A BreuerPress és a HetiTV hírei
Az MSZP és a Párbeszéd összegyűjtötte az országos lista állításához szükséges számú ajánlást – közölte az MSZP elnöke. Molnár Gyula elmondta, az MSZP és a Párbeszéd még a nap folyamán leadja közös listáját. Az április 8-ai parlamenti választáson országos pártlistát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Az MSZP elnöke közölte azt is, péntekig minden jelöltjüknek meglesz a választáson való induláshoz szükséges számú ajánlás. 58 választókerületben állít egyéni jelöltet az MSZP és a Párbeszéd, a szocialisták és a Demokratikus Koalíció (DK) megállapodása értelmében 46 helyen a DK indít jelöltet, 2 választókörzetben pedig független jelölteket támogatnak.
Magyarország álláspontja a bevándorlással kapcsolatban sziklaszilárd: a migrációt rossz, veszélyes és megállítható folyamatnak tartjuk, nemet mondunk a bevándorlásra és a betelepítési kvótára – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter a Financial Times brit üzleti napilap internetes cikkére reagált, amely szerint Németország az EU strukturális támogatását a bevándorlók számára nyújtott segítség mértékéhez kötné. A miniszter kifejtette: régóta folyik a vita az Európai Unióban, hogy lehet-e politikai feltételeket kapcsolni az uniós szerződések alapján járó összegek folyósításához. Több tagállam – így Magyarország is – a világossá tette, hogy „ebben a kérdésben semmilyen politikai feltételt, zsarolást nem fogad el, ugyanis az európai források útja nem egyirányú utca”. Magyarország megnyitotta piacait az Európai Unió előtt. Magyarországon számos német, francia, olasz, brit, spanyol, holland vállalat aratott óriási sikereket, számos német, francia, olasz, holland és egyéb vállalat tett szert óriási profitra, és vitte azt ki Magyarországról – hangsúlyozta.
Elfogadta a fővárosi önkormányzat 2018-as összevont költségvetését a Fővárosi Közgyűlés. A költségvetési rendelet az önkormányzat költségvetési bevételeit 245 milliárd 356 millió 248 ezer forintban, kiadásait 376 milliárd 829 millió 678 ezer forintban állapítja meg. Az így keletkező 131 milliárd 473 millió 430 ezer forintos hiányt az előző évek maradványának – 36 milliárd 397 millió 166 ezer forintos – igénybevételével, a hitelszerződések alapján lehívni tervezett 75 milliárd 672 millió 880 ezer forintból, a belföldi értékpapírok – 19 milliárd 230 millió 189 ezer forintos – bevételeiből, valamint lekötött bankbetétek megszüntetéséből – 173 millió 195 ezer forint – finanszírozzák. A testület 20 igen, 5 nem szavazat ellenében és 3 tartózkodás mellett fogadta el a 2018-as költségvetést.
A Demokratikus Koalíció kormányra kerülése esetére az „egészségügyi krízishelyzet” felszámolását ígéri. Gréczy Zsolt azt mondta, hogy megszüntetnék a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetirodát, és az annak költségvetésében szereplő 25 milliárd forintot a sürgősségi osztályok működésére fordítanák. A közmédia költségvetéséből 30 milliárd forintot a műtéti és a vizsgálati várólisták csökkentésére csoportosítanak át – közölte. Hozzátette, hogy a futballra költött forrásokból garantálják, hogy az egészségügyi dolgozók „valóban” megkapják a nekik ígért 12 százalékos béremelést. A hátrányos helyzetű térségek kistelepülésein található háziorvosi körzetek finanszírozási forrásait pedig a duplájára emelik – ígérte Gréczy Zsolt.
Az LMP kormányon 300 milliárd forintot biztosítana a közszféra bérválságának felszámolására – mondta a párt miniszterelnök-jelöltje. Szél Bernadett tarthatatlannak nevezte, hogy számos önkormányzati dolgozó bére 2008 óta nem emelkedett, amit a falurombolás csendes, de hatékony eszközének nevezett. Az LMP társelnöke rámutatott: 2 millió magyar él olyan településen, amely érintett a közszféra munkaerő-elvándorlásában. Ha nem szüntetik meg a bérválságot, ezen településeknek a léte is veszélybe kerül – fogalmazott. Az önkormányzatoknál 18 ezer ember bére nem emelkedett 2008 óta, holott az szerinte 42 milliárd forintból, vagyis a Miniszterelnöki Kabinetiroda büdzséjéből rendezhető lenne.
Külpolitika:
Egybehangzó brit médiaértesülések szerint a brit kormány azt javasolja Brüsszelnek, hogy a brit EU-tagság megszűnése után tervezett átmeneti időszak ne érjen véget feltétlenül 2020 végén, ahogy azt az EU korábban indítványozta. Az átmeneti időszakról szóló tárgyalássorozat érdemi kezdete elé időzített kormányzati javaslatcsomag, amelynek tartalma kiszivárgott több brit hírportálhoz, úgy fogalmaz, hogy London véleménye szerint az átmeneti időszak hosszát egyszerűen a majdani partneri viszonyt alátámasztó új eljárások és rendszerek előkészítéséhez és bevezetéséhez szükséges időtartamhoz kellene szabni. A brit javaslat megerősíti, hogy London hozzávetőleg két évre becsüli ezt az időtartamot.
Tíz éve most mutatkozik a legnagyobb esély a görög-macedón névvita rendezésére – mondta Angela Merkel német kancellár Berlinben Macedónia miniszterelnökével folytatott tárgyalása után. Zoran Zaevvel tartott tájékoztatóján a kancellár kiemelte, hogy macedóniai kollegájával személyesen és a görög miniszterelnökkel telefonon folytatott megbeszélése alapján úgy látja, mindkét fél érdekelt a nyugat-balkáni ország hivatalos neve körüli vita rendezésében, és a következő hónapokban előrelépés történhet az ország euroatlanti integrációját hátráltató ügyben. Mint mondta, „csodálatos” lenne, ha a még megmaradt nézeteltéréseket is sikerülne áthidalni.
A nyílt utcán hat álarcos körbevette, megkötözte és megverte az Új Erő (Forza Nuova) olasz radikális jobboldali mozgalom tartományi vezetőjét Palermóban. Az aktivistát, Massimo Ursinót kórházba szállították, állapota nem ad okot aggodalomra – közölte az olasz sajtó. A rendőrség a térfigyelő kamerák által rögzített felvételek segítségével nyomoz az elkövetők után. Palermo polgármestere, Leoluca Orlando elítélte a támadást. „A neofasizmust kultúrával és ellenállással, nem pedig erőszakkal kell legyőzni” – mondta. Roberto Fiore, az Új Erő vezetője felszólította a párt aktivistáit, hogy az egész országban szálljanak szembe a „kommunista erőszakkal”. Hasonló eset keltett feltűnést az umbriai Perugiában. Egy 37 éves férfit megkéseltek, miközben a Hatalmat a népnek! (Potere al Popolo!) kommunista csoportosulás választási plakátjait ragasztotta ki egy falra. Az ügyben nyomoz a rendőrség.
A török hadsereg óvintézkedéseket hozott az észak-szíriai Afrínban arra az esetre, ha a szíriai kormányerők a keddihez hasonló beavatkozási kísérletet tennének az ott zajló török hadművelet ellen – jelentette ki Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő. Ankara január 20-án indított offenzívát a török határ mentén fekvő Afrín kerületben a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciával szemben, miután terrorszervezetnek és nemzetbiztonsági fenyegetésnek tartja az YPG-t. Kalin nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a szíriai rezsimhez közelálló csapatok újból segíteni próbálnak a kurd milíciának, de jelezte: annak súlyos következményei lennének. Rámutatott: az YPG oldalán harcoló bármely erő Ankara számára „legitim célponttá” válik. A török haderő akkor is folytatja az Olajág fedőnevű katonai beavatkozást, ha a kurd milícia ténylegesen megállapodna a szíriai vezetéssel – nyomatékosította.
Egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy előrehozott választásokat tarthatnak Izraelben Benjamin Netanjahu kormányfő elleni ügyek felmelegítése miatt – írta az Israel Hayom. Időközben kiderült, hogy vádalkut kötött az izraeli hatóságokkal a Bezeq telekommunikációs vállalat és a médiaügyi minisztérium összefonódásának korrupciós ügyében Slomó Filber, a minisztérium volt igazgatója, Benjámin Netanjahu miniszterelnök jobbkeze. A kormányfő továbbra is elutasította és boszorkányüldözésnek nevezte a vádakat. Az Israel Hayom szerint mivel az elmúlt hetekben több közvélemény-kutató intézet is a kormánypárti Likud előretörését mutatta, ezért könnyen elképzelhető, hogy a jelenlegi helyzetben a zsidó állam kormányfője az új választás kiírását kezdeményezi. A lap forrásai szerint abban az esetben, ha ténylegesen vádat is emelnek a miniszterelnök ellen, akkor kerülhet sor az előrehozott választásra.
Gazdaság:
600 eurós, azaz átszámolva nagyjából 181 ezer forintos minimálbér elérése szerepel Robert Fico szlovák kormányfő tervei között – adta hírül az Új Szó. A 2019-es évre vonatkozóan Fico 520 eurós bérminimumot említett, ami a jelenlegi 480 euróhoz képest jelentős ugrás. A következő évekre vonatkozóan azonban a 600 eurós célt tűzte ki a lap szerint. Korábban viszont azt mondta, hogy „szíve szerint 750 eurót javasolna”. „Mindent meg kellene tennünk azért, hogy fokozatosan elérje az átlagbér 60 százalékát. Az a cél, hogy néhány éven belül elérjük a 600 eurót” – jelentette ki a kormányfő.
Sport:
A kormány által biztosított pluszforrásokkal az eredeti tervekhez képest hat-hét hónappal később, idén ősszel adják át az új Illovszky Rudolf Stadiont, a Vasas FC labdarúgócsapatának otthonát. Markovits László, a Vasas SC elnöke elmondta, az aréna immár 6,98 milliárd forintos költségkeretből épül, befogadóképessége 5150 fő lesz, s az „örömteli csúszás” miatt az ünnepélyes átadás októberre várható. A pontos dátumot legkésőbb nyár elején hirdetik ki. A klubelnök úgy fogalmazott, az új stadion építése nagyszerű alkalom számukra, hogy újra, és még jobban egyesítsék a Vasas-labdarúgócsaládot. Elárulta, hamarosan nyilvánosságra hozzák a 16 szektor névadóit, majd a bérletértékesítés is megkezdődik.
