Népszavazás és választás két szemszögből
Az erzsébetvárosi népszavazás és az országgyűlési választás előtt értékelte a helyzetet Dr. Bajkai István, a kerület alpolgármestere, a Fidesz-KDNP szövetség országgyűlési képviselőjelöltje és Dr. Oláh Lajos, a DK országgyűlési képviselője.
Erzsébetvárosi gyerekek is elmentek az Erkel Színházba
A Klauzál Lions Klub az Operaházzal közösen évek óta megszervezi, hogy a határon innen és a határon túl élő hátrányos gyermekek számára egy igazi hangulatos előadást rendezzen. Idén az Erkel Színházba jutottak el a gyerekek, ahol a Pomádé király új ruhája darabot tekinthették meg. Erzsébetvárosból is érkeztek gyerekek, akiket Dr. Bajkai István alpolgármester kísért el.
Az alpolgármester elmondta, nagy öröm, hogy a Klauzál Lions Klubvezetője Radnainé dr. Fogarasi Katalin idén is gondolt az erzsébetvárosi gyerekekre, akik így egy igen jó és hasznos programon vehettek részt.
Jelentős fejlesztések állnak még a kerület előtt
Dr. Bajkai István, Erzsébetváros alpolgármestere, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltje beszélt a VI. és a VII. kerületről, terveiről, a bulinegyedről és a társasházakról.
Még nem tudni, hogy miként dönt az Alkotmánybíróság az erzsébetvárosi népszavazás ügyében. Mit vár, meg lehet tartani a referendumot?
Szerintem lesz népszavazás, persze nem tudom megjósolni, miként is dönt majd az Alkotmánybíróság. Azonban azt gondolom, annak idején a bíróság jogszerű döntést hozott és az önkormányzat is a jogszabályoknak megfelelően írta ki a népszavazást.
Már van arról elképzelése, hogy mi történik azokkal a vállalkozókkal – amennyiben a népszavazás így dönt -, akik éjfélkor kénytelenek lesznek bezárni az üzletüket és ezáltal veszteségeik lesznek?
Én magam nem vagyok üzletember, nem is nagyon értek az üzleti viszonyokhoz, azonban nyilvánvaló, ha új nyitva tartási és jogi struktúra alakul ki Erzsébetvárosban, az alapvetően határozza majd meg az ő működési lehetőségeiket, ahogy a kerületben élőknek a lehetőségeit is.
Alpolgármesterként mit tett azért, hogy a bulinegyedben tisztaság és rend legyen, már csak azért, mert a kerület jelenlegi országgyűlési képviselője, a DK-s Oláh Lajos szerint nem sokat tett ezért.
A képviselő úrnak van egy kritikus álláspontja, de ezek szerint nem figyelt oda, hogy az elmúlt években mennyit tett, mennyit áldozott Erzsébetváros a közbiztonság javítására, a köztisztaságra, a takarításra. Az is tény, hogy itt Belső-Erzsébetvárosban a napi több ezer, esetenként tízezer turista beáramlása szinte lehetetlen logisztikai feladat elé állít bennünket. Tudni kell azonban, lassan az önkormányzat 700 millió forintot költ takarításra, csak a kerület belső részén naponta kétszer is dolgoznak az illetékesek. Ezeket nem vette észre a képviselő úr, ahogy az erőfeszítéseinket sem, amelyeknek az alapja az, hogy Erzsébetváros stabil önkormányzást folytat, stabil költségvetéssel rendelkezik, ez egyébként nem volt elmondható arra az időszakra, amikor átvettük az önkormányzatot, hiszen akkor egy több mint 10 milliárdos tartozás volt.
Ma mi a helyzet a pénzügyekkel?
Mint mondtam, stabil a helyzet, az önkormányzat stabilan gazdálkodik, adósság nélkül működik, így egyre és egyre többet tudunk fordítani Erzsébetváros fejlődésére, amit nem lehet tagadni. Én mindezek mellett önkritikus is vagyok, nem rejtem véka alá, hogy akár a köztisztaság, akár a közbiztonság tekintetében jelentős fejlesztések állnak még a kerület előtt. Ugyanakkor azt is meg kell mondani, a közbiztonságot tekintve, hogy a helyi rendőrség munkáját évről évre egyre nagyobb összeggel támogatja az önkormányzat. A takarítási költségeket az előbb említettem, de ehhez is hozzá kell tenni, csak az idén több mint 100 millió forint értékben vásároltunk új gépeket. Összességében azt tudom mondani, ha valaki ezt a fejlődést nem látja, az nem kíséri az életünket figyelemmel, nem is ismeri Erzsébetvárost.
Ha Ön kerül be ebben a választókörzetben a parlamentbe, akkor van-e remény arra, hogy a Péterffy Sándor utcai kórház még több támogatáshoz jusson, az ön ellenfele azt is megemlítette, hogy egy stadion árából már rendbe is lehetett volna hozni ezt a kórházat.
Tartottunk egy sajtótájékoztatót, ahol elmondtuk, a Péterffy utcai kórház több mint 4 milliárdnyi fejlesztési összeget kap, Budapest fejlesztési programja jelentős léptékben halad előre. A fővárosi egészségügyi intézmények megújulása a kormányzat egyik kiemelten fontos célkitűzése, az is kétségtelen, a Péterffyre nagyon is ráfér a felújítás, ezt is eldöntötte a kormány.
Elegendő lesz ez az összeg arra, hogy a Péterffy visszanyerje régi patináját?
Komolyan elhanyagolt volt a Péterffy, amiről tudni kell, ez volt 1956 egyik hős kórháza, talán ezért is volt elhanyagolva az elmúlt bő négy évtizedben. A teljes felújításra természetesen nem elég ez az összeg, de a világszínvonalú orvosi berendezések beszerzésére igen, ahogy az épületek gépészeti megújítására is. Ennél lényegesen nagyobb összeg áll egyébként az egészségügy fejlesztésére, én biztosan azon fogok dolgozni, hogy a Péterffy Sándor utcai kórház ebből megfelelő mértékben részesüljön és itt egy XXI. századi kórház alakuljon ki.
A hétvégén egy gyerekcsoporttal volt az Erkel Színházban.
Valóban, kerületi gyermekeket vittünk magukkal, a Pomádé király új ruhája előadásán, amelyet a gyerekek ingyenesen tekinthették meg, a hagyomány szerint, a Klauzál Lions Klub szervezésében. A gyerekek is nagyon élvezték az előadást, ami teljesen a mai kornak megfelelő feldolgozás volt. Én zeneértőként is azt tudom mondani, nagyszerű volt az előadás, érdemes kiemelni az énekesek teljesítményét is.
Ön szerint egy-egy ilyen alkalom segíthet abban egy hátrányos helyzetű gyereknek, aki másként biztosan nem tudna eljutni az Operába, az Erkelbe, hogy erre az előadásra emlékezve elkezdjen egy kicsivel komolyabban foglalkozni a zenével?
Szerintem igen, nekünk meg az is a kötelességünk, hogy a gyermekeknek megmutassuk a kultúrát, az Operát, az Erkelt, az operát, a zenét. Ez a mostani előadás is kiváló volt erre, hiszen ez nem rémiszti el a gyermekeket, mert azért mondjuk, elsőre nem lenne szerencsés egy Wagner operára beültetni őket.
Ön most Erzsébetváros alpolgármestere, így alaposan ismeri a kerületet, de közben a VI-VII. kerületi választókörzet országgyűlési képviselője is szeretne lenni. Mennyire ismeri mondjuk a Nagykörutat?
Elég jól ismerem, ahogy Terézvárost is, hiszen itt van közel harminc éve az ügyvédi irodám is az Andrássy úton, sőt voltam az első önkormányzati ciklusban önkormányzati képviselő a hatodik kerületben. Nagyon kevés olyan ház van Terézvárosban, ahol én valaha ne jártam volna, ma is minden egyes nap itt közlekedem, nagyon sok idevaló ügyfelem is van, mellette van bennem egy nagyon erős érdeklődés a város, a városszerkezet, a budapestiek iránt is.
Van egy döntés, mely szerint egy ház lakói nem szólhatnak abba bele, ha az ott található, mondjuk fodrászüzletből kocsma, közért lesz. Ha Önön múlna, akkor átértékelné ezt?
Mindenképpen, bár úgy tudom, e döntés mögött voltak alkotmányossági, tulajdonjogi megfontolások is, azaz ebben a döntésben nem kifejezetten csak politikai akarat jelent meg. Ugyanakkor, ha szabad egy kicsit aktuálpolitikai mezőbe is terelni a kérdést, akkor azt gondolom, a társasházakban az egyik leggyakrabban előforduló kérdés – elég sok fórumot tartok, így ezt megerősíthetem – az éppen ez. A lakókat ezek a kérdések nagyon is érdeklik, ezek a változások nagyon is zavarják, volt olyan példa is, hogy egy első emeleti lakásból lett iroda, ahol nagy volt az ügyfélforgalom, és akkor még az Airbnb-s lakásokról még nem is szóltam. A megoldást tekintve, el kell mondanom, hogy szerintem a társasházi törvény már a megalkotásakor sem volt jó, az is biztos, ma már az élet messze túl is lépett rajta. Ma már megváltoztak az együttélési normák, a társasházi körülmények is. Lakásból lett irodafunkció, netán szálláshely, a tulajdonos nem magyar, nem is elérhető, ami miatt nehéz döntéseket hozni, költségvetést elfogadni. Ezért is gondolom, hogy a társasházi törvény alapvető megújítására lenne szükség, ez az első. A másik pedig az, el kellene dönteni, akár fővárosi szinten is, hogy milyen legyen Budapest városszerkezete, ahogy azt tették a XIX. század végén. Akkor eldöntötték, ahol az emberek lakni szeretnének, ott alapvetően laktak, ahol szórakozni szerettek, ott szórakoztak. Ennek a két funkciónak a keveredése nagyon nem jó és akár megoldhatatlan konfliktusokat is okoz. A társasházi törvény megújítása mellett érdemes lenne a birtokvédelem szabályait is átgondolni, miként lehet megvédeni a lakásunkat a zajjal, a kosszal, a piszokkal, a füsttel szemben. Én ezekben az ügyekben úgy tudok tenni valamit, hogy amennyiben megválasztanak, akkor törvénymódosítást kezdeményezek.
Nagyon sok dolgot csinál egyszerre, hogyan jut ideje például a Filharmóniai Társaságra?
Ott a felügyelőbizottság tagja vagyok, ez azért nem jelent napi elfoglaltságot. Ott leginkább az alapítvány gazdálkodásával kell foglalkoznom, de közreműködöm azért az egyes rendezvények megtartásában is.
Teljesítsük be a választók akaratát!
Dr. Oláh Lajos, a DK országgyűlési képviselője értékelte eddigi munkáját, de mellette beszélt a választókörzetének, a fővárosnak az ügyeiről mis, mindezeket országos szemszögből is megnézve.
Ön jelenleg a VI-VII. kerület országgyűlési képviselője, milyen különbségeket lát a két kerület között, a mostani népszavazás kapcsán, mi a bulinegyedet érinti?
Terézváros már korábban kialakított egy szabályozást, míg Erzsébetvárosban minden magától megy, azaz nem lett átgondolva egy olyan szabályozás, ami a vendéglátósoknak és a lakosoknak is korrekt feltételeket tud biztosítani. 2011-ben hozott a Fidesz egy olyan törvényt, ami elvette a társasházak azon jogát, hogy dönthessenek abban, egy addig a házban működő könyvtárból legyen-e kocsma. Ettől az Országgyűlés által meghozott döntéstől kezdve szabadult el a pokol, irányíthatatlanná vált a kerület is. Az erzsébetvárosi önkormányzat semmit sem tett annak érdekében, hogy megpróbálja valamilyen módon ezt a dolgot kordában tartani, tudni kell, volt olyan önkormányzat, amelyik lépett és volt, amelyik nem.
Ön miként próbálta meg ezt a döntést befolyásolni országgyűlési képviselőként?
Számtalan javaslatot adtunk le, hogy miket is lehetne tenni, a zajtérképtől kezdve, de sorolhatnám még sokáig ezeket.
Most mit lehet tenni?
Lesz népszavazás február 18-án, bár az Alkotmánybíróság is dönt előtte erről, meg kell várni, hogy mit mondanak. Hozzá kell tennem, nem mi adtunk be kezdeményezést, az mindenesetre furcsa, hogy egy alkotmánybírósági kezdeményezést ilyen gyorsan meg is tárgyalnak a bírák. Általában egy döntés hosszabb ideig tart, sőt akár évekig is elhúzódhat, ha ehhez megnézzük, kik is ülnek most ott, akkor egyértelmű lehet, melyik oldalról is támadták meg a népszavazást.
Ön nem csak egyéni jelölt, hanem a Demokratikus Koalíció országos listáján is elöl szerepel. Mi várható, lesz valamilyen megállapodásuk végül Bokros Lajossal?
A DK tett egy ajánlatot a MoMa-nak, ezt ők nem tudták elfogadni, így sajnos nem tudunk ezzel a továbbiakban mit kezdeni. Mi egyet mondunk, akkor van nyerési esélye a demokratikus oldalnak, ha egy körzetben egy demokratikus jelölt indul a Fidesszel szemben. Mi ebben példát mutatunk, hiszen hatvan körzetben léptünk vissza annak érdekében, hogy legyen kormányváltás és rendszerváltás. A visszalépéseket az MSZP javára tettük, mi azt szeretnénk, ha ehhez az együttműködéshez, a koordinált jelöltállításhoz a többiek is csatlakoznának, lehet itt beszélni az Együttről, az LMP-ről is.
Ám az LMP hallani sem akar Önökről.
Azért ma már nem azt mondják, hogy hallani sem akarnak rólunk, az együttműködésről, hanem azt mondják, elindulnak mind a 106 körzetben és majd márciusban kell visszatérni arra, van-e valamilyen együttműködési hajlandóság. Egy dologra mindenképpen szeretném felhívni a figyelmet, 2014-ben 11 körzetet bukott el a demokratikus oldal, mert az LMP-vel nem volt koordináció. Ez azt is jelenti, hogy a mostani ciklus elején sem lett volna meg a kétharmada a Fidesznek. Abban bízunk, az LMP érzi ennek a felelősségét. A párt politikai vezetésének kell mérlegelni mit akarnak tovább, Orbán Viktor politikai hatalmát tovább éltetni vagy pedig valóban le akarják váltani. Azt látjuk, amikor találkozunk LMP szavazókkal, ők azt mondják, Orbán Viktor leváltása az elsődleges céljuk, reméljük, ezt az üzenetet az LMP politikusai is értik. Van egy másik példám is, ha 2014 őszén Erzsébetvárosban az LMP hajlandó lett volna koordinálni velünk, akkor ma gyakorlatilag alig lenne fideszes önkormányzati képviselő a kerületben. Itt, a VII. kerületben is a lakók egyharmad szeretné a jelenlegi kormányt, a kétharmaduk Orbán Viktor távozását akarja. Nekünk ezt ki kell használni, teljesítsük be a választók akaratát! Ma már látszik a közvélemény-kutatásokban, hogy van egy trendforduló. Az emberek látják, hogy meg lehet halni a kórházak folyosóin, ma többen halnak meg kórházi fertőzésekben, mint közúti balesetekben, többet kell fizetni a gyógyszerekért, mint korábban.
Ha a Fidesz gyengül, akkor ki erősödik?
Az ellenzéki oldal általában erősödik, de látni kell, az országos és az itteni kerületi adatok nagyon különbözőek. Amikor országosan a Fidesznek kétharmada lett, akkor itt a kerületben megvertük őket. A főváros az amúgy is hagyományosan ellenzéki, biztos vagyok abban, hogy tavasszal több helyet szerez meg a demokratikus ellenzék, mint a Fidesz. Budapestnek elege van ebből az egészből, a kormányból, a városvezetésből, a 200 milliárdból felépülő stadionból, és itt is hosszasan sorolhatnám az ügyeket.
Ami a fővárosi városvezetést illeti, azért tettek jót is, itt van például az akadálymentesítés. Lázár János kancelláriaminiszter mondta, ha tavasszal megint ők győznek, akkor boldogan megcsinálják, előtte meg azt mondta, ha a főpolgármester kéri a kormányt, akkor ennek a költségnek a felét állják.
A főpolgármester a mostani elképzeléseivel próbál elébe menni a civil nyomásnak. Gondoljunk csak bele, ha bármilyen baj van a metróban, akkor a babakocsis anyukák, a mozgássérültek nem tudtak volna sehova sem menni.
Bár Tarlós István szerint azért sem érdemes a népszavazás kezdeményezése, mert annak semmi értelme.
Annyi van, hogy rákényszerítette a kormányt és a fővárost a probléma végiggondolására, és végül meghátrálásra kényszerülnek. Nem maguktól lépegetnek vissza, hanem a civil társadalom és az ellenzéki pártok közös nyomására. Nézzük meg, hogy milyen rettenetes állapotokban vannak a kórházak.
De azok nem az elmúlt nyolc évben kerültek ilyen helyzetbe.
A kutatások azt mutatják, hogy GDP arányosan soha ilyen keveset nem költöttek még oktatásra és egészségügyre, mint most, soha ennyi nem volt még háziorvosi ellátás nélkül, mint most. Kevesebbet kapnak az emberek gyógyszertámogatásra, mint a Gyurcsány-kormány ideje alatt. 12 ezer ember vár most szürkehályog műtétre, csípőműtétre több mint 600 napot kell várni. Értem én, hogy épülnek a stadionok, de az itteni kerületi Fidesz miért nem szól, hogy adjanak már 15 milliárdot a Péterffy Sándor utcai kórház felújítására, meg még 6 milliárdot az eszközökre, mert ennyi kellene, hogy normálisan működjön, ám ők nem mernek megszólalni, csendben bólogatnak a kormányzatnak. Nem olyan képviselőkre van szükség, akik csendben elnézik, hogy a vizes vébére elköltenek több mint 100 milliárdot, közben pedig itt ez a helyzet. Miért nem szólalnak fel azzal kapcsolatban, hogy miért másodrangú egy olyan általános iskolás gyerek, aki nem egyházi iskolába jár?
Mi a bajuk az egyházi iskolákkal?
Az a baj, hogy a mostani rendszer megkülönböztet állampolgárokat. Egy egyházi iskola egy gyerek után több mint háromszoros dologi kiadást kap, mint az állami iskola az odajáró gyerek után. Félreértés ne essék, mi éppen azt mondjuk, minden gyerek ugyanannyit ér, kapjon az állami iskolába járó gyerek után is annyit az iskola, mint a másik. Akkor ezek szerint a Fidesz azt gondolja, az egyházi iskolába járó gyerek háromszor annyit ér? Mi kezdeményeztük, hogy ezt változtassuk meg, de nem érdekelte őket.
Hol volt Ön eddig a Parlamentben?
Több mint 330 képviselői indítványom volt, az előző fideszes képviselőnek pedig 14. Az indítványaimat lesöpörték, mint annyi minden mást. Most volt egy parlamenti vitanap kezdeményezése, a Fidesz el sem ment az ülésre, egy embert küldött el. Mára a kormánypártok kiüresítették a Parlamentet, már nem válaszolnak érdemben semmire.
Ezért nem mennek be a DK képviselői?
Amikor a Parlamentet egy színpaddá alakította át a Fidesz, akkor nem lehet együttműködni, nincs alku Orbánnal! Meg kell mutatni, nem vagyunk az ő díszletei. Mit tesz az Orbán-kormány? Tönkreteszi a kórházakat, az iskolákat, miközben 300 ezer forintokat ad ukrán nyugdíjasoknak.
Miért gondolja, hogy a miniszterelnök kevésbé magyar, mint Ön? Biztosan nem direkt nem ad elég pénzt a kórházakra és sorolhatnám.
Nem a magyar érzéssel van a gond, hanem azzal, kinek mi a preferenciája. Van, aki felcsúti stadiont épít és több mint 200 milliárd TAO pénzt ad a focistáknak, ebből a pénzből több mint 10 Péterffy kórházat lehetett volna felújítani. Lehet mondani erre, hogy populáris, meg demagóg, de ez annak biztosan nem az, aki a kórház folyosóján halt meg. Ez rólunk szól, ahogy az oktatás is, a gyermekeink jövőjéről. Most generációkon keresztül teszik tönkre az oktatást, ez a történet így nem működik.
Amikor Önök kormányoztak, akkor jobbak voltak a PISA eredmények?
Nagyon is! Nézze meg, brutálisan esik a PISA eredmény, minden mérés mutatja, a szövegértésben, a matematikai számításokban esik vissza az ország.
Mit tennének elsőként, ha Önök győznek a választáson és mi szeretne Ön lenni?
Nem érdekes, hogy ki mi szeretne lenni, az ország olyan komoly bajban van.
De ha Ön lenne a miniszterelnök-jelölt, akkor mik lennének az első lépések?
Nálunk listavezető van, Gyurcsány Ferenc személyében. Ami a miniszterelnök-jelöltséget illeti, mi azt mondjuk, a a párt adja a miniszterelnököt, amelyik a listán a legjobb eredményt éri el.
De akkor elképzelhetőnek tartja Karácsony Gergely miniszterelnökségét is? Tudnának akár koalícióban együttműködni az LMP-vel, netán a Jobbikkal is?
A versengő listák mellett természetesen elfogadható bárki. Ami az együttműködést illeti, abban bízunk, hogy a demokratikus ellenzéki pártok elegen lesznek a parlamentben ahhoz, hogy önmaguk megalakítják az új kormányt. A demokratikus ellenzéki pártok közé nem sorolom be a Jobbikot, velük nincs együttműködés.
