Én egy büszke zsidó vagyok, de szeretnék bölcs is lenni

Én egy büszke zsidó vagyok, de szeretnék bölcs is lenni

Fináli Gábor rabbi, a Hunyadi téri zsinagóga vallási vezetője beszélt gondolatairól, a zsidóság és a Holokausztra való emlékezés viszonyáról.

 

Ön nemrégiben adott egy nagyobb interjút a hazai zsidóság helyzetéről, ahol beszélt a mai politikáról, de azt is mondta, nem kellene már annyit foglalkozni a Holokauszttal. Ezt hogyan értette, nem hiszi, hogy az emlékezni és emlékeztetni parancsolat még él?

A politikával kapcsolatban azt mondtam, nem lehet 4000 évet 4 évért odadobni. Ezt úgy értettem, hogy óvatosan kell bánni politikai szelek támogatásával, ellenzésével, mert ezt a 4000 évet nem lehet a folyton változó széljáráshoz igazítani. Ami pedig a Holokausztról mondottakat illeti, az emlékezni és emlékeztetni mondatok a Bibliában az egyiptomi kivonulásra vonatkoznak, ezt természetesen szoktuk a Holokausztra is használni. Ezzel kapcsolatban azt mondtam, nem lenne szabad ennek minden fölött átvenni a hangsúlyt, ne ezzel azonosítsa be a külvilág a zsidó közösséget, amelyik ne ezen keresztül mérje magát. Van egy nagyon fontos mondat Salamon királynál, ami szerint a gyásznak is megvan az ideje. Nem véletlen, hogy a Holokauszt kapcsán az éves évfordulókon kívül nem gyászoljuk a hozzátartozókat. Összeszámoltam, közel 60 olyan nap van, amikor országosan megemlékezünk a Holokausztról, legyen az a gettó felszabadulása és mások és akkor még nem beszéltem az elpusztult híres emberek születésének, halálának napjáról.

De akinek nincs múltja, annak nincs jövője sem. Tisztában van az áldozatok számával a meg nem született emberek számával? Miért baj, ha emlékezünk és ezzel együtt a világot is emlékeztetjük arra, hogy itt valami történt?

Fontos emlékeztetni a világot. Ha mi magunk rabjává válunk a hat évnek, ami egy pici rész ebből a közel 4000 évből, akkor azért tudni kell, ez sem garantálja a jövőt, ennek a megemlékezésnek nincsen megtartó ereje. Attól emberek nem kezdenek el zsinagógába járni, héberül tanulni, zsidó esküvőt tartani, hogy állandóan a Holokausztról emlékeznek.

Lehetséges, hogy majd 20-30 év múlva igaza lesz, de ma még itt vannak azok, akiknek a közvetlen felmenőit gyilkolták meg. De itt van Virág Teréz munkássága, amelyikben pont az áll, hogy a túlélők második, harmadik generációja is magában hordozza a traumát. Akkor miről beszél Ön?

Hozzá kell tennem, az én családomban is több tucat halott van, akiket a Holokausztban öltek meg, de én továbbra is azt mondom, ha csak e körül forgunk, akkor elvesztjük a jövőt.

Szerintem meg nem csak e körül forgunk, építjük a jövőt is, de közben megemlékezünk az áldozatokról is, azokról, akikről rajtunk kívül már senki nem tud megemlékezni. Sőt azokról is meg kell emlékezni, akikre már senki nem tud emlékezni. A politika befolyásolja a zsidó emlékezéspolitikát?

Nagyon is, a rendszerváltás körül, a Holokauszt 50. évfordulóján, már amikor a túlélők egy része már nem volt közöttünk, akkor egy robbanásszerű Holokauszt megemlékezés feltárás történt.

De egy büszke zsidónak és gondolom, Ön az, fontosak az ősei is.

Én egy büszke zsidó vagyok, de szeretnék bölcs is lenni és azt gondolom, ha a gyász eluralkodik az életen, akkor ezen az ember nem tud túllépni, csak menekülni akar ebből a helyzetből. A tendencia pedig mutatja, akár a vegyesházasságokat is nézve, ezt mutatja, de mondhatom a hagyományoknak hátat fordítók nagy számát is.

Mit tesznek ez ellen a rabbik? Mit tud tenni egy zsidó szervezet, hogy büszke zsidók legyenek ebben az országban?

Pont az is a baj, hogy a hitközségi szólamok nagyon sokszor az üldöztetésre vannak kifuttatva. Nem jó, ha erről szól a zsidóság.

De nem csak erről szól a zsidóság, hanem a parancsolatokról például.

Igen, az emlékeztetni és emlékeztetni a parancsolatokról és a Szináj hegyről szól, mint azt már említettem. Ezt a parancsolatot nem lenne szabad a Holokauszttal társítani, ez a parancsolat a teremtésről és a kivonulásról szól. Természetesen emlékezni kell a Holokausztra is.

Ön a gondolataival sok vitát generált, most február 12-én hétfőn is lesz egy ilyen vitája.

Igen, a Magvető Kiadó boltjában beszélgetek, vitatkozom dr. Frölich Róbert országos főrabbival, a beszélgetést Toronyi Zsuzsa, a Zsidó Múzeum vezetője moderálja majd. A téma a zsidóság mai helyzete, a rabbi feladata lesz.

Mi lesz az Ön álláspontja ebben a vitában?

Hosszú lenne most ezt elmondani, de megírtam már az álláspontomat a nőkről, a betérésről, a liturgiáról, azt gondolom, hogy ez lesz majd az egyik alapmotívum, de mellette a meghirdetett téma, a rabbik feladata és a zsidóság jövőképe is sorra kerül.

Köszönöm a beszélgetést.

Breuer Péter