Székesfehérvár mögött van perspektíva
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere beszélt arról, hogy mennyire élhető az általa vezetett város, milyen lehetőségeket kínál a turistáknak, de azoknak is, akik itt kívánnak élni.
Az ország, így Székesfehérvár is készül az országgyűlési választásra, mi történik a városában?
Ez mindig egy nagyon izgalmas időszak, ilyenkor a polgármesternek az is a feladata, hogy a különböző kormányzati ciklusokat összehasonlítsa abból a szempontból, melyik kormányzati időszak mit hozott a település számára. Nyugodtan ki merem jelenteni, ezt tényekkel, adatokkal is alá tudom támasztani, Székesfehérvár soha annyi fejlesztési forrást és lehetőséget, mint a mostani kormánytól, még nem kapott. Elegendő csak a Modern Városok Programra gondolni, csak ez önmagában egy 80 milliárdos keretösszeg, az egészségügy, kórház fejlesztésére, középiskolák építésére, rendezvénycsarnok felépítésére, egy gyönyörű belvárosi ingatlan megújítására kulturális célokra, ha csak ezt nézzük, már akkor is megállnak az előző gondolataim.
De a városához kötődik a Hóman szobor ötlete is.
Ez is igaz, de egy város mindig él, ami azt is jelenti, hogy vannak olyan kérdések, amikben nagy az egyetértés, de vannak olyanok is, amelyekben viták vannak, szerintem ez a demokráciához hozzátartozik. Hozzá kell tennem azért, a szoborállítás ötlete az kevésbé volt fehérvári, egyébként Hóman Bálint történelmi szerepével, akár az országossal, akár a helyivel, mindenképpen foglalkozni kell, kellett. Erre egyébként már hosszú évekkel ezelőtt sor került a városban, akkor még nem is én voltam a polgármester, konferenciákat rendeztek a személyéről, hiszen mégis tíz éven keresztül volt Székesfehérvár országgyűlési képviselője, már ez is mutatja, nem kerülhető meg az ő személyisége. Ebben a kérdésben is abban hiszek, fontos, hogy értelmes szakmai viták zajlanak, hagyva a szakembereknek, hogy ezt eldöntsék, majd ezt követően vonja le a következtetéseit a közélet.
Milyen jövője van ma egy fiatal párnak Székesfehérváron?
Szerintem élhető jövője van, hiszen ez egy nagyon is élhető, szerethető város, közel van hozzá a Velencei tó, a Balaton, Budapest is. Fontos megnézni, hogy mit tekintünk a jövő városának, ami egyáltalán megtartó erővel bír. Ez egy fontos kérdés, ami minden város előtt egy kihívás. Székesfehérvár egy nagy és magas hozzáadott értékű munkahelyekkel rendelkező város, ez ma a legnagyobb vásárlóerővel rendelkező város, azaz van mögötte perspektíva. Azonban látni kell azt is, a munkahely önmagában nem lesz elegendő a XXI. század városában. Nagyon fontos, hogy az emberek a mindenapjaikat, a szabadidejüket, a családjuk szabadidejét, az oktatást, az egészségügyet, a sportolási, a kulturális értékekhez való hozzáférés lehetőségét is felmérik, amikor egy család eldönti, hol és hogyan fog élni.
Mondjuk, az oktatás területén hol tartanak ebben a folyamatban?
Itt jelentősen átalakult az önkormányzat szerepe, az intézmények fenntartója, működtetője most már az állam, mellette természetesen a város keresi a szerepét, a helyét. Két területen látunk ilyet, az egyik az érzékenyítés, azaz legyen olyan társadalmi felelősségvállalás, amire – a szó legjobb értelmében – neveljük a gyermekeket. A másik pedig a digitális oktatás és a hozzá kapcsolódó kompetenciák javítása. Létrehoztunk egy digitális élményközpontot, ami egész Európában egyedülálló. Itt a gyerekek ingyen, egy-egy napot eltöltve, akár pályaorientációnak is alkalmasan, tanóra keretében ismerkednek meg a robottechnológiával. Ez egy olyan plusz, amiért nem kell elmenni a világ másik végébe, hanem a városban, egy szép belvárosi helyen tudnak találkozni a modern eszközökkel. Ez már azért is fontos, mert a fehérvári iparban a robottechnológia az nem a jövő, hanem nagyon is a jelen, ezért is volt szükség erre a helyre, hiszen ha nem juttatjuk hozzá a gyermekeinket ehhez a kompetenciához, akkor ők jelentős hátránnyal indulnak.
Jelentős eredménye volt a városnak, hogy a Seuso kincseket először Székesfehérvár kapta meg. Hogyan sikerült elérniük ezt?
Az előzménye az, hogy az első darabok nálunk kerültek bemutatásra. Nagy köszönettel tartozunk Lázár János kancelláriaminiszternek, aki sokat lobbizott azért, hogy először Fejér megyében kerüljenek bemutatásra, hiszen a kincsegyüttes is innen való. Az első kiállítást majdnem negyvenezren látták, a mostanit, ami pár hete látható, meg majdnem harmincezren. Ha már kiállítások, akkor el kell mondanom, a helyi múzeum megyei hatókörbe került a város fenntartásában. Én ezt a 2013-as döntést üdvözöltem, mert úgy gondolom, ez egy nagyon komoly közösségi, kulturális tere a város életének, a város nagy hatással van rá, a félreértések elkerülése végett, nem az önkormányzatról, hanem az ott dolgozó szakemberekről beszélek. Tavaly majdnem 200 ezer látogatója volt a Szent István király Múzeum különböző kiállító tereinek. Több érdekes kiállításra került sor, azt tapasztalom, az embereket ezek érdeklik, szívesen jönnek el.
Székesfehérvárt a királyok városának is nevezik. Ez mennyi plusz bevételt hoz a településnek?
Az idegenforgalom folyamatosan és nagy arányban növekszik, a vendégéjszakák száma 15-20 %-al növekednek, de mindezek mellett még mindig azt mondom, nagyon sok még a kiaknázatlan lehetőség. Székesfehérvár a történelmi múltjával, a Velencei tó, a Balaton közelségével jóval nagyobb szeletet tudna kihasítani a turizmusból. Azonban ehhez fejlesztések kellenek, részben kulturális, közösségi terekben, részben a sporthoz kapcsolódó infrastruktúrában, de kellenek olyan helyek, ahol nemzetközi konferenciák, adott esetben egészségügyi kongresszusok is szervezhetők, én itt látok komoly lehetőséget.
Ha megérkezik egy turista a városba, de nem akar még aludni, akkor mit tud neki kínálni Székesfehérvár?
Ott van a Vörösmarty Színház, amelyik Szikora János igazgatásával egy kifejezetten erős társulattal rendelkezik, nagyszerű darabokkal, így ez is egy nagyon kellemes kikapcsolódási lehetőséget tud biztosítani. Nagyszerű ötlete a színháznak, hogy időről időre a fővárosban élők számára is szervez előadásokat, külön utaztatással. A város szimfonikus zenekara önállóvá válik éppen, pár éven belül szeretnénk elérni, hogy minősített zenekarunk legyen. Nagyon fontosak a fesztiválok, a különböző rendezvények, mint például a Királyi Napok, akár e FEZEN, ami a fiataloknak szól, ide körülbelül ötvenezer ember látogat el. Ezek mind azt mutatják, hogy érdemes eljönni hozzánk.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
