A BreuerPress és a HetiTV hírei 

A BreuerPress és a HetiTV hírei 


Szent Adalbert-díjat kapott a főpolgármester. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye kitüntetését Erdő Péter bíboros, prímás, érsek adta át Tarlós Istvánnak vasárnap Óbudán, a Szent Péter és Pál-templomban szentmise keretében. A Kelemen Imre érseki irodaigazgató-helyettes által felolvasott méltatás szerint Tarlós István városvezetői munkája a hitélet szempontjából is jelentős, hiszen sokat tesz a templomok és egyházi intézmények fejlesztéséért és fenntartásáért. A városvezető „nem a politikai divat” követését, hanem az „erkölcsi normákon”, „hitének megélésén alapuló katolikus keresztény életet tekinti legfőbb céljának” – hangzott el. Neki köszönhetően a főváros „költségvetésében mindig jut rész az egyházi- és hitéleti tevékenységek támogatására”. Több budapesti katolikus templom és intézmény – például a Szent István-bazilika és a Mátyás-templom – is részesül műemlékvédelmi, rekonstrukciós, fenntartási támogatásban. Elhangzott az is, hogy Tarlós István III. kerületi polgármesterként többedmagával megalapította a Szent Péter és Pál Katolikus Általános Iskolát, és biztosította az intézménynek otthont adó épületet.

Az Országgyűlés ötnapos ülést tart hétfőtől. A képviselők szerdától péntekig – a tervek szerint 30 órás időkeretben – véleményezhetik a kormány jövő évi költségvetési javaslatát, emellett öt órában vitathatják meg a 2019-es adóváltoztatási terveket. Az ülés hétfőn 13 órakor a közelmúltban elhunyt Komor Sándor egykori MDF-es képviselőre történő emlékezéssel, majd napirend előtti felszólalásokkal kezdődik. A parlament honlapján elérhető napirendi javaslat alapján az interpellációk, azonnali kérdések és kérdések ezúttal is hétfőn hangzanak el. A 2019-es büdzsé tárgyalása a harmadik ülésnapon kezdődik. A Ház reggel 8 órakor kezdi munkáját, az előterjesztői nyitóbeszéd – a polgárőrnap alkalmából tartandó emlékezés után – 40 percben hangozhat el, ezt az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács elnökének felszólalása követi 30-30 percben. A frakciók vezérszónokai ezután szintén fél-fél órában fejthetik ki álláspontjukat a költségvetési javaslatról.

Szájer József fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő óriási eredménynek tartja, hogy Olaszország a sarkára állt és véget vetett a tengerből kimentett bevándorlók befogadásának, amivel azt az üzenetet küldik az Afrikából és Ázsiából útra kelni akaróknak, hogy Európában vége a gazdasági bevándorlókat tárt karokkal váró politikának. A kormánypárti politikus elmondta, Európában sorra kikerülnek a hatalomból azok a politikusok, akik a bevándorlás kérdésében nem hallják meg az emberek hangját. Kiemelte továbbá, Brüsszel immár nyolc éve támadja rágalmakkal Magyarországot, a vádak elhangzása után pedig alkalmat sem adnak a védekezésre. Példaként említette erre az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) szerdai ülését, ahol a Magyarországgal szembeni álláspontot fél órában fejthették ki a magyar jogállamiság helyzetéről szóló Sargentini-jelentés vitájában, míg a védekezésre alig 4-5 perc jutott.


Megalakult és a jövőben pártként működik a Mi hazánk mozgalom – jelentette be Toroczkai László ásotthalmi polgármester a Csongrád megyei községben. A Jobbikból kizárt politikus a szervezet zászlóbontó nagygyűlésén azt mondta, a bajtársi közösséget a haza felemelése hozta össze. Céljuk pozitív jövőképet nyújtani, olyan országot építeni, ahonnan nem elmennek, hanem ahová visszaköltöznek a magyarok. „Olyan Magyarországot szeretnénk Európában, amely fehér szigetként megmarad, ha lesz Európai Unió, akkor is, ha eltűnik, akkor is” – hangsúlyozta Toroczkai László. Úgy fogalmazott, hogy a mozgalom programját az elmúlt 20 év határozta meg, de alapja Szabó Dezső egy gondolata: „Minden magyar felelős minden magyarért!”.

Az alapvető élelmiszerek áfakulcsának csökkentését javasolja az LMP. Csárdi Antal, az LMP országgyűlési képviselője elmondta: pártja hétfőn módosító javaslatot nyújt be a kormány adócsomagjához azért, hogy az alapvető élelmiszerek – köztük a zöldség-gyümölcs, a pékáru, a tejtermékek – teljes köre kerüljön a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alá. Véleménye szerint a kormányzat „véletlenszerű áfacsökkentése” se nem igazságos, se nem fenntartható. Nem 1-1 terméket kellene a kedvezményes kulcs alá vonni, hanem az élelmiszerek egész körét – tette hozzá.

Optimális a Balaton vízállása, a Sió zsilipje pedig május óta zárva van – mondta az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője. A Balaton a legfrissebb adatok szerint 124 centiméter volt, egyedül 1921 júniusában mértek magasabb vízszintet, így ez egy nagyon ideális a Balaton esetében – mondta az InfoRádiónak Siklósi Gabriella. A Balaton fő vízutánpótlása a Zala folyóból és vízgyűjtő területekről érkezik, a következő egy hétben másodpercenként 14 köbméternyi víz fog a Balatonba folyni. „Ez napi két tómilliméternek felel meg: ennyivel növelné a vízszintet ez a hozzáfolyás, hogyha nem lenne nagyon erős a párolgás, ami alapvetően meghatározza a Balaton vízszintjét nyáron. Ez négy tómilliméter is lehet, ha egész nap süt a nap” – mondta a szóvivő. Siklósi Gabriella beszélt arról is, hogy a következő hetekben szép lassan csökkenni fog a Balaton vízszintje.

Külpolitika:

Orbán Viktor miniszterelnök szerint Brüsszel alapvetően azért támadja őt, mert határozottan képviseli a magyar kormányzat és a visegrádi országok (V4) politikáját, amely ma sikeresebb, mint Európa nyugati felének politikája. „A kritikák egy részét nem Magyarország, hanem a V4-ek miatt kapom. Azért támadnak, mert sikeresek vagyunk. Ne feledjük, hogy az Európai Unión belül is van verseny” – jelentette ki a magyar kormányfő a TA3 szlovák kereskedelmi televízió Politikában (V politike) elnevezésű vitaműsorában. „Vannak, akiket sért Közép-Európa gyors fejlődése” – jegyezte meg Orbán Viktor. Úgy vélte: ezt a nyomást ki kell bírni, és Nyugat-Európának el kell fogadnia, hogy ma a V4-ek az EU gazdasági motorja, s nélkülük nem lenne gazdasági növekedés az unióban. Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök, Orbán Viktor beszélgetőpartnere szerint az idő a migrációs probléma megoldásában is a visegrádi négyeket igazolta, Nyugat-Európa is „végre kezd felébredni és átveszi a visegrádi álláspontok egy részét”.  Hozzátette: Nyugat-Európa nem volt hozzászokva ahhoz, hogy a posztkommunista országoknak is lehet véleménye, de „erre jogunk van”, mert „sikeresek vagyunk”, s „lakosságunk, nemzeteink érdekeit védjük”. Orbán Viktor és Peter Pellegrini egybehangzóan alapvető fontosságúnak minősítette a külső schengeni határok védelmét. „Egy határ nem ementáli sajt” – fogalmazott a szlovák kormányfő.

Az izraeli hadsereg Patriot rakétát lőtt ki egy Szíriából Izrael felé tartó drónra, visszavonulásra kényszerítve a pilóta nélküli légi járművet. Az izraeli védelmi rendszerek észlelték a drónt és mielőtt elérte a határt kilőtték rá a rakétát. “Ennek következtében a légi jármű elmenekült a határról. Találatról nem érkezett jelentés,” – nyilatkozta az Izraeli Védelmi Erők. A drón irányítójának kilétét még nem hozták nyilvánosságra. “Az izraeli hadsereg nem fogja eltűrni Izrael Állam légi szuverenitásának megsértését, és fellép az állampolgárait veszélyeztető minden kísérlettel szemben.” Az észak-izraeli lakosok a közösségi médiában fényképeket és videókat osztottak meg a Patriot rakéta kilövése okozta fehér csíkról az égen. Az elmúlt napokban fokozódtak a harcok az izraeli határ közelében Szíriában, mióta Bassár Aszad diktátor erői, az orosz hadsereg támogatásával, behatoltak a lázadók irányítása alatt álló egyik utolsó körzetbe.

Három izraeli katonával próbált végezni egy palesztin merénylő, aki gépkocsijával hajtott a sértettek közé. Az eset Gush Etzion régióban történt Beitar Illit település közelében – írta az Israel Hayom. A portál összeállítása szerint az izraeli hatóságok elfogták a merénylőt és őrizetbe vették. A könnyebb sérülést szenvedő katonákat kórházba szállították, de mostanra elengedték őket, mivel állapotuk nem követelte meg a folyamatos orvosi felügyeletet.

Egy magasrangú izraeli katonai vezető arról beszélt, hogy a zsidó államnak a jövőben olyan kihívásokra kell választ találnia, mint a szíriai és az iráni katonai fenyegetés, és mindent meg kell tennie, hogy a Hamász nevezetű terrorszervezettel elkerülje a mostani helyzet eszkalációját – írta a jerusalemonline.com. A portál összeállítása szerint a magát megnevezni nem kívánó vezető arról is beszélt, hogy a gázai övezet helyzete nagyon gyorsan változik, és a Hamász nincsen olyan jó erőben, mint amit a szervezet el akar hitetni a nemzetközi közvéleménnyel.

Betiltották a Dávid-csillagot egy New York-i óvodában. A 43 éves Dmitry Goldin Oroszországból vándorolt be az Egyesült Államokba, még 1991-ben. Fiát, a négy éves Isaacot 2016-ban íratta be az angolul és oroszul is oktató manhattani Bright Minds Center oktatási központba, ahol az intézmény dolgozói közölték vele, hogy gyermeke nem viselhet Dávid-csillagos medált. Megítélésük szerint a zsidó szimbólum “biztonsági kockázatot” jelent, ezért megtiltották, hogy Isaac ezzel jelenjen meg. Mivel a gyermek ezt követően is viselte a Dávid-csillagot, az óvoda alkalmazottai erővel levették róla, és kirúgással fenyegették meg. Goldin elmondta, hogy az eset felidézte benne a Szovjetunióban elszenvedett antiszemita incidensek emlékét. Az intézmény vezetősége visszautasította az antiszemitizmus vádját, és közölték, hogy pusztán a gyermekek biztonságát tartották szem előtt, mivel a csillag sarkai veszélyt jelenthetnek a kis gyerekekre.  Mikor az apa felajánlotta, hogy fia ezen túl kisebb medált visel majd, így reagáltak: “A gyereknek más módon kell kifejeznie vallási hovatartozását”.

Megkérdőjelezte Mahmúd Abbász palesztin elnök békeszándékát az Al Kudsz című palesztin újságnak adott interjújában Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök veje és közel – keleti főtanácsadója, aki az izraeli-palesztin viszály megoldására született új amerikai béketerv megvitatására érkezett a térségbe. Kushner bejelentette, hogy kész együtt dolgozni Abbásszal, de kevés oka van hinni a palesztin elnök azon képességében és  készségében is, hogy békeegyezményt kössön Izraellel. Jared Kushner, Jason Greenblatt rendkívüli közel-keleti küldött, valamint David Friedman Izraelbe akkreditált amerikai nagykövet először pénteken, majd szombat este is találkozott Bejnámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, akivel valószínűleg a készülő béketervről egyeztettek. Előzőleg Kushner és Greenblatt Jordániában és Egyiptomban – Izrael szomszédaival és békepartnereivel – tárgyalt az ottani vezetőkkel, szintén az átfogó palesztin-izraeli rendezés lehetőségeiről. Ezen kívül közel-keleti útjukon felkeresik Katart és Szaúd-Arábiát is.

Orosz harci gépek támadtak ellenzéki állásokat Szíria déli részén vasárnapra virradón – adták hírül szíriai ellenzéki források. Ez az első eset, hogy Moszkva légi támogatást nyújt a szíriai kormányerőknek azóta, hogy tavaly tűzszünetet kötöttek, és az Izrael által megszállt Golán-fennsíkkal és Jordániával határos térségben úgynevezett feszültségmentesítési övezetet hoztak létre a szíriai háborúba beavatkozó Egyesült Államok és Oroszország, valamint Jordánia közbenjárásával. A kormányerők a múlt héten nagyszabású tüzérségi és rakétatámadást indítottak az említett, stratégiai fontosságú terület visszafoglalására, és ehhez kapcsolódott az orosz légierő vasárnapi akciója. Két légtérfigyelő központ szerint is legalább húsz légicsapás érte a Deraa városától északkeletre lévő Bászra al-Harir települést.

Washington megüzente a szíriai felkelőknek, hogy ne számítsanak amerikai beavatkozásra segítségként az oroszok támogatta kormányoffenzívával szembeni harcban – adta hírül a Reuters. A brit hírügynökségnek a Szabad Szíriai Hadsereg bepillantást engedett a washingtoni üzenetbe, amely szerint a felkelőknek nem szabad arra alapozni döntéseket, hogy az Egyesült Államok beavatkozik Szíria déli részén az úgynevezett feszültségmentesítési övezetben múlt hét óta fellángolt harcokba.  „Az Egyesült Államok kormánya megérti, hogy önök nehéz helyzetben vannak, és továbbra is azt tanácsolja Oroszországnak és a szíriai kormánynak, hogy ne vállalkozzanak katonai lépésekre, amelyek sértik a feszültségmentesített övezetről szóló megállapodást” – áll Washington üzenetében.

Koalícióra léptek Haider al-Abádi leköszönő iraki kormányfő és választásokat megnyerő Muktada asz-Szadr síita hitszónok pártszövetségei – jelentette be a kormányfő és a hitszónok. A május 12-i parlamenti választások első eredményei szerint Muktada asz-Szadr asz-Szajrún nevű pártszövetsége az első helyen végzett, 54 helyet szerzett a 329 fős parlamentben.  A nagyhatalmú síita paramilitáris erőkhöz szorosan kötődő Fatah szövetség került a második helyre, 47 mandátumot szerzett a törvényhozásban. E szövetség élén Hádi al-Amiri egykori közlekedési miniszter áll, aki az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni harcokban az Irán által támogatott félkatonai csoportok egyik magas rangú parancsnoka volt. Harmadik helyre került a Haider al-Abádi leköszönő kormányfő által vezetett Győzelem Szövetség, amely 42 parlamenti helyet hódított meg magának.

Maszkot viselő ismeretlenek késekkel és baseball ütőkkel támadtak rá szombat éjfélkor kárpátaljai romák átmeneti táborára Lemberg (Lviv) külvárosában, a támadás következtében egy ember meghalt, négyen súlyosan megsebesültek – adták hírül ukrán hírportálok. A lembergi rendőrség közlése szerint szombaton éjfél előtt érkezett a bejelentés hozzájuk arról, hogy maszkot viselő ismeretlenek támadták meg a város szélén létesített tábort, amelyben roma nemzetiségű állampolgárok laktak. A helyszínre azonnal rendőröket vezényeltek, akik megszüntették a jogsértő cselekményt, és hét támadót őrizetbe vettek – olvasható a jelentésben. A romák elleni támadást hivatalos honlapján közzétett nyilatkozatban ítélte el Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója. Szerinte a szombati lembergi romaellenes atrocitás, amelyben egy személy életét vesztette, négyen pedig súlyosan megsérültek – valamennyien kárpátaljai lakosok -, arról tanúskodik, hogy „Ukrajna extrémizmusba és idegengyűlöletbe süllyed.” Az a tény, hogy a romatáborok ellen végrehajtott támadások rendszeresen ismétlődnek az ország különböző részeiben, a náci Németországban végrehajtott romaellenes pogromokat idézi, azzal a különbséggel, hogy a jelenlegi Ukrajnában a hatóságok nem bujtogatnak pogromokra – írta.

Tízezrek tüntettek Londonban, újabb népszavazást követelve a brit EU-tagság megszűnése előtt a kilépés feltételrendszeréről. Az egész napos demonstrációt – amelyen a szervezők becslése szerint százezren vettek részt – a brit EU-tagságról 2016. június 23-án tartott népszavazás második évfordulóján tartották. A két évvel ezelőtti referendumon a kilépést pártolók kerültek szűk, 51,9 százalékos többségbe. A szombati megmozdulást szervező People’s Vote – a Nép szavazata – nevű kampánycsoport április közepén alakult meg színészek, ismert közéleti személyiségek, politikusok és üzleti vezetők részvételével annak kiharcolására, hogy népszavazás dönthessen a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről.

Gazdaság:
Több mint kétmillió számla érkezett az online számla tesztfelületére június 22-ig; a július 1-jén induló rendszer tehermentesíti a vállalkozásokat és növeli az államkassza bevételét is, a számlázó programok adóhivatalhoz történő bekötésével ugyanis évi 50 ezer milliárd forint összegű számlaforgalom válik láthatóvá és követhetővé az adóhatóság számára – hívta fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium (PM). A tesztfelületre, illetve a regisztrációs felületre érkezett adatokból már most kiolvasható, hogy javult az adómorál, a jogkövetési hajlandóság. A tesztfelületre érkező kétmillió számla mellett a június 18-án megnyitott regisztrációs felületen már 55 ezer felhasználó regisztrált.

Budapesten, hosszú távú lakáskiadásnál az új vagy újszerű garzonok havi bérleti díja átlagosan 125 ezer forint, a kétszobásoké 168 ezer forint, a háromszobásoké a 200 000 forintot is meghaladhatja, a díjak kerületenként és városrészenként jelentős eltéréseket mutatnak – közölte a Cordia Zrt. Földi Tibor, a Cordia vezérigazgatója kifejtette, a befektető lakástulajdonosok szempontjából alapvető megtérülés, a vételár és a bérleti díj aránya is jelentős eltéréseket mutat. Bár a legmagasabb bérleti díjak általában azokat a kerületeket jellemzik, ahol az új otthonok négyzetméterára a legmagasabb, a vételárat mégsem mindig az itt elhelyezkedő ingatlanok termelik ki a leggyorsabban. A külső kerületi a területeken pedig a szűk bérleti piac jelenhet kockázatot. Példaként említették, hogy a kétszobás lakások piacán a legmagasabb havi bevételt a Nagykörúton belüli lakások biztosítják, átlagosan 190 000 forintot, ám ez a legdrágább lokáció is, hiszen az új lakások átlagos ára meghaladja az 1 millió 100 ezer forintot négyzetméterenként. A XIII. kerületben a Marina-parton a kétszobás lakások havi bérleti díja átlagosan meghaladja a 190 000 forintot, ugyanis az itt található lakások átlagos négyzetméterára eléri a 890 ezer forintot.

Könnyű:

A Budapesten üzemeltetett közbringarendszer nevének mozaikszava, a Bubi lett a tavalyi év szava a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda (Manyszi) munkatársai és szakmai partnerei véleménye alapján – közölte Minya Károly nyelvész. Hagyomány, hogy a múzeumok éjszakája keretében, a Magyar Nyelv Múzeumában rendezett programon jelentik be, mi is lett a hazai nyelvész közösség szerint az év szava, antiszava, ifjúsági szava és költői szava. A Bubi környezetbarát és közösségteremtő kerékpár-kölcsönző rendszer. A név a szolgáltatás elindulása óta közismertté és közkedveltté vált, „könnyen megjegyezhető és polgárjogot nyert a magyar nyelvben. Az év „antiszava” a plázaterepjáró, a „tömzsi formájú, magasított alvázú, tuningolt, hivalkodó” jármű, főként a plázák parkolóiban jelenik meg. Az indoklás szerint az autó „a fogyasztói társadalom felületességének a fuvarozója” és egy nem túl szimpatikus életérzést közvetít. Az év ifjúsági szava az egoszörf. Ez az énkeresés sajátos módja, amely nem filozófiai értelemben, hanem a digitális térben következik be. Mint mondta, az egoszörf azt jelenti, „hogy beütjük a nevünket az internetes keresőbe, és elolvassuk, milyen felületeken vagyunk jelen, kik és mit írnak rólunk.