Ez ma már nem egy köztemető, ha nem egy nemzeti panteon, egy közpark

Ez ma már nem egy köztemető, ha nem egy nemzeti panteon, egy közpark

Radnainé Dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) főigazgatója beszélt a Fiumei úti Nemzeti Sírkertről, a Salgótarján utcai zsidó temető világörökségi pályázatáról is. Kirándulók, futók, kismamák, osztályok látogatják minden nap a temetőt és mindezt úgy, hogy számukra nem morbid eljönni ide.

 

Mohácson járt nemrégiben, mi adta a látogatás apropóját?

Már hagyomány a NÖRI-nél, hogy minden év elején rendezünk egy workshopot a történelmi és nemzeti emlékhelyek munkatársainak, tavaly kaptunk egy meghívást Mohácsra, aminek idén nagy örömmel tettünk eleget. Sokan el tudtak jönni, bár nagyon nem volt jó idő, de az időzítés remek volt, hiszen a rendezvényünk alatt volt a busójárás is.  De azért nagyon sok mindenről tudtunk beszélni, például arról, hogy a NÖRI már harmadik éve szervezi az Emlékhelyek Napját, már tavaly egy húszezres látogatói létszámot regisztráltunk, de idén is egy nagyon érdekes, színes kavalkáddal készülünk több helyszínen is

Ön nem csak ennek az intézménynek a vezetője, hanem a Klauzál Lions Klubnak is az egyik vezetője, ez a jótékonysági szervezet idén is megrendezte a jótékonysági koncertjét.

Valóban, nekem ez a munka, ez a szervezet is nagyon fontos, úgy vélem, aki megengedheti magának, annak nagyon fontos, hogy jót cselekedjen. Én ezt már otthonról hoztam, megtanultam, érdemes jót tenni. Az édesanyám egy nagyon egyszerű asszony volt, de ő is az ünnepeken például kuglófot sütött a betegeknek. Én ma már más szinten tudok jót tenni, ez a Klauzál Lions Klub, amely idén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját. Tudni kell erről a szervezetről, ez egy baráti társaság, ahol mindenki civilként veszi ki részét a munkából. A harminc év nagyon hosszú idő, minket végig összetartott a barátságunk, meg az a gondolat, hogy tegyünk közösen valami jót a hátrányos helyzetű gyermekek érdekében. Már tízedik éve, az Operaházzal együttműködve töltjük meg egy estére az épületet, idén az Erkel Színházat. Eddig az Operában rendeztük meg a rendezvényünket, mindig az Operabálok másnapján. Ezen a napon, egyfajta morzsabál keretében vették birtokukba egy napra a hátrányos helyzetű gyermekek a gyönyörű épületet. Szerencsére ezt a programot már indulástól kezdve nagyon támogatták az Operában, minden eddigi főigazgató mellettünk volt. Eddig minden rendezvényünknek volt fővédnöke, a miniszterelnök, a köztársasági elnök felesége, idén nem kértünk fel senkit, azt gondoltuk, a Klauzál Lions Klub már egy olyan márkanév, ami már akár önmagában is tud működni. Szinte pillanatok alatt sikerült szétosztani az 1700 jegyet, ez majdnem duplája annak, ami az Operában kellett. A gyerekek megnézhették Ránki György mesejátékát, a Pomádé király új ruháját.

A NÖRI főigazgatójaként már többször is beszélt arról, hogy milyen fontos lenne, ha a Fiumei út Nemzeti Sírkert és a hozzá tartozó Salgótarján utcai zsidó temető a világörökségi listára kerülne. Mikor történhet ez meg?

Egy ismerősöm járt a napokban a Fiumei úti Sírkertben és azt mondta utána, hogy nagyon úgy néz ki, én egy olyan ember vagyok, aki mer nagyot álmodni és aki ezt az álmot meg is valósítja. Nekem mindig is nagyon nagy álmom volt a Fiumei úti Sírkert megszépítése, lassan tizennyolcadik éve dolgozom itt, az egykor volt négyfős titkárságból mára már egy száztíz fővel üzemelő intézetet igazgatok. Nekem az volt a fontos, hogy ez a Sírkert egy méltó hely legyen, ne csak, pontosabban nem egy köztemető, hanem egy nemzeti panteon, ahol megőrizzük a nagyjaink múltját, ami egyben egy turisztikailag is fontos látogatóhely, azt hiszem, ma már egyenesben vagyok ezzel.

Mindek kell megfelelnie a Nemzeti Sírkertnek, hogy a világörökség része legyen?

Szeretném elmondani, hogy a Salgótarján utcai zsidó temető, amelyik várományos a világörökségi listán, ez a hely megfelel a világörökségi kritériumoknak, megvannak az emlékek, a temető látogatható, vezetés van. Azonban ez egy hosszú folyamat, ahhoz, hogy egy hely elnyerje a világörökségi címet, megközelítőleg 5-10 évet vesz igénybe, mi ennek az elején vagyunk. Miután minden alaki feltételnek megfelel a Salgótarján utcai zsidó temető, így én a NÖRI vezetőjeként ezt a folyamatot elindítottam. Szakértőkkel együtt készítettünk el egy anyagot, amit benyújtottunk a kormány felé, hogy kapjon ez a temető egy úgynevezett lajstromszámot. Voltak olyan szakértői vélemények, hogy nem egyedül kellene ezt a folyamatot a Salgótarján utcai zsidó temetőnek elindítani, hanem német és lengyel zsidó temetőkkel közösen, mert ez csak erősítheti a kérést. Mindenesetre fenntartom, ez egy nagyon nehéz folyamat, de mindenképpen el kellett indítani, most a startpisztoly a kormány kezében van.

Beszélt az előbb arról, hogy a Fiumei úti Sírkert ne csak egy temető, hanem egy nemzeti panteon is legyen. Ma már ez a hely egyben egy közpark, egy kirándulóhely, valamint rendhagyó tanórák színhelye is.

A turistaszezon márciustól novemberig tart nálunk, a jobb idő közeledtével egyre több autóbusz jelenik meg a Fiumei úton. Ami a közpark jelleget illeti, minden egyes nap vannak futók, gyermekeiket sétáltató kismamák is a sírkertben. Bármennyire furcsa, de nem morbid dolog ez, hiszen ez ma már egy nemzeti emlékhely elsősorban. Nem szabad elfelejteni, a Fiumei úti Nemzeti Sírkert esetében egy Budapest szívében található hatvan hektáros zöldterületről beszélünk, ami karban van tartva, ahol nincs kutya, ahol nincs szemét, ahol biztonság van. Ha én lennék kismama és a környéken élnék, biztosan én is ott sétáltatnám a gyerekemet.

Furcsa, mert nekem még eleinte az is furcsa volt, hogy koncerteket is rendeztek a temetőben.

Pedig ez is bőven belefér, sőt idén másodszor lesz a Költészet Napján Hobo előadása József Attila sírjánál. Emlékszem rá, tavaly ezen az előadáson egy alig három éves kisgyereket láttam, aki letette a maciját József Attila sírjához, majd leült a földre. Neki biztosan nem lesz soha morbid kijönni ide.

Nemzetünknek azok a nagyjai, akik szerencsére még élnek, ha eltávoznak, akkor ők is itt lesznek eltemetve?

Mindenki ott lesz eltemetve, ahol azt ő a végakaratának megfelelően elhatározta, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben is azok lesznek eltemetve, akiknek ez a végakarata.

Meddig nyugodhatnak itt ezek az emberek?

Akkor tisztázni kell a nemzeti sírkert fogalmát, ma már több mint hatezer egyedileg védett ilyen sírhely van, ami azt jelenti, aki ilyen sírban nyugszik, annak örök időre ez megmarad, nem kell megújítani.

Egy egyszerű földi halandó is bekerülhet ide?

Mint mondtam, ez a sírkert elsősorban nem köztemető, persze ellát köztemetői funkciót is, de csak egy nagyon szűk körben, egy parcella van kijelölve arra, hogy lehet sírhelyet venni. De itt rendelkezésre áll még az egyre népszerűbb szórásos temetés is.

A Fiumei úton van még a Kegyeleti Múzeum is.

Valóban, de szerintem ez is összefér a Nemzeti Sírkerttel. Itt találhat az úgynevezett Apponyi hintó is, ami egy gyászhintó. Én magam nagyon büszke vagyok rá, már azért is, mert tulajdonképpen ezzel is egy álmom valósult meg. Tudtam, hogy ez a hintó létezik, megkerestem, egészen méltatlan körülmények között találtam rá. Már akkor tudtuk, ezt a hintót meg kell menteni, hogy a múzeumunkban tudjuk bemutatni. A Kegyeleti Múzeum egyébként egy teljesen modern intézmény, ami minden tekintetben megfelel a múzeumi előírásoknak.

Beszélt már többször a Fiumei úti Sírkert közparki jellegéről, amihez hozzátartozik a zöldfelületek különleges gondozása. Ezt hogyan érik el?

Egy olyan temetőben, ahol rengeteg a fa, ott azokat gondozni, ápolni kell, vannak a NÖRI-nek kert- és tájépítő mérnökei, parkgondozói, erre szükség is van, ez nagyon komoly szakma. Minden egyes fát ellenőrzünk rendszeresen, mert nagyon fontos a szépség mellett, hogy ezek ne veszélyeztessék a látogatók testi épségét.

Idén is zajlanak az I. világháborúról szóló megemlékezések, ennek kapcsán lehet folytatása a Kozma utcai zsidó temetőben lévő katonai parcella felújításának?

Erre nem tudok válaszolni, ebben a Miniszterelnökség az illetékes, mi készek vagyunk erre a feladatra is. Azonban meg említenem, hogy a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben idén hozunk létre egy I. világháborús emlékhelyet, ennek ideiglenesen, de voltak előzményei, itt is több száz katona lett egykor eltemetve, most az emlékükre egy végleges helyet hozunk létre.  

Köszönöm a beszélgetést.

 

Breuer Péter