A BreuerPress és a HetiTV hírei
A 2019-es költségvetési törvény elfogadása után folytatódhatnak az egyeztetések a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között annak az összegnek a felhasználásáról, amely az akadémiától a tárcához kerülhet át – mondta el Lovász László, a tudós testület elnöke. Felidézte, hogy a költségvetési törvényjavaslat szerint az MTA összesen 40 milliárd forintos alaptámogatásából 28 milliárd forint kerülne az ITM-hez. Lovász László szerint ez a lépés nem javítja a tudomány hatékonyságát és a végrehajtási szakaszban, a konkrét döntéseknél az akadémiának keményen kell majd érvelnie a saját szempontjai, „az alapkutatások, a kutatói függetlenség megfelelő értelmezése mellett”. Mint mondta, a költségvetési törvénytervezet megszavazása esetén az ITM-hez kerülne az akadémiai kutatóintézetek mintegy 20 milliárd forintos alaptámogatása, vagyis az épületek fenntartását, a rezsiköltségeket, a határozatlan idejű kutatók fizetését fedező források. Mindez „zavaros jogi és gazdasági helyzeteket” eredményezhet, ráadásul az alaptámogatások központosítása nem olyan eszköz, amellyel a minisztérium „tudománypolitikát tud csinálni”. Ehhez inkább plusz források, pályázatok, konkrét megbízások kellenek – fogalmazott.
A 2019-es költségvetés nyomán tovább erősödik a szociális biztonság Magyarországon – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. Fülöp Attila hangsúlyozta: ez azt jelenti, hogy tovább nő többek között a családok, a megváltozott munkaképességűek, a nevelőszülők és a felzárkózást segítő intézmények támogatása. Az elmúlt két kormányzati ciklus intézkedései nyomán egyre kevesebben szorulnak rá az állam támogatására; a korábbi félmillióról mára 386 ezerre csökkent a mélyszegénységben élő emberek száma Magyarországon – tette hozzá.
Újabb fejlesztéssel bővül az Egészséges Budapest program: mintegy 5,1 milliárd forinttal támogatja a kormány a III. kerületi Szent Margit Rendelőintézet telephelyeinek felújítását és műszerparkjának korszerűsítését. Varga Mihály pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes, a II. és III. kerület fideszes országgyűlési képviselője közölte, hogy az önkormányzat további 480 millió forint saját forrást biztosít a fejlesztéshez. Hangsúlyozta: bár a magyar belpolitikában folyamatos a vita az egészségügyi kiadásokról, és soha senki nem lesz elégedett az ellátással – köztük ő maga sem -, jövőre több mint 2000 milliárd forintot fordítanak erre a területre, és ma 647 milliárddal költenek rá nagyobb összeget, mint a 2010-es kormányváltás időszakában.
A büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását célozza az a hétfőn benyújtott törvényjavaslat, mely a veronai buszbaleset nyomán a jogellenesen átalakított személyszállító jármű vezetésével összefüggésben állapít meg szankciókat. A Czunyiné Bertalan Judit fideszes képviselő által benyújtott javaslat e mellett a hivatalos személyek zaklatására vonatkozó Btk.-rendelkezések megalkotását is kezdeményezi. A törvényjavaslat egyik része arra irányul, hogy egészítsék ki a Btk.-t a jogellenesen átalakított személyszállítást végző jármű vezetésére vonatkozó rendelkezésekkel. Eszerint, aki közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően átalakított, a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott közúti járművet vagy különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó járművet vezet, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Szanyi Tibor MSZP-alelnök kiegyensúlyozottabb külpolitikát vár el a kormánytól és nem örül annak, ha a magyar miniszterelnök fejmosást kap akár Moszkvában, akár Berlinben, akár Münchenben. Szanyi Tibor azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap a Kremlben Vlagyimir Putyin orosz államfővel tárgyalt a futball-világbajnokság megrendezéséről, energetikai beruházásokról és a gazdasági együttműködésről. Emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin szeptemberben egyébként is találkozik, úgyhogy a mostani találkozó rendkívülinek mondható. Szerinte azért volt szükség „a fejmosásra”, mert a magyar kormányfő a múlt héten veszélyként beszélt Oroszországról.
Az LMP arra szólítja fel a kormányt, hogy haladéktalanul állítsa le a paksi bővítést, az arra szánt forrást pedig környezettudatos beruházásokra fordítsa. Csárdi Antal országgyűlési képviselő kijelentette: megbukott a biztonságra épülő jövő évi költségvetés. Kijelentését azzal indokolta: a miniszterelnök maga nevezte Oroszországot a keleti veszélynek, miközben a 2019-es büdzsé újabb 100 milliárd forintot fordít a paksi bővítéssel kapcsolatos munkálatokra. Megjegyezte, hogy Orbán Viktor kormányfő említett kijelentése után Vlagyimir Putyin orosz elnök szerinte raportra hívta a magyar miniszterelnököt.
Külpolitika:
Az izraeli csapatok vasárnapról hétfőre virradóra 18 palesztin gyanúsítottat tartóztattak le a Júdea és Szamária (Ciszjordánia) szerte tartott razziák során. A letartóztatások mellett az Izraeli Védelmi Erők, a rendőrség és a Sin Bét biztonsági szolgálat számos illegális fegyvert talált és kobzott el Hebronban, valamint több ezer sékel készpénzt foglalt le, amit terrorista akciók finanszírozására szántak. A razziákra válaszul lázadások törtek ki Kafr Bidu és Kafr Akab falvakban. Több tucat lakos kövekkel és más tárgyakkal dobálta a csapatokat, akik nem-halálos tömegoszlató eszközöket vetettek be a lázadók ellen. Sérülés egyik oldalon sem történt.
33 mandátumot nyerne az új parlamentben a kormánypárti Likud, ha most lennének a választások – írta az Israelnationalnews.com. Benjamin Netanjahu alakulata a legutóbbi, 2015-ös választásokon 30 mandátumot nyert. Második helyre az ellenzéki Yesh Atid futna be 20 mandátummal. A harmadik helyen holtverseny lenne a szintén ellenzéki Cionista Unió és az arab képviselőkből álló Közös Lista között. Mindketten 11-11 mandátumot szereznének. A felmérés szerint ismét többséget szerezne a Netanjahu vezette jobbközép koalíció a 120 fős Kneszetben.
Téglát akart hazavinni emléktárgyként az egykori auschwitzi haláltábor területén működő múzeumból egy magyar pár, fejenként 346 eurós (több mint 112 ezer forintos) pénzbírságot és egyéves felfüggesztett börtönbüntetést kaptak – közölte a lengyel rendőrség. A magyar turisták a hétvégén keresték fel a koncentrációs tábort, amelynek teljes területe jogi védelmet élvez. A 30 éves nőre és a 36 éves férfira a többi látogató figyelt fel, amikor a krematórium maradványaiból téglákat tettek egy táskába. Ők értesítették a biztonsági őröket, akik rendőrt hívtak. A magyar turisták beismerték tettüket, és elmondták: emléktárgyként akarták hazavinni a téglákat, és nem tudták, hogy ezzel törvényt sértenek.
Kilenc, Damaszkuszhoz hű fegyveres meghalt feltételezhetően izraeli légicsapásban egy iráni katonai létesítmény ellen – közölte egy emigráns szervezet. A londoni székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontjának (OSDH) jelentése szerint a halottak között hat szíriai állampolgár volt, akiket általában az iráni Forradalmi Gárda fizet, hogy az oldalán harcoljanak. A három másik halott hovatartozása nem ismert. Az izraeli hadsereg szóvivője nem akart reagálni az OSDH hírére. Izrael ritkán számol be szíriai műveleteiről, de korábban bombázott már iráni célpontokat a szomszédos országban. A támadás az Aleppóban lévő al-Nairab katonai repülőtér közelében érte a létesítményt, amely logisztikai információkkal látja el az iráni Forradalmi Gárdát – közölte az OSDH igazgatója, Rámi Abder-Rahmán.
Kiegyensúlyozatlan és veszélyes dokumentum az ENSZ globális migrációs csomagja, ugyanis tovább inspirálja a migrációs folyamatokat, amelyek az elmúlt időszakban már sok veszélyt jelentettek Európára – jelentette ki Szijjártó Péter Brüsszelben az uniós külügyminiszterek egynapos tanácskozásán. A külgazdasági és külügyminiszter a latin-amerikai és karibi országokkal (CELAC) folytatott miniszteri ülést megelőzően kijelentette, minden egyes dokumentum, minden egyes nemzetközi szervezeti döntés, amely a migrációs folyamatokat gerjeszti, ellentétes Európa biztonsági érdekeivel.
Washington nem tesz kivételt az európai vállalatokkal az Irán ellen hozott szankciók ügyében – fogalmazott Mike Pompeo amerikai külügyminiszter az Európai Unió kérésére írt, és az NBC televízió által nyilvánosságra hozott válaszlevelében. Az Európai Unió magas rangú képviselői korábban arra kérték az Egyesült Államokat, hogy mentesítse az európai vállalatokat az Iránra és valamennyi, Iránnal gazdasági kapcsolatokat ápoló vállalatra kirótt szankciók alól. Az Európai Unió ugyanis attól tart, hogy az Iránnal meglévő, több milliárd dolláros kereskedelme az amerikai szankciók betartása miatt semmivé foszlik. Válaszában Mike Pompeo azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok a maximális nyomást kívánja kifejteni Iránra, és csakis abban az esetben tesz kivételt, ha az az amerikai nemzetbiztonsági érdekek javára válik.
Olaszország és Oroszország bővíteni akarja együttműködését a terrorizmus, valamint az illegális kábítószer- és fegyverkereskedelem elleni küzdelemben – jelentette ki Matteo Salvini olasz belügyminiszter, miniszterelnök-helyettes moszkvai sajtóértekezletén. „Tárgyalásaim orosz kollégámmal (Vlagyimir Kolokolcev belügyminiszterrel) nagyon hasznosak voltak. Ki fogjuk bővíteni Olaszország és Oroszország együttműködését a biztonság, a terrorizmus, az illegális kábítószer- és fegyverkereskedelem elleni küzdelem terén” – jelentette ki Salvini. Emlékeztetett arra, hogy ősszel Rómában konferenciát rendeznek a terrorizmus elleni harcról. „Azzal a kéréssel fordultunk az Európai Unióhoz, hogy folyósítson pénzt Európa déli határainak védelmére” – tette hozzá az olasz belügyminiszter.
Lezuhant Romániában egy katonai kiképzőgép, az első hírek szerint két pilóta tartózkodott a fedélzeten, mindketten életben maradtak. A balesetet Mihai Fifor védelmi miniszter is megerősítette. Az IAR 99 Soim típusú, román gyártmányú, egy hajtóműves katonai kiképzőgép a kelet-romániai Bákó megyében, Nicolae Balcescu település mellett zuhant le, egyelőre ismeretlen okokból. A román média értesülései szerint a két pilóta katapultált, majd egy tóba estek. A román védelmi minisztérium közölte, hogy a két pilótával kapcsolatba léptek, és megkezdődött a kimentésük. Legutóbb július 7-én zuhant le a román légierő egy MIG-21 Lancer típusú vadászgépe egy légi parádé alkalmából a dél-romániai Fetesti település mellett. A balesetet a gép pilótája nem élte túl, más személy nem sérült meg.
Fennáll a kockázata annak, hogy a tartós nagy-britanniai letelepedésre a brit EU-tagság megszűnése után is teljes mértékben jogosult külföldi EU-állampolgárok közül sokan kiesnek a brit kormány által számukra kidolgozott engedélyezési rendszerből, egyebek mellett azért, mert egyszerűen nem lehet tudni, hogy hányan vannak – áll a Migration Observatory elemzésében. Az Oxfordi Egyetem mellett működő, független migrációkutató elemzőműhely tanulmánya szerint a jelenleg rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján nem lesz könnyű kiszámolni még azt sem, hogy hányan nem jutnak majd hozzá az őket egyébként megillető letelepedett státushoz. Ennek az a legfőbb oka, hogy nincsenek pontos számok azokról a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárokról, akik a Brexit után is maradni szeretnének.
Mintegy 25 millió kibertámadást és más bűncselekményt akadályozott meg a labdarúgó-világbajnokság alatt a sportrendezvény szervezésébe bevont orosz informatikai rendszer – közölte Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az orosz államfő megköszönte a világ bűnüldöző szerveinek segítségét abban a munkában, amelyet a legtekintélyesebb nemzetközi torna biztonsága érdekében nyújtottak. Részletezte, hogy 24 ország szervei működtek közre a műveletben – derült ki a Kreml által kiadott leirat szerint. Hangsúlyozta: akik a világbajnokságra országába érkeztek, valóban biztonságban érezhették magukat, és nyugodtan, kényelmesen utazhattak az országon belül a különböző városokba, hogy megtekintsék kedvenc csapatuk játékát a stadionokban, illetve hogy felkeressék a szurkolói övezeteket.
Gazdaság:
A Mol bruttó 2 forinttal csökkenti a 95-ös benzin és 3 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán. A csökkentéssel a benzin literenkénti átlagára 397 forintra, a gázolajé pedig 405 forintra csökken. Az üzemanyagok ára legutóbb múlt szerdán változott, a benziné 3 forinttal 399 forintra mérséklődött, a gázolajé 2 forinttal, 408 forintra csökkent literenként. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Májusban az építőipar termelése 15,1 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, de elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy bővülést lassítja a kapacitás- és munkaerőhiány. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője hangsúlyozta: az építőipart a lakáspiaci, irodaépítési, kereskedelmi ingatlanpiaci boom mellett az ipari és logisztikai beruházások, az uniós támogatással és anélkül, tisztán állami forrásból megvalósuló beruházások húzzák. A szektor kilátásai továbbra is kedvezőek, ugyanakkor a kivitelezői kapacitáshiány jelentősen megnehezíti a rendelésállomány folyamatos teljesítését – közölte. Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője kiemelte: a kapacitás- és munkaerőhiány kockázatot is jelent, jelentősen drágulnak a kivitelezések, miközben nőnek a kamatok, ez pedig megnehezítheti a részben hitelből épülő ingatlanok értékesítését.
A Portfolio szerint, ha csak egy kicsit rosszabbul sikerült volna az év első két-három hónapja a magyar kötvénypiacon, akkor most akár bajban is lehetnénk. Az utóbbi hetekben ugyanis egyre gyakoribb volt, hogy még a hozamok emelkedése mellett sem sikerült értékesíteni a tervezett mennyiséget az aukciókon. Ráadásul a kormány likvid tartalékaként szolgáló kesz-számla egyenlege is alacsony. Időarányosan persze így is jól áll az éves kibocsátás, de ez elsősorban az év elejének köszönhető, illetve az erős lakossági értékesítés is sokat jelentett.
A Világgazdaságban arról olvashatnak, hogy felbolydult a készházak piaca az áfakedvezmény kivezetésének hírére; több millió forintos áremelés fenyegeti a zömmel CSOK-os vásárlói kört. A lap szerint egy 80-100 négyzetméteres házat 27 százalékos áfa mellett a mostaninál legalább 4 millió forinttal drágábban lehet felépíteni.
Könnyű:
A világ legnagyobb koralltelepe feletti felhőtakaró megnövelésével és „kifényesítésével” óvná meg az ausztrál Nagy-korallzátonyt egy helyi oceanográfus a pusztító fehéredéstől. Daniel Harrison kedden fogja bemutatni az általa kidolgozott stratégiát egy Queensland állambeli tudományos kongresszuson, amelyen 200 szakértő vitatja meg a súlyos károkat elszenvedett korallzátony megóvásának lehetséges módjait. Felhőképződéskor a lehűlő levegő hőmérséklete harmatpont alá süllyed és a feleslegessé váló vízgőz kicsapódik. A kicsapódás a légkörben lebegő, szabad szemmel nem látható szilárd anyagok – például vulkáni hamu, por, sókristályok – felületén indul meg. „A szárazföld felett rengeteg a por és az egyéb szilárd anyag. Az óceán felett azonban elsősorban a tengeri só számlájára írható a felhőképződés. Elképzelésünk szerint fogjuk a tengervizet és szétpermetezzük a levegőben, hogy elpárologva maga után hagyja a sókristályokat” – magyarázta Harrison, a Sydney-i Egyetem Tengertudományi Intézetének munkatársa, aki a Coffs Harbour-i Southern Cross Egyetemen dolgozó kollégáival együtt dolgozik a projekten. A kutatók egyedi tervezésű szórófejekkel juttatnának több ezer milliárd vízcseppet a légkörbe másodpercenként. A finom vízfátyol a tervek szerint nagyjából egy kilométerre az óceán fölé jutna el. Harrison szerint a módszer „kifényesítené” a felhőket a zátony felett, ami azt jelenti, hogy több napfényt tudnának visszaverni az űrbe.
