatalos statisztikákban milyen arányban reprezentáltak a bevándorlók az antiszemita atrocitások elkövetői között Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Hollandiában, Svédországban, Norvégiában és Dániában. Kiemelte: az elemzések azt mutatják, hogy a vizsgált országokban az antiszemita incidensek elkövetőinek jelentős része, esetenként többsége muzulmán hátterű támadó volt. Elmondta: Svédországon kívül mindegyik országról elmondható, hogy a 2014-es gázai konfliktus évében minden addigi – és azt követő – évet meghaladó számú antiszemita indíttatású atrocitás történt. Ebben az évben elsősorban a bevándorló hátterű emberek által elkövetett támadások száma nőtt meg a témával foglalkozó brit kutatók szerint – jegyezte meg Veszprémy László Bernát.

Lopakodó kísérlet zajlik arra, hogy az egyszer már megbukott uniós bevándorlási politikát Brüsszel visszahozza – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az európai uniós tagországok külügyminiszterei brüsszeli tanácskozásán. Szijjártó Péter hangsúlyozta, „altatás zajlik” a migráció ügyében, amikor európai tisztségviselők „ujjonganak” és adnak értékelést arról, hogy a migrációs válság a múlté, noha friss jelentések szerint az illegálisan Európába bejutni akarók száma továbbra is növekszik. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a februárra tervezett EU-Arab Liga miniszteri találkozó nyilatkozatának migrációs fejezetében hivatkozási alapként szerepel az ENSZ globális migrációs csomagja, amelyet az uniós tagországok egyharmada – Magyarország mellett másik nyolc ország – nem szavazott meg.

Összesen 393, a Földközi-tengeren bajba jutott migránst szállítottak vissza Líbiába a hétvégén – közölte Matteo Salvini olasz belügyminiszter. Elmondta, hogy a líbiai parti őrség által vasárnap felvett migránsok mindegyike jó egészségi állapotban van. A tárcavezető tudomása szerint 143 embert Tripoliban, 144-et Miszrátában, 106-ot pedig Homszban tettek partra. A csaknem 400 emberből százat egy Sierra Leone-i lobogó alatt utazó kereskedelmi hajó szállított vissza Miszrátába.

Akkor kapnának pluszforrást a migránspárti NGO-k, ha azt állítják: országukban sérül a jogállamiság – mutatott rá az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója az Európai Parlament múlt héten elfogadott előterjesztéseinek valós céljára. Szánthó Miklós arra is kitért: jogszerűtlen volt a javaslatok minősített többséggel történő elfogadása. Szánthó Miklós hangsúlyozza: sokkalta összetettebb és körmönfontabb tervről szól az Európai Parlament (EP) múlt heti döntése, mint az NGO-knak juttatandó pénzügyi források bővítése. Szavai szerint a két elfogadott, egymással szorosan összekapcsolódó rendelettervezetet – az új jogállamiság-mechanizmusról és az internacionalista politikai civilek, NGO-k finanszírozásáról szólót – egybeolvasva egy ördögi kör rajzolódik ki: arra ösztökélik a migránspárti, emberi jogi fundamentalista NGO-kat, hogy azt állítsák, országukban sérül a „jogállamiság”, mert ekkor kapnának pluszforrást. Ráadásul e jogállamiság-monitoringra az EP létrehozna egy „független szakértői testületet”, amelyben szintén az említett politikai civilek ülnének, és ők javasolnák az Európai Bizottságnak (EB), mely tagállamoktól vonjon meg forrásokat demokráciadeficitre hivatkozva.

Nem csökkent 2010 és 2018 között a magyar oktatásban részt vevő felvidéki diákok száma – mondta Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke. Az elnök elmondta, ez azért is fontos, mert 2001 és 2011 között a felvidéki magyarok száma több mint 10 százalékkal csökkent. Hasonló a helyzet Kárpátalján, hiszen a 2017-es és a 2018-as tanév adatai szerint ott is vonzóak a magyar iskolák; ezeket sok esetben nemcsak magyarok, de ukrán vagy ruszin származású emberek is választják – tette hozzá. Az erdélyi régióban és a vajdaságban is vannak pozitív példák, az utóbbi esetében például elmondható, hogy a magyar családoknál megszűnt az a rossz tendencia, miszerint államnyelvű iskolát választanak.

A brassói regionális fogyasztóvédelmi felügyelőség élére nevezték ki a magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Mircea Diacont, aki korábban a Kovászna megyei fogyasztóvédelmi felügyelőséget vezette – írta a Krónika napilap. Az országos fogyasztóvédelmi hatóság honlapján az intézmény struktúráját és vezetőit bemutató oldalon Diacon neve mellett az szerepel, hogy előléptették, a brassói regionális felügyelőség korábbi vezetőjét, Claudiu Susanut pedig a temesvári regionális felügyelőség élére helyezték át. Diacon a székelyföldi megyék mellett Brassó, Szeben és Fehér megye fogyasztóvédőit irányítja, Susanuhoz Temes, Arad, Krassó-Szörény és Hunyad megye fogyasztóvédelme tartozik. A két fogyasztóvédelmi vezető magyarellenes megnyilvánulásaival többször foglalkozott az erdélyi magyar sajtó és a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat.

Amilyen gyorsan csak lehet, világos hozzáállásra van szükség Nagy-Britannia részéről uniós tagsága megszűnésének (Brexit) körülményeivel kapcsolatban, és „arra szólítjuk fel Londont, hogy komoly és valóságos megoldást találjon a patthelyzetre” – jelentette ki Heiko Maas német külügyminiszter. Az uniós tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácsülésére érkezve Maas kijelentette, ha a briteknek új ötleteik vannak a kiválásra vonatkozóan, mutassák be, hogy alaposan meg lehessen vizsgálni azokat. „Azt már tudjuk, hogy London mit nem akar. De végre tudnunk kell azt is, hogy mit akar, amihez megvan a parlamenti többsége is” – fogalmazott. Mint mondta, az egységes piacról való hirtelen kilépés sokat ártana a brit gazdaságnak. Le kellene ülni és megbeszélni, hogyan lehet elkerülni a rendezetlen kilépést, az úgynevezett „kemény Brexitet”. Mert úgy tűnik, mindenki ezt akarja – mondta.

Még az idén tavasszal előrehozott parlamenti választást tarthatnak Szerbiában, legalábbis erre engednek következtetni az államfő és vezető szerb politikusok kijelentései. A legutóbb 2016-ban tartottak előrehozott parlamenti választást a nyugat-balkáni országban. Az Ana Brnabic vezette kabinet megbízatása 2020-ban járna le, de a híresztelések szerint akár már idén áprilisban új miniszterelnöke lehet Szerbiának. Az előrehozott választásokat az tenné indokolttá, hogy az ellenzék már hét hete tüntet Belgrádban és több szerbiai városban, az államfő lemondását követelve. Aleksandar Vucic köztársasági elnök egyben a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke is. A belgrádi sajtó beszámolói szerint az SNS politikusai nem zárkóznának el az előrehozott választástól, de Aleksandar Vucic úgy nyilatkozott, egyelőre még nem tartja indokoltnak a voksolás kezdeményezését. Államfőként erre nem is lenne joga, de a legerősebb szerb párt elnökeként nyomást gyakorolhatna a párton kívüli kormányfőre, és mivel a 250 tagú parlamentben a kormánypártoknak 166 képviselőjük van, a törvényhozás bizonyosan megszavazná a kezdeményezést. A szerb sajtó találgatásai szerint az előrehozott választást március 31-én vagy április 14-én, még a húsvéti ünnepek előtt megtartanák, és a Blic című napilap azt is tudni véli, hogy az új miniszterelnök Sinisa Mali jelenlegi pénzügyminiszter lehetne, aki korábban Belgrád polgármestere volt.

Az Európai Unió közös álláspontjával szembemenve ötéves időkorlátot javasolt az úgynevezett ír-északír tartalékmegoldás alkalmazására a lengyel külügyminiszter, aki szerint ez lehetővé tenné az Egyesült Királyság rendezett kiválását. Ezt maga Jacek Czaputowicz erősítette meg. Mint mondta, az ötletet már decemberben felvetette brit és ír kollégáinak. „Nyilván kevésbé kedvező lenne Írország számára, mint egy korlátlan backstop-megállapodás, de sokkal kedvezőbb, mint a rendezetlen kilépés, ami elkerülhetetlenül közeledik” – fogalmazott.

Gazdaság:

Szlovéniában folytatná terjeszkedését az OTP Bank, írja a Világgazdaság. A lap szerint az akvizíciós szándékról Csányi Sándor elnök-vezérigazgató egy múlt heti sajtótájékoztatón beszélt, szlovén újságok pedig azt is tudni vélik, hogy az állami Abanka lehet a célpont, vagy a francia Société Générale (SG) csoport helyi leánya – az SKB Banka – kerülhet az OTP-hez. Le Phuong Hai Thanh, a Concorde elemzési üzletágvezetője szerint az Abanka megszerzése kicsit kilógna az OTP régiós terjeszkedési stratégiájából, hiszen nincs még OTP-operáció Szlovéniában. Elmondta azt is, hogy szlovéniai bővülés nélkül is számos frissen megszerzett pénzintézet integrációját kell végrehajtania az OTP-nek, amely fiókbezárásokból, -átalakításokból és általában a legnagyobb fejfájást okozó IT-rendszerek összehangolásából áll. Ezért is jelenthető ki, hogy nagy lépés lenne a bejutás a szlovén piacra, tette hozzá.

A tavalyi évben 6,6 százalékkal nőtt Kínában a bruttó hazai termék (GDP), a kínai gazdaság az elmúlt 28 év leggyengébb növekedését produkálta. A tavalyi gazdasági növekedési adat megfelel a várakozásoknak. A statisztikai hivatal közlése szerint az év utolsó negyedében a növekedés 6,4 százalékos volt az előző év hasonló időszakához képest a világ második legnagyobb gazdaságával rendelkező ázsiai országban. Ez kisebb az előző, harmadik negyedévben mért 6,5 százalékos GDP-növekedésnél. Negyedéves összevetésben a GDP 1,5 százalékkal gyarapodott az utolsó negyedévben az előző három hónaphoz képest, és ez az adat sem tér el az előzetes becslésektől. A szeptemberi-decemberi növekedési ráta a leggyengébb volt a pénzügyi válság óta, ami fokozza az erősebb lassulással kapcsolatos félelmeket.

Könnyű:

Meghalt 113 éves korában a világ legöregebb férfije, a japán Nonaka Maszazót otthonában érte a halál. A japán férfi április óta volt a legöregebb férfi a világon a Guinness-világrekordok nyilvántartása szerint. Helyi médiajelentések szerint a férfi a Hokkaidó szigetén lévő Asoro városában halt meg, otthonában egyszerűen elaludt, nem volt beteg. Nonaka Maszazo 1905. július 25-én született, Albert Einstein mindössze egy hónappal korábban publikálta relativitáselméletét. A férfi 1931-ben megházasodott és öt gyermeke született. Japán azon országok egyike, ahol a legtöbb öreg ember él. A 100 évnél idősebbek száma majdnem eléri a 70 ezret, 90 százalékuk nő a kormány adatai szerint. A világ legidősebb embere is egy japán nő, a Kjúsú szigetén élő 116 éves Tanaka Kane.