Mi a nemzetközi szerződések szerint járunk
Halász János, a Fidesz parlamenti frakciójának szóvivője beszélt a Heti TV Pirkadat című műsorában a választási felkészülésről, valamint a valódi menekültek megsegítéséről.
Mi a véleménye arról, hogy az V. kerületi választókörzetben az ellenzéki jelöltek összejöttek, vitatkoztak, egyfajta egyeztetés folytattak?
Mi nem az ellenzéki pártokkal foglalkozunk, hanem a választókkal, az emberekkel. Nekünk van ott egy felkészült, rátermett jelöltünk, az emberek majd döntenek április 8-án.
A választások előtt a különböző pártok összefognak, Ön szerint mennyire fogékony a választó az ilyesmire, hogy A párt összefog B-vel és azt mondja a saját támogatóinak, hogy ne rá, hanem a másikra szavazzanak?
Ha ez a szövetség természetes, értékalapú, több évre visszamenőleg követhető, ha ezek a pártok már korábban is együtt dolgoztak bizonyos ügyekért, ha a választáson ennek alapján akarnak képviselni valamit, az teljesen érthető. Itt van a Fidesz-KDNP szövetség, ami szintén egy koordinált indulás, hiszen szövetségben indulunk.
Nehéz is már megkülönböztetni, hogy ki fideszes és ki kereszténydemokrata.
Miért, olyan könnyű megkülönböztetni, hogy ki a szocialista, ki a Párbeszéd, ki az Együtt, DK embere? Visszatérve, amíg az együttműködés természetes és értékalapú, az rendben van. Most is lehet olvasni azt a hírt, hogy az ellenzéknél egyszer ez áll össze azzal, majd amaz emezzel, majd összevesznek, mégsem állnak össze, már azt sem tudják, hogy kit indítanak el és hol. Azt látni, hogy nagy kavarodás lett, erre kérdezem én, akkor mit is lehet ezekre az emberekre rábízni? Őket nem az emberek sorsa érdekli, hanem az, hogy hatalomra kerüljenek.
Most is nagyon sok kis és még kisebb párt tűnt fel, jelentkezett be a választáson. Ön mivel magyarázza ezt a jelenséget?
Ez egy érdekes kérdés, megváltozott a választási rendszer, megemelődött a bejutási küszöb – egyébként ezt szinte teljes egyetértéssel fogadta el egykor a Parlament -, korábban olyan alacsony volt ez, hogy nagyon sok párt csak azért jött létre, hogy a választásra járó állami támogatást igénybe vegye. Igaz, most is sok párt jött létre, de lehetséges, hogy nem vették észre, szigorodott a törvény. Ki kell jelenteni, a törvény szigora mindenkire le fog csapni, akit ez érint.
Ön szerint ezek a kisebb pártok képesek lesznek majd elszámolni a választás után?
Ezt majd ők eldöntik, de remélem, hogy igen. A szigorítás azt is jelenti, ha egy párt nem tud elszámolni, akkor ez az összeg behajtható lesz az adott párt elnökségi tagjain.
Az ellenzék véleménye szerint ezek a kispártok a jelenlegi kormány érdekeit szolgálják.
Ez nem igaz, ezek a pártok senkinek az érdekét nem szolgálják, nem is értem az ellenzéket, hiszen éppen mi terjesztettük elő azt a törvényt, ami az úgynevezett bizniszpártok ellen szólt.
Mit szól ahhoz, hogy hosszú idő után úgy tűnik, a Független Kisgazdapárt felébredt Csipkerózsika álmából. Sőt már van miniszterelnök-jelöltjük is, dr. Lattmann Tamás nemzetközi jogász személyében.
Jó reggelt kívánok! Egyébként meg sok sikert is kívánok neki és nekik a választáson. A miniszterelnök-jelöltjükről még nem hallottam, pontosabban arról tudok, hogy a személyével kapcsolatban korábban volt valamilyen baloldali kavarás. Szerintem ez is valamilyen ellenzéki bénázás lehet egyébként.
Ha megnyerik Önök a választásokat, akkor mennyire lesz zavaró, hogy nincs egységes ellenzék? Milyen úgy kormányozni, hogy tulajdonképpen nincs ellenzék?
Ezt nem tudom, mert eddig mindig volt ellenzék és ezután is lesz. Ám azért továbbra is az a véleményem, hogy a választás az április 8-án lesz, ezt nem mi döntjük el, hanem a választók, az emberek.
A frakciójuk most egy kihelyezett ülést tart.
Valóban, Visegrádon lesz a frakcióülés, ami kétnapos lesz, szerda este miniszterelnök úr tart egy évadnyitó előadást, majd egy zárt üléssel folytatódik az egész. Az nyilvánvaló, hogy a fő téma a Stop Soros! törvénycsomag lesz, meg mellette a migráció kérdése, hiszen ez folyamatosan egy nagy feladat előttünk. A frakcióülés másnap délig tart, utána meg a két frakcióvezető tart majd egy sajtótájékoztatót. majd a következő hét hétfőjén meg már ülésezik a Parlament.
Mindeközben az elmúlt hétvégén a Közel-Keleten megint ergyre feszültebbé vált a helyzet, elsősorban a török-kurd konfliktus miatt, aminek a következtében egy valódi menekülthullám indulhat el újra Európa felé. Mit tesz az Európai Unió ebben az ügyben, mit tesz Magyarország, amely tagja az EU-nak?
Ez egy valóban nyugtalanító helyzet, minden eszközzel arra kell törekednünk, hogy segítsük a békét, hogy a problémát helyben oldjuk meg. A helyzet nem egyszerű, hiszen Törökország a NATO tagja, a szembenálló felek olyan fegyverekkel rendelkeznek, amelyeket a NATO tagállamaitól vettek. Ha jól tudom, akkor a nagyhatalmak vezetői is tárgyaltak már a kérdésről. Egy biztos, nem szeretnék találgatni, sokkal inkább az lenne a cél, hogy a megoldást keressük, a világ egészével, a nagyhatalmakkal együtt.
Azért kérdeztem ezt, mert Magyarország már befogadott valódi menekülteket, menedéket kínálva nekik. Ha a konfliktus erősödik és újabb menekültek érkeznek, akkor ők is hasonló elbánásban részesülnek majd, mint az eddigiek?
Európa minden országa emberségesen bánik a valódi menekültekkel, mi is így tettünk, bár vádoltak minket azzal, hogy nem figyelünk rájuk. Ez a továbbiakban is így lesz, aki jön, bekopogtat, igazolja, hogy valóban menekült, az jöhet. Tagjai vagyunk olyan nemzetközi szerződésrendszereknek amely alapján, meg amúgy is, humanitárius okokból meg kell adni ezt a segítséget. Tavaly 1300 ember ezt megkapta, a java részük már nincs is Magyarországon, ezért is mondjuk, mondom, ha jönnek újak, ők nem Magyarországra jönnek, mennek tovább, ha akarnak és ha tudnak. Ám ezt nem szabad összekeverni az illegális migrációval, nem szabad az ellenzék hülyeségeire hallgatni, akik elkezdik összemosni ezt a két dolgot, miközben pont ők bontanák le a kerítést, akik a kötelező kvótát akarják, így kvótamigránsokat szeretnének betelepíteni. Ez az 1300 ember nem ilyen, ezt tudni kell! Mi a nemzetközi szerződések szerint járunk el, ahogy a határzár kérdésében is.
Van-e előrelépés az ENSZ nevezetes menekültekkel kapcsolatos tervezete ügyében?
A nemzetközi szervezet közzétett egy anyagot, amiben irányelvek vannak, ezeket az év végéig szeretnék lezárni, minden tagállam, így Magyarország is vizsgálja ezt. Mi már az első megközelítésben is aggasztónak ítéltük ezt az egészet, visszaköszönnek a Soros-terv mondatai, az a szemlélet, amit mi nem tudunk elfogadni, mint például, hogy a migráció jó dolog, az illegális migrációt érdemes elfogadni, bevonva civil szervezeteket ennek a folyamatnak a segítésébe. Alaposan átolvassuk, majd a kormány is megtárgyalja, utána lesz döntés róla.
Mi a helyzet az Ukrajnával történt konfliktus kapcsán?
Történt egy elmozdulás az ukrán nyelvtörvény ügyében, ami azért pozitív, de mi akkor vagyunk nyugodtak, ha ezt az egész törvényt majd visszavonják, ez még nem történt meg. Az egészben számunkra az a fontos – és ez igaz más határontúli területekre -, hogy az ottani magyar közösség véleménye alapján kell kialakítani a magyar álláspontot, ha valamire azt mondják jó, az elfogadjuk, ha valamire azt mondják, ez nem helyes, akkor mi is küzdünk annak a megváltoztatásáért.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
