A BreuerPress és a HetiTV hírei 

A BreuerPress és a HetiTV hírei 

Belpolitika:
Szerdán kezdődik a Teréz körúti robbantás vádlottjának büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken, Budapesten. A másfél évvel ezelőtti cselekmény nyomán súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett két rendőrjárőr, egy harmadik személy pedig könnyebben megsérült. A vád szerint az elkövető célja a rendőrök megölése és fegyvereik megszerzése volt. A férfi nem sokkal később a Belügyminisztériumnak küldött e-mailben leírta a robbanószerkezet összetételét, elkészítését, és jelezte, hogy hamarosan konkrét követelésekkel áll elő. Az elkövetőt néhány héttel később, 2016. október 19-én Keszthelyen fogta el a rendőrség. Sajtóhírek szerint a Zala megyei Homokkomáromban a szőlőhegyen bujkált. Apja fél évtizeddel korábban a szintén Zala megyei Karmacs település független polgármestere volt néhány hónapon át.

Az ellenzéki vezetőknek „Soros és Brüsszel akarata az első”, így készek végrehajtani a „Soros-tervet”, lebontanák a határzárat, betelepítenék a bevándorlókat – mondta Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Parlamentnél, ahol bemutatta pártja új plakátját. Az Együtt bontanák le a határzárat feliratú plakát közepén Soros György látható, aki legutóbb Davosból „üzent hadat” Magyarországnak, „bejelentette, hogy részt fog venni a magyar választási kampányban” – fejtette ki a fideszes politikus, aki szerint Soros célja évi egymillió bevándorló betelepítése Afrikából és a Közel-Keletről, a határzár lebontása és az, hogy Magyarország is bevándorlóország legyen. Ebben szövetségesei a magyar ellenzéki pártok vezetői, ők láthatók még a plakáton – mondta. „Gyurcsány Ferenc, aki egyszer már tönkretette az országot, Vona Gábor, aki a hatalomért és a pénzért mindenre képes, a már minden pártot megjárt köpönyegforgató Karácsony Gergely és a kiábrándítóan baloldalivá váló Szél Bernadett” – sorolta Hidvéghi Balázs.

A Magyar Liberális Párt, az MSZP és a Párbeszéd nem fogja megengedni, hogy Magyarországon felszámolják az önkormányzati rendszert – jelentette ki a Liberálisok elnöke. Fodor Gábor elmondta, az elmúlt időszakban napvilágot látott hírek szerint a Fidesz arra készül, a választás után felszámolja Magyarországon az önkormányzatiság maradékát: a helyi önkormányzatokat megfosztanák autonómiájuktól és kormányzati befolyás alá vonnák őket. A változást akarók, a Liberálisok, az MSZP és a Párbeszéd szövetsége pont azért jött létre, hogy az illiberális állam ezen terjeszkedését meggátolja – hangoztatta. Karácsony Gergely, az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, akit a Liberálisok is támogatnak, közölte, a 2018-as parlamenti választás egyik fontos tétje: a magyar polgárok továbbra is saját maguk dönthetik el, ki vezeti a településeket, vagy visszatér a tanácsrendszer, és a pártbüro dönti majd el, ki lesz a település vezetője.

A kormánypárti képviselők távolmaradása miatt a napirend előtti felszólalások után berekesztették az Országgyűlés ellenzéki kezdeményezésre összehívott rendkívüli ülését. Parlamenti vitanapot kezdeményez az LMP a közszféráról, az önkormányzatiságról és az önkormányzati dolgozók béréről – jelentette be Szél Bernadett, a párt miniszterelnök-jelöltje. A társelnök kifogásolta a kormánypártok távolmaradását a keddi ülésről, mondván, nem adtak választ az önkormányzati dolgozók bérkövetelésére. Azt mondta: a szektor bérrendezése 50 milliárd forintból megoldható lenne, amelyre azonban a helyhatóságoknak szerinte nincs fedezete, de, mint fogalmazott, a Miniszterelnöki Kabinetirodának juttatott forrásokból a probléma megoldható lenne.

A Demokratikus Koalíció szerint a Fideszt nem meggyőzni, hanem leváltani kell – indokolta a párt képviselője, hogy miért nem vesznek részt a parlament keddi, rendkívüli ülésén. Oláh Lajos azt mondta, nincs semmi értelme vitatkozni a Fidesszel, pártjuk ezért döntött évekkel ezelőtt úgy, hogy nem vesznek részt az Országgyűlés munkájában. A parlament megszűnt a párbeszéd színtere lenni, „a Fidesz diktatúrájának puszta hatalmi eszközévé vált” – fogalmazott. Nem kell eljátszani a parlamentarizmust, ha az a valóságban már „meghalt Magyarországon” – tette hozzá.

Az Országos Onkológiai Intézet az idén több mint 5,5 milliárd forintot, hosszú távon további 10,3 milliárd forintot fordíthat fejlesztésre az Egészséges Budapest Program (EBP) keretében az elkövetkezendő években – jelentette be Menczer Erzsébet, a Fidesz-KDNP óbudai választókerületi elnöke, országgyűlési képviselőjelöltje. A mintegy 10,3 milliárdos fejlesztés eredményeképpen a XII. kerületi intézetben onkodiagnosztikai központ jön létre. Az új komplexum a daganatos betegek gyors, akár egynapos diagnosztizálását is lehetővé teszi majd, és komplexitásánál fogva jelentősen csökkenti a betegek várakozási idejét is – mondta Menczer Erzsébet. Közölte: az építési beruházás összege várhatóan 6,6 milliárd forintot, az orvosi eszközpark és az informatika fejlesztésének költsége pedig mintegy 3,7 milliárd forintot tesz ki.

Helybenhagyta a Kúria a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) döntését, amellyel hitelesítette a 3-as metró akadálymentesítéséről kezdeményezett népszavazást. Jogerős végzésében a Kúria azt írta, hogy a kérdés nem ütközik sem a választópolgári, sem a jogalkotói egyértelműség követelményével.  A népszavazási kezdeményezést Horváth Csaba, az MSZP fővárosi képviselője nyújtotta be hitelesítésre. A kérdés úgy szól: „Akarja-e Ön, hogy a 2017-2020 között történő budapesti M3-as metróvonal felújításával egyidejűleg valósuljon meg ezen metróvonal valamennyi megállójának teljes értékű akadálymentesítése, az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ának 1. pontjában meghatározottak szerint?”

Tarlós István főpolgármester szerint semmi értelme nincs a 3-as metró akadálymentesítéséről szóló népszavazási kezdeményezésnek, abból eredményessége esetén nem következik majd, hogy minden állomáson liftet kellene építeni. A törvény nem definiálja, hogy milyen módon kell megoldani az akadálymentesítést, egy eredményes népszavazás esetén ugyanott fogunk tartani mint most, az semmit nem befolyásol – közölte. A Kúria azt mondta ki, hogy jogilag nincs akadálya a referendum megtartásának – mondta Tarlós István, aki szerint a szocialisták rosszul tették fel a kérdést, azzal nem tudnak semmit elérni.

Újabb jelölőszervezeteket vett nyilvántartásba az áprilisi országgyűlési választásra a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), ezzel 63-ra emelkedett a nyilvántartásba vett pártok száma. A legutóbbi választáson, 2014-ben összesen 71 pártot vett nyilvántartásba a bizottság. Az NVB korábban már nyilvántartásba vett jelölőszervezetként 53 pártot, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatok közül kilencet. A testület ülésén további 10 pártot vett nyilvántartásba, ezek – a kérelmek beérkezési sorrendjében – a következők: Jobbik Magyarországért Mozgalom (Jobbik), Zöldek Pártja (Zöldek), Demokratikus Koalíció (DK), Magyarországi Cigányok Fóruma – Összefogás Magyarországért Párt (MCF-ÖMP), Tenni Akarók Magyarországi Pártja (TAMP), Magyarországért Demokratikus Párt, Haza Mindenkié Párt (Haza Mindenkié), Nemzeti Együttműködés és Megbékélés Párt (Nemzet és Béke), Családok Pártja (CSP), Szociáldemokrata Párt (SZDP).

Külpolitika
Meg kell védeni Európa jövőjét, amelyre a legnagyobb fenyegetést a népvándorlás, a migráció jelenti – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Bécsben. A kormányfő a Sebastian Kurz osztrák kancellárral folytatott megbeszélését követően kiemelte: van egy keresztény kultúra, az a mód, ahogy élünk, és ezt az életormát szeretnénk megvédeni, ez az identitás fontos, meg kell őrizni a keresztény alapokat. Úgy vélte, a schengeni rendszert meg lehet védeni, „ha meg akarjuk védeni”. A külső határoknak zárva, a belső határoknak pedig nyitva kell lenniük – jelentette ki, hozzátéve: nem támogatja a belső határellenőrzést, de a külső határok védelmét igen.

A schengeni rendszert fenn kell tartani és erősíteni kell – jelentette ki kérdésre válaszolva Sebastian Kurz osztrák kancellár. Emlékeztetett arra, hogy a belső határok megszüntetése az Európai Unió működésének lényeges alapja. A schengeni rendszer azonban csak akkor működhet, ha a külső határok rendezettek – tette hozzá Kurz, utalva arra, hogy Ausztria ennek érdekében együttműködik Magyarországgal.

Palesztin tüntetők betörtek egy Betlehemben tartott továbbképző szemináriumra és elkergették az amerikai oktatókat, tiltakozásul Donald Trump amerikai elnök Jeruzsálemet Izraeli fővárosának elismerő döntése ellen – írta a The Times of Israel. Az Egyesült Államok jeruzsálemi konzulátusa által szervezett, szakemberekből álló amerikai delegáció az internetes üzletkötésről tartott előadást palesztin üzletembereknek Ciszjordániában, amikor helyi tiltakozók betörtek az ülésterembe és félbeszakították a továbbképzést.  Az utcán is követték az autóikhoz menekülő amerikaiakat, paradicsommal dobálták meg járműveiket és kisebb kárt okoztak egy visszapillantó tükörben.

“Finnország megvizsgálja azokat a bizonyítékokat, melyek a finn katonák zsidóellenes atrocitásairól tanúskodnak a holokauszt során” – jelentette ki Sauli Niinisrtö finn elnök. Az eljárás megkezdéséről Niinströ tájékoztatta Efraim Zuroffot, a Simon Wiesenthal Központnak dolgozó nácivadászt, aki egy olyan finn katonatiszt naplóját juttatta el az elnöknek, aki a Waffen-SS kötelékében zsidók meggyilkolásában vett részt Ukrajnában – írta az israelnationalnews.com. Az elnöki rendelet értelmében egy vizsgálóbizottságot állítanak fel, amely a Waffen-SS alá tartozó Finn Önkéntes Zászlóalj háborús tevékenységét vizsgálja, különös tekintettel az Ukrajnában történtekre. “Ha bűncselekményre derül fény, azt a megfelelő eljárás követi majd” – közölte Hiski Haukkala, az elnöki kabinet főtitkára. Zuroff elmondta, hogy a finnországi vizsgálat egy, az egész skandináv térségre kiterjedő kutatás része, melynek során Norvégia 2013-ban és Dánia 2014-ben már elismerte, hogy katonáik a második világháború alatt részt vettek zsidók meggyilkolásában.

Megállapodtak a közös kormányzásra készülő német pártok a menekültügy utolsó vitatott kérdéseiben, így elhárult az egyik legnagyobb akadály a koalíciós szerződés megkötése előtt. A megállapodás értelmében a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) közösen törvényjavaslatot terjeszt a szövetségi parlament (Bundestag) elé arról, hogy július 31-ig meghosszabbítják az oltalmazott menedékjogi státuszban lévő emberek családegyesítési jogát.  A javaslatról csütörtökön szavaz a Bundestag. A gyors intézkedésre azért van szükség, mert különben megszűnne az oltalmazottak családegyesítési jogának 2016 elején két évre elrendelt felfüggesztése, vagyis ismét valamennyi oltalmazott kezdeményezheti a szülőkből és kiskorú gyermekekből álló úgynevezett magcsaládra vonatkozó családegyesítést.

Elhalasztja az elnökválasztást a katalán parlament – jelentette be Roger Torrent házelnök.  A katalán parlament elnöke elmondta: kifogással élnek az alkotmánybíróság szombati határozata ellen, amely szerint az elnökjelölt, a Brüsszelben tartózkodó Carles Puigdemont személyes jelenléte elengedhetetlen az elnökválasztáson, és mivel elfogató parancs van érvényben ellene Spanyolországban, ahhoz engedélyt kell kérnie a madridi legfelsőbb bíróságtól. Torrent kitartott korábbi álláspontja mellett, miszerint a leváltott elnöknek minden joga megvan ahhoz, hogy újraválasszák, ezért továbbra sem javasol mást a posztra.

Laboratóriumi tesztek kimutatták, hogy a szíriai kormány megsemmisítésre beszolgáltatott vegyi fegyvereinek jegyeit viselik magukon a kelet-gútai szaringáztámadás helyszínéről származó minták – mondták el diplomaták és kutatók a Reuters hírügynökségnek. A Vegyifegyver-tilalmi Szervezetnek dolgozó laboroknak egy ENSZ-misszió gyűjtötte be a 2013. augusztus 21-i támadást követően a mintákat a terepen. A csapásban több száz civil vesztette életét. Az összehasonlítás alapjául azok a fegyverek szolgáltak, amelyeket Damaszkusz nyújtott át megsemmisítésre 2014-ben. A laboratóriumi tesztek során olyan jellegzetes jegyeket – hexamint és egy speciális fluorofoszfátot – mutattak ki a Kelet-Gútából érkező mintákban, amelyek egyértelműen a szíriai kormányhoz kapcsolják őket – mondta el két érintett. „A 2013-as kelet-gútai támadásból származó minták, valamint a szíriai vegyifegyver-készletből vett vegyi anyagok közötti egyezés egy DNS-tesztnek felel meg, azaz egyértelmű bizonyíték” – szögezte le Amy Smithson amerikai szakértő.

A kétoldalú kapcsolatokat megterhelő „barátságtalan lépésnek” minősítette Vlagyimir Putyin orosz elnök az amerikai kormánynak azt az intézkedését, hogy listát állított össze neves orosz üzletemberek és tisztségviselők neveivel. „Nem értem, hogy mi értelme van az ilyen lépéseknek, de ez (a lista közlése) nyilvánvalóan barátságtalan lépés, bonyolultabbá teszi az amúgy is nehéz helyzetben lévő orosz-amerikai kapcsolatokat, és nyilvánvalóan árt a nemzetközi kapcsolatok összességének is” – mondta.  Közölte: „bántó” számára, hogy személy szerint nem került fel a listára.

Andrzej Duda lengyel elnök aláírta az üzletek vasárnapi nyitva tartását korlátozó törvényt, melynek értelmében a boltzár március elsejétől minden hónap második és harmadik vasárnapján, 2020-tól pedig bizonyos kivételekkel minden vasárnap kötelező lesz. A jogszabály aláírásakor a varsói elnöki palotában jelen voltak a legnagyobb lengyel szakszervezet, a Szolidaritás képviselői is. A lengyel államfő beszédében rámutatott: a 2016 őszén a Szolidaritás részvételével létrejött polgári kezdeményezés keretében előterjesztett törvénynek nagy a társadalmi támogatottsága, a tervezetet több mint félmillióan támogatták aláírásukkal. Az elnök bölcs megoldásnak nevezte, hogy a jogszabály a boltok jelenleg korlátlan vasárnapi nyitva tartását fokozatosan csökkenti. A márciustól érvényes, havi két vasárnapra vonatkozó boltzár után ugyanis 2019 elejétől csak minden hónap utolsó vasárnapján lennének nyitva az üzletek, teljes vasárnapi zárva tartás pedig majd 2020 januárjától lép életbe.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség folytatja az egy éve kezdett parlamenti együttműködést a Bukarestben kormányzó PSD-ALDE szociálliberális koalícióval – jelentette be Kelemen Hunor elnök. Az RMDSZ elnöke a parlamenti erőviszonyokkal és a jobbközép ellenzék magatartásával indokolta a döntést. Az ellenzéki politikusok több ízben intéztek nacionalista kirohanásokat az RMDSZ ellen, a kormányoldalt pedig azzal vádolták, hogy a román nemzeti érdekeket áldozza fel az RMDSZ támogatása érdekében. „Az RMDSZ elszigetelődése a román parlamentben 2018-ban (Nagy-Románia létrejöttének centenáriumi évében) nagyon-nagyon rossz lenne mindenkinek, nemcsak nekünk, de az egész román társadalomnak is” – idézte az RMDSZ elnökét az Agerpres hírügynökség.

Megfelelő válaszlépések hiányában bíróság elé visz az Európai Bizottság kilenc uniós tagállamot, köztük Magyarországot a légszennyezettségi határértékek túllépése miatt – jelentették be Brüsszelben, az érintett országok képviselőinek részvételével zajló rendkívüli találkozó után. Az ülésre azon tagállamokat hívták meg, amelyekkel szemben már második szakaszba lépett a magas légszennyezettség miatt megindított kötelezettségszegési eljárás. Karmenu Vella uniós környezetvédelmi biztos arra figyelmeztette a tanácskozás résztvevőit, hogy az Európai Bírósághoz fognak fordulni, amennyiben a jövő hét végéig nem mutatják be, miként tervezik mielőbb orvosolni a problémát.

Tizenhét szíriai migránst mentett ki az Adriai-tengerből egy olasz halászhajó, majd az illegális bevándorlókat Montenegróba szállították – közölte a Vijesti.me hírportál. A hajó legénysége azt állította, hogy a migránsokat egy felfújható csónakból mentette ki, ám a montenegrói sajtó információi szerint a hajó nyomkövető-rendszere szerint a jármű egyenletes sebességgel, megállás nélkül haladt a Jón-tengertől az Adriai-tengerig, vagyis nem volt olyan időszak, amikor megállt, hogy a csónakban utazó állítólagos hajótörötteket felvegye. A rendelkezésre álló információk alapján a montenegrói rendőrség nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a halászhajó legénysége a kis balkáni országba akarta csempészni a bevándorlókat.

Csatornába zuhant egy busz a kelet-indiai Nyugat-Bengál szövetségi államban, a balesetben a legfrissebb hírek szerint 45 ember életét vesztette. A balesetet 12 utas élte túl. Becslések szerint nagyjából 60-an utazhattak a buszon. A halálos áldozatok között van két gyerek is.  Az egyik túlélő elmondása szerint a busz sofőrje éppen telefonált, és csak egy kézzel kormányzott, miközben egy másik járművet előzött a hídon. A sofőr a manőver közben elvesztette uralmát a busz fölött, és az a híd korlátját áttörve a csatornába zuhant. A baleset helyszínén kisebb csetepaté tört ki a hatóságok kiérkezése után: egy csoport kövekkel dobálta meg a rendőröket, mert szerintük túl későn érkeztek ki a tragédia helyszínére. A rendőrök könnygázt vetettek be a csoport feloszlatására. A világon Indiában halnak meg a legtöbben – átlagosan 135 ezren – évente közlekedési balesetekben.

Gazdaság:
A Magyar Nemzeti Bank továbbra is fenntartja a laza monetáris kondíciókat – vélekedtek a kamatdöntés után elemzők. A monetáris tanács nem változtatott az alapkamat 0,9 százalékos szintjén és a kamatfolyosón sem. Az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába 0,9 százalék, az egynapos jegybanki betét kamata pedig mínusz 0,15 százalék maradt. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője közölte, a monetáris kondíciók szigorítására az idei év végig nem számítanak a Takarékbanknál, akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonására kerülhet sor, majd azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése, amely azonban 2020 elejéig változatlan maradhat.      Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője kommentárjában kifejtette: az inflációs folyamatok továbbra is visszafogottak Magyarországon, a jegybank decemberi inflációs jelentésében közzétett prognózis szerint 2019 közepére érhető el a 3 százalékos jegybanki cél. Ez jelentős mozgásteret biztosít az MNB-nek a laza monetáris politika fenntartására, és egyelőre a külső környezet is támogató.

Tavaly Budapesten tovább nőttek a lakótelepi panelek árai és egyelőre nincs jele a folyamat mérséklődésének, a legdrágább ingatlanok a Vizafogón és Gazdagréten találhatóak, ahol a panellakások átlagos négyzetméterára tavaly meghaladta a 400 ezer forintot – közölte a Duna House. A Vizafogón és Gazdagréten 2016-ban még átlagosan 376 000 forint, illetve 357 000 forint volt a lakótelepi lakások négyzetméterára, 2017-ben azonban az átlagárak elérték a 417 000, illetve a 411 000 forintot is. Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője kifejtette: a legnagyobb áremelkedés a káposztásmegyeri paneleknél történt, ahol egy év alatt több mint 80 ezer forinttal nőtt az átlagos négyzetméterár. Ez egy 50 négyzetméteres lakás esetében 4 millió forinttal is növelhette az ingatlan vételi árát. A legalacsonyabb (Havanna lakótelep) és a legmagasabb árfekvésű (Vizafogó) paneltömbök közötti árkülönbség 2017-ben 50 százalékra mérséklődött, míg egy évvel korábban még 65 százalékos volt, így jól látható, a kevésbé kedvelt lakótelepeken is erős növekedésnek indultak az árak az elmúlt egy évben.

Az OTP Bank összesített adataiból arra lehet következtetni, hogy tovább tart a lendület a lakáshitelpiacon, ugyanis a pénzintézet 2016-hoz hasonlóan, tavaly ismét kétszámjegyű bővülést tapasztalt a beérkezett hiteligénylések számában és a felvett hitelek átlagos értékében egyaránt. A hitelintézet 2017-ben több mint 21 000 új lakáshitelt folyósított a családok számára. Példaként említették, hogy tavaly több mint 5000 igénylés érkezett Pest megyéből, amit Budapest és Győr-Moson-Sopron megye követ több mint 4500, valamint közel 2000 hiteligénylési kérelemmel.

Sport:

A Nemzetközi Sportlövő Szövetség (ISSF) szavazásán Péni Istvánt választották meg 2017 legjobb puskásának, a sportági összesítésben pedig a második helyen zárt. Az ISSF honlapja szerint Péninél – aki a tavalyi Európa-bajnokságon ezüst-, a világkupa-döntőn pedig egy arany- és egy bronzérmet nyert – szakágában senkit nem láttak jobbnak, és az összesített listán is csak a japán pisztolyos Macuda Tomojuki előzte meg. Az ISSF szavazásán a 20 éves, ifjúsági olimpiai bajnok magyar versenyző mögött a pisztollyal versenyző ukrán Pavlo Korosztyilov zárt harmadikként.

Könnyű:
Vadászbalesetben életét vesztette egy horvát oroszlánvadász Dél-Afrikában, a Leeuwbosch rezervátumban. A 75 éves férfi és két társa már elejtett egy oroszlánt, amikor a második zsákmány utáni hajsza közben mindeddig tisztázatlan körülmények között eldördült a szenvedélyes vadász életét kioltó végzetes lövés.  A News24 dél-afrikai hírügynökség szerint az adriai-tengeri Pag szigetéről érkezett vadászt sietve kórházba szállították, de életét nem tudták megmenteni.  A megölt horvát férfi számára az oroszlán elejtése lett volna vadászkarrierjének megkoronázása, erről maga beszélt barátainak a Dél-afrikai Köztársaságba való elutazása előtt. A vadász családja éttermet üzemeltet Pag szigetén.