A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei 

A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei 

Lezuhant Moszkva közelében a Szaratovszkije Avialinyii orosz légitársaság egy utasszállító repülőgépe, fedélzetén 71 emberrel – jelentette be a rendkívüli helyzetek kezeléséért felelős orosz minisztérium. Makszim Szokolov orosz közlekedési miniszter és a moszkvai régióközi közlekedési ügyészség egybehangzóan közölte, hogy a Ramenszkojei járásban, Styepanovszkaja falu környékén bekövetkezett szerencsétlenségnek nincsenek túlélői. A belföldi járatot teljesítő repülőgép törzse a helyszínen készült videofelvételek tanúsága szerint darabokra tört és szétszóródott. A gép fekete dobozainak megtalálásáról egyelőre nem hangzott el bejelentés. Az An-148-as gép, amely az Urál hegységtől délre, Moszkvától mintegy 1500 kilométerre fekvő Orszkba indult, négy perccel a főváros domogyedovói repülőteréről való felszállás után tűnt el a radarok képernyőiről. A repülő fedélzetén 65 utas – köztük az utaslista szerint három gyerek – és hatfőnyi személyzet tartózkodott. A meteorológiai szolgálat szerint az időjárási feltételek kedvezőek voltak, ezért azok nem idézhették elő a balesetet. A hatóságok ugyanakkor a lehetséges okok közül nem zárták ki ezt a lehetőséget, mint ahogy a személyzet hibáját, vagy a műszaki meghibásodást sem. Vlagyimir Putyin orosz elnök részvétét nyilvánította az áldozatok hozzátartozóinak, és a szerencsétlenség miatt elhalasztotta Szaranszkba tervezett belföldi útját. Az elnök elrendelte egy kormánybizottság felállítását az katasztrófa kivizsgálására, amelynek élére Dmitrij Medvegyev miniszterelnök Makszim Szokolovot nevezte ki.


Naponta átlagosan négy antiszemita indíttatású bűncselekményt regisztráltak tavaly Németországban – jelentette a Der Tagesspiegel kormányzati adatokra hivatkozva. A kormányzó szociáldemokratáktól (SPD) balra álló Die Linke (Baloldal) egy szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselőjének írásbeli kérdésére megküldött kimutatás szerint 2017-ben 1453 antiszemita indíttatású bűncselekményt jegyeztek fel, köztük 32 erőszakos bűncselekményt. Az esetek száma még emelkedhet, mert a tartományokból még csak az előzetes adatok érkeztek be. Az esetek túlnyomó többségét, 1377 bűncselekményt szélsőjobboldali beállítottságú tettesek követték el. A vallási motivációból – jellemzően a szélsőséges iszlamizmus valamely irányzatának hatására – elkövetett zsidóellenes bűncselekmények száma 25 volt. A külföldi állampolgárok által elkövetett zsidóellenes bűncselekmények száma 33 volt 2017-ben a rendőrségi statisztika szerint.

Javult az iszlám megítélése Franciaországban, ahol a társadalom 56 százaléka szerint ez a vallás összeegyeztethető a demokrácia értékeivel, míg 2016-ban csak 44 százalék gondolta ezt – derül ki az Ifop közvélemény-kutatóintézet felmérésből, amelyet a Le Journal du Dimanche (JDD) hetilap ismertetett. A felmérés abból az alkalomból készült, hogy Emmanuel Macron nemzeti konzultációt javasol “az alapok letétele az iszlám franciaországi megszervezésére”. “A módszerem, hogy lépésről lépésre haladjunk a témában” – mondta az elnök a JDD-nek adott interjúban. “Addig nem teszek konkrét javaslatot, amíg a munka nem ért véget” – tette hozzá. “Értelmiségeikkel és egyetemi tanárokkal, valamennyi vallás képviselőjével találkozom, mert úgy vélem, hogy a történelmünkből kell alapvetően merítenünk, a katolikusok és a protestánsok történetéből” – hangsúlyozta Emmanuel Macron sorolva számos intézményt, amelyek kezdeményezéseket tettek az iszlám vallás integrálása érdekében. “2018 első felében szeretném letenni az iszlám franciaországi megszervezésének alapköveit” – jelentette ki az államfő.


Gérard Collomb francia belügyminiszter szerint muszáj szelektálni a migránsok között; szétválasztani a politikai menekülteket és a gazdasági bevándorlókat, mert Franciaország nem tudja őket “exponenciális módon” befogadni. “Tavaly 100 ezer menedékkérő érkezett, ez 7 százalékkal több mint az előző évben, ami 23 százalékos növekedés volt az azt megelőző évhez képest” – mondta a belügyminiszter a France Inter közrádióban. “A menedékjogi elhelyezés 2012 óta duplájára nőtt. A sürgősségi szállások száma megduplázódott. Nem tudjuk ezt a végtelenségig fokozni” – hangsúlyozta a tárcavezető, megemlítve, hogy évente 2 milliárd eurót (mintegy 624 milliárd forint) költ a kormány a menedékkérők ellátására. “Nem fogadhatunk be mindenkit exponenciális módon, ahogy egyesek azt szeretnék. Azt mondják, hogy nem szükséges szelektálnunk, nem kell választanunk azok között, akiknek menedékre van szükségük és a gazdasági bevándorlók között. De igen! Muszáj megtennünk, mert egy adott pillanatban nem fogunk tudni mindenkinek jövőt biztosítani” – fogalmazott Gérard Collomb.