A BREUERPRESS és a HETITV hírei 

A BREUERPRESS és a HETITV hírei    

Szigorúbb szabályok vonatkoznak a jövőben a kampánytámogatás visszafizetésére, a választási plakátokon közzé kell tenni a megrendelő szervezet nevét, az átjelentkezések miatt a szavazatszámláló bizottságok nagyobb létszámmal működhetnek, a helyi választási iroda vezetője pedig fegyelmit kaphat, ha urnazárás után fél órával a szavazókörökben nem fejezték be a voksolást – a többi között ezt tartalmazza az egyes választásokkal kapcsolatos törvények most elfogadott módosítása, amely szeptember elsején lép hatályba. Az egyik legfontosabb változtatás, hogy a jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelőséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért. Az párt, amely az előző országgyűlési választásokon folyósított állami kampánytámogatással nem számolt el, nem tarthat igényt újabb kampánytámogatásra.

A Magyar Nemzeti Bank költségvetési jelentése szerint teljesülhet a jövő évre kitűzött 1,8 százalékos hiánycél a 2019-es költségvetés tervezete alapján. Az adópolitikai intézkedések összességében 40 milliárd forintot hozhatnak jövőre, nyolc milliárd forint ezen felül pedig a cafeteria-rendszer átalakításából folyhat be – mondta az InfoRádiónak a Jegybank igazgatója, Baksay Gergely. Az igazgató szerint ha ugyanannyit fordít a munkáltató a munkavállalókra, mint eddig, akkor az egyéni nettó jövedelem, ami a cafeteriából származott, kissé csökkenhet, az állam adóbevétele pedig növekedhet. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint kisebb módosítások támogathatóak, de nincs szükség a béren kívüli juttatások átfogó átalakítására. Kordás László szerint ezt támasztja alá a Jegybank költségvetési jelentése is. Aggályosnak tartják a cafeteria-szabályok változtatását, mivel nem jelent számottevő költségvetési bevételnövekedést, megtartása pedig a kormány által is fontosnak tartott társadalompolitikai célok megvalósítását segíti.

A kormány változatlan intenzitással támogatja a magyar családokat, és jövőre minden eddiginél több pénzt fordít rájuk – mondta az emberi erőforrások minisztere. Kásler Miklós közölte, 2019-ben mintegy 2000 milliárd forint jut családtámogatásra, ez a duplája a 2010-es összegnek. Ez is azt bizonyítja, hogy 2010 óta családközpontú a kormányzás. Ahhoz ugyanis, hogy a magyar nemzet megőrizhesse a tradícióit, a kultúráját és fennmaradhasson, gyerekeknek kell születniük, akik az európai és a magyar értékrendnek megfelelően nőnek fel, és nem a külföldről, akár a migráció során idekerülő embereknek kell fenntartaniuk a közösségeket – mondta a miniszter.

A Magyar Idők azt írja, hogy háromszor annyi ingyen meleg étel jut a gyerekeknek, mint az elmúlt években. A lap idézi Fülöp Attila szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárt, aki szerint a korábbi félmillióról mára 386 ezerre csökkent a mélyszegénységben élő emberek száma Magyarországon, és jövőre is erősödik a szociális biztonság.

A Népszava cikke szerint a falvakban túl drága a bölcsődeüzemeltetés és a nagyvállalatok sem költenek erre. A lap azt írja, hogy a több mint háromezer, 10 ezer fő alatti kistelepülés túlnyomó többsége nem tud fenntartani ilyen drága intézményt. Ma összesen 48 ezer férőhelyen tudják fogadni az országban a 3 év alatti gyerekeket.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kisebbségkutató Intézetének állásfoglalása szerint a székelység nem nemzeti kisebbség, hanem a magyar nemzet szerves része – jelentette ki az intézet tudományos munkatársa. Dobos Balázs hangsúlyozta: az állásfoglalás azután született, hogy egy magánszemély kezdeményezte a székelység nemzetiségkénti elismerését. A kérdésben a végső szót az Országgyűlés mondja ki, vagyis dönt arról, hogy a nemzetiségi törvényt megváltoztatva elismeri-e a székelységet nemzetiségként – tette hozzá a kutató. Magyarázatképpen hozzáfűzte: ezer magyar állampolgár aláírása szükséges annak kezdeményezéséhez, hogy hivatalosan elismerjen egy népcsoportot nemzetiségként a törvényhozás, de előtte kérni kell az akadémia állásfoglalását.

Az LMP szerint a kormányzat az önkormányzatiságot teljes egészében leromboló javaslatot terjesztett a Ház elé, amely lehetővé teszi, hogy a kabinet kénye-kedve szerint valósítson meg beruházásokat Budapesten. Csárdi Antal országgyűlési képviselő úgy ítélte meg, a kabinet ezzel bünteti a fővárost a választási eredményért. Azt mondta: a kiemelt budapesti fejlesztésekről szól előterjesztés célja, hogy a kormány „fideszes módszertan szerint” úgy valósítson meg budapesti beruházásokat, és vonjon saját vagyonkezelésébe területeket, hogy a helyben élőket abba nem vonja be.

Külpolitika:

Kétnapos látogatásra utazik Izraelbe Orbán Viktor miniszterelnök, aki több európai kollégájával szemben nem találkozik a Palesztin Hatóság vezetőivel – emelte ki a szerdán délután kezdődő látogatásról az Israel Hayom. A lap megjegyezte, hogy palesztin területekre csupán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes utazik majd, aki a betlehemi születés templomát látogatja meg. Az Israel Hayom összefoglaló írásában arról is említést tett, hogy Magyarország volt az egyetlen állam az EU-ban, aki nem volt hajlandó elfogadni azt az uniós határozatot, ami elítélte az Egyesült Államokat azért, mert a nagykövetségét Izrael fővárosába, Jeruzsálembe költöztette. A cikkben megszólal Köves Slomó, az EMIH vezetője is, aki határozattan visszautasította azokat a kritikákat Orbánnal szemben, miszerint antiszemita lenne, mivel a magyarországi zsidóság soha nem látott biztonságban élheti meg a mindennapijait és vallási szokásait.

Abban az esetben, ha háborút kell viselnünk, akkor képesek vagyunk legyőzni az ellenségeinket – minderről egy dél-izraeli hadgyakorlaton beszélt Avigdor Lieberman. A honvédelmi miniszter szerint a hadsereg tudja mit csinál, tudja azt, hogyan csinálja és mikor csinálja. A Times of Israel összeállításából kiderült, hogy a hadsereg egy szárazföldi akció menetét gyakorolta. Az utóbbi hetekben nagyon megnőtt a feszültség a Gázai-övezet és Izrael között, mivel az utóbbi területről szinte naponta érik támadások a zsidó állam területét a terrorszervezet Hamász irányításával. Lieberman a hadgyakorlatot úgy értékelte, hogy az a katonák nagyon jól fel vannak készülve, és meglehetősen elszántak.

Izraelben kitiltották az iskolákból a Megtörni a hallgatást nevű szervezetet, amely bírálta a hadsereg tevékenységét. A százhúsz tagú törvényhozásban negyvenhárom honatya szavazott igennel huszonnégy ellenében az erről szóló törvénymódosítás elfogadásakor. „Véget ért a katonák rágalmazása” – értékelte Naftali Bennet oktatási miniszter az új rendelkezést. A törvénymódosítást előterjesztő Bennet és pártja, a telepeseket támogató Habájt Hajehudi (Zsidó Otthon) szerint az elfogadott szabályozással távol akarják tartani az iskoláktól és a diákoktól azokat a szervezeteket, amelyek aláássák az izraeli hadsereg és az állami oktatás céljainak legitimitását. A törvénymódosítás jogot biztosít az oktatási miniszternek, hogy megtiltsa különböző szervezeteknek, hogy előadásokat tartsanak az iskolákban.

A kormány jóváhagyta az Izraeli Értékpapír Hatóság és az Igazságügyi Minisztérium által közzétett ajánlásokkal összhangban a kis- és középvállalkozások második részvénypiacának megnyitásáról szóló törvényjavaslatot. Izrael, immár második számú tőzsdéjének célja, hogy megoldást nyújtson a kezdeti stádiumú high-tech vállalatok számára. A kormány reményét fejezte, hogy a Kneszetben hamarosan elfogadásra kerül a törvényjavaslat, hangsúlyozva azonban, hogy a tőzsde tulajdonképpeni megnyitása a jogszabályok elfogadását követően is időbe telik. A törvényjavaslat a kis- és középvállalkozások számára jelentős mértékű könnyítést biztosítana a részvények kereskedelmében, remélve, hogy jobb megoldást kínál a korai stádiumú csúcstechnológiai vállalatok számára. Az Igazságügyi Minisztérium azt reméli, hogy a Knesszet aktuális ülésszakában sikeresen bevezetné a törvénytervezet első olvasatát, és az elkövetkező téli ülésen pedig átmenne a második és a harmadik olvasat is.

Miután az ausztrál kormány a napokban úgy döntött, hogy felfüggeszti a Palesztin Autonómia közvetlen finanszírozását, Nábil Sáát, aki többek között Máhmud Ábbász tanácsadójaként szolgál, kirohant Ausztrália ellen. „Ez a mocskos beszéd a bűnözőkről, ahogyan mártírjainkat és bebörtönzötteinket említik, miközben ők a hőseink, az önfeláldozás hősei és a szabadság lángjai. Nem hasonlíthatók az izraeli bűnözőkhöz, akik izraeli börtönökben ülnek… Engem személy szerint nagymértékben feldühített Ausztrália döntése, mely szerint beszüntetik a 10 millió dollár átutalását… Az ENSZ-nek utalták át a segélyt, nehogy a [bebörtönzöttek és mártírok] családjainak fizetésére használhassuk fel. Más szavakkal, az az igazság, hogy megérdemlik, hogy leköpjük őket. Maguk [ausztrálok] az USA szolgái… nem akarom a 10 milliójukat, nem akarok utána szaladgálni.” – hangzott el a Palesztin Autonómia hivatalos tévécsatornáján.

Meghaladta az 50 ezret is az idén a Földközi-tengeren keresztül Európába érkezett migránsok száma, s több mint 1440-en fulladtak meg vagy tűntek el nyomtalanul az átkelés alatt – közölte a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szóvivője.  „Az IOM adatai szerint július 15-ével bezáróan Európába 50 872 migráns és menekült érkezett, s 1443 ember meghalt” – ismertette Joel Millmann. Az illegális bevándorlók mintegy 35 százalékát Olaszország és Spanyolország fogadta be, 29 százalékát pedig Görögország – tette hozzá. A szóvivő emlékeztetett: tavaly ugyanebben az időszakban a Földközi-tengeren keresztül hozzávetőleg 110 ezren érkeztek Európába, míg 2016-ban közel 242 ezren voltak. Millmann felhívta a figyelmet arra, hogy hirtelen megugrott a Spanyolországba igyekvő migránsok száma. Csak az év eleje óta 18 016 illegális bevándorló érkezett, s ezzel Spanyolország az idén megelőzte Görögországot, illetve Olaszországot is. Ezenfelül 2874 menedékkérő jutott be jogosulatlanul az észak-afrikai spanyol exklávék, Ceuta és Melilla területére.

Augusztus 1-jétől a kiegészítő védelemben részesülő menekültek újra Németországba hozhatják közvetlen családtagjaikat, és a közel-keleti német külképviseleteken nagy is az érdeklődés, 28 ezer ilyen kérelem vár elbírálásra – jelentette a Rheinische Post című düsseldorfi regionális lap. A lap kiemeli, hogy nem jöhetnek mindannyian egyszerre, mert a kormánypártok megállapodása értelmében havonta legfeljebb ezer ember érkezhet majd családegyesítés keretében Németországba. Kiegészítő védelemben a német menekültügyi törvény vagy a genfi egyezmény alapján részesülhet az, akit hazájában halál, kínzás vagy embertelen bánásmód veszélye fenyeget. Ilyen védelmet egy évre kaphat, aki jogosult rá, de a státusz meghosszabbítható, és öt év után tartós letelepedési engedélyt is kaphat az, aki ilyen védelemben részesül.

Patthelyzet alakult ki a kormányalakításai tárgyalásokon Szlovéniában, miután a konzervatív Új Szlovénia (NSi) elnöksége úgy döntött, megszakítja megbeszéléseket a parlamentbe bejutott baloldali pártokkal – közölte a Vecer. Janez Jansa volt miniszterelnök vezette ellenzéki jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) megnyerte a június 3-i szlovéniai választást, de nem szerzett elegendő voksot ahhoz, hogy önállóan kormányt alakítson. Borut Pahor államfő péntekig adott neki időt, hogy tárgyalásokat folytasson egy lehetséges koalícióról, és eldöntse, elfogadja-e a kormányalakítási megbízást. Eközben a parlamentben bejutott baloldali pártok is tárgyaltak a kormányalakításról, a második legtöbb szavazatott kapott Marjan Sarec nemrég alapított balközép pártja, a Marjan Sarec Listája (LMS) vezetésével. A kormányalakításhoz legalább 46 képviselő támogatására van szükség a 90 fős parlamentben. Egyelőre sem Jansa, a NSi kilépésével pedig Sarec sem tud kormányt alakítani. Július 23-án jár le az a határidő, amikor az államfőnek javaslatot kell tennie a parlamentnek a miniszterelnök-jelölt személyére.

Lezuhant egy dél-koreai katonai csapatszállító helikopter, a hatfős legénység öt tagja meghalt, egyikük pedig megsérült. A MUH-1 Marineon típusú helikopter 10 méteres magasságból, a pohangi haditengerészeti bázison zuhant le, amelyet dél-koreai és amerikai tengerészgyalogsági alakulatok évente megrendezet hadgyakorlataikon is használnak. A gép földnek ütközve kigyulladt, az egyetlen túlélőt kórházba szállították. Úgy tudni, a helikopter tesztrepülésen vett részt, miután javításon ment át. A baleset okainak kiderítésére vizsgálatot indítottak.

Macedónia és az Európai Unió között a jövő év júniusában kezdődhetnek meg a hivatalos csatlakozási tárgyalások, az előkészítő folyamat pedig már most megkezdődött – jelentette ki Zoran Zaev macedón kormányfő, miután tárgyalást folytatott Johannes Hahn uniós bővítési biztossal. Johannes Hahn azért utazott a macedón fővárosba, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdésének részleteiről, valamint az uniós átvilágítási szakasz megkezdéséről tárgyaljon az ország vezető politikusaival. Az átvilágítási folyamat képezi a kétoldalú tárgyalások alapját, hiszen ebből derül ki, hogy egy-egy ország jogszabályai milyen mértékben állnak összhangban az uniós joggal, és milyen változtatásokra van szükség.

Gazdaság:
Budapesten a pénzügyi szolgáltatásokkal lehetett a legtöbbet keresni az első negyedévben – írta a Világgazdaság. Míg a fővárosban a havi nettó átlagkereset 265 ezer forint volt, addig ebben az ágazatban dolgozók 411 ezer forintot vihettek haza átlagosan, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Hajdú-Biharban a pénzügyi terület még épp elcsípte a dobogót, s 212 ezret fialt fejenként, ahogy Győr-Moson-Sopronban is bronzérmet ért a 232 ezres kereset a szektorok versenyében. Ám Borsodban az ágazat alkalmazottai csak nettó 178 ezret kerestek átlagosan, ez csupán a hetedik helyre volt elegendő. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a pénzügyi szektorban dolgozók nem lehetnek felhőtlenül boldogok: a 148 ezer forintos havi nettó fizetésük épp megütötte a megyei átlagkereset szintjét, s az ágazatok közötti bérversenyben csupán a kilencedik helyen végeztek.

Egyre nagyobb kockázatot jelent a világgazdaságra nézve a kereskedelmi háborús konfliktus kiéleződése – írja a Portfolio. A lap idézi az IMF legújabb jelentését, amiből kiderül: az a veszély is fennáll, hogy a befektetők alulbecsülik az Egyesült Államok gazdaságában felépülő inflációs nyomást, ami a feltörekvő piacokról történő intenzív tőkekivonást, és így árfolyamválságot idézhet elő a sérülékeny országokban.

A Világgazdaság azt írja, hogy rekordon a lakossági adósok száma. A lap idézi a Központi Hitelinformációs Rendszer adatait, amik szerint ez a szám június végén csaknem 5 millió volt. Ez hozzávetőleg 30 ezerrel több, mint egy éve.

Könnyű:

Mintegy 123 millió gyerek kapott 2017-ben immunizációt életveszélyes betegségek és fertőzések ellen – derült ki az ENSZ jelentéséből. A gyerekek nagyjából 90 százaléka kapta meg a DiPerTe, vagyis a diftéria, a tetanusz és a szamárköhögés ellen tartósan védő vakcina legalább egy dózisát tavaly – áll az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) és a UNICEF adatain alapuló jelentésében. A 2010-es számokhoz képest tavaly a világon 4,6 millióval több gyereket immunizáltak, ennek oka a népesség gyarapodása. Második adag kanyaróvakcinát 167 ország adott a rutinszerű oltások listájához, 162 országban oltanak rubeola ellen, ennek eredményeként 52 százalékosra nőtt a két betegség elleni védettség, mely 2010-ben mindössze 35 százalék volt. A HPV-vírus elleni védőoltást 79 országban vezették be, hogy védje a nőket a méhnyakráktól.