Ez egy nagyon jó gyakorlat és egy nagyon jól működő rendszerré vált
Dr. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára beszélt Heti Tv Pirkadat című műsorában a Zsidó Közösségi Kerekasztal legutóbbi üléséről, az abból adódó feladatokról, de szóba kerültek még más fontos kormányzati ügyek is. A politikust Breuer Péter és Gulyás Erika, Népszava vezető munkatársa kérdezte.
Ön is részt vett a Zsidó Közösségi Kerekasztal tegnapi ülésén. Miről volt szó ezen a megbeszélésen?
Én úgy gondolom, hogy a Zsidó Közösségi Kerekasztal elmúlt három évében, ami a magyar kormány és a hazai zsidó szervezetek konzultatív fóruma, tudjuk a zsidó közösséget érintő kérdéseket megvitatni nyíltan és rendkívül konstruktívan. Ez egy nagyon jó gyakorlat és egy nagyon jól működő rendszerré vált az elmúlt időszakban. Tegnap három fő napirendet tárgyaltunk meg, meghallgattunk egy beszámolót Palkovics László államtitkártól, aki a magyar-izraeli gazdasági vegyesbizottság elnöke, a magyar-izraeli kapcsolatok fejlődéséről beszélt az államtitkár úr. A beszámolóból kiderült, hogy Netanjahu miniszterelnök úr tavalyi látogatása óta hihetetlen dinamikával indultak fejlődésnek a magyar-izraeli gazdasági kapcsolatok, több mint harminc konkrét projekten dolgoznak a kormányzati szakemberek mindkét oldalról, másrészt felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek működnek együtt, a legmagasabb hozzáadott értékű iparágakban is.
Kiemelne ezekből a projektekből néhányat?
Zajlanak közös projektek szoftverfejlesztések, önvezető járművek fejlesztése tekintetében, de sorolhatnám még az egyetemek közötti, tudományágak közötti együttműködéseket is. Azt lehet mondani, a GDP tekintetében már most lehet érzékelni a hozzáadott értéket, mindezekben hatalmas potenciál rejtőzik. Tudni kell azt is, a cyber biztonság területén Izrael a világ egyik vezető országa, hatalmas tapasztalatokkal, itt is nagyon jelentős együttműködés alakult ki mind kormányzati, mint pedig a gazdasági szereplők szintjén.
Január 18-án emlékeznek meg a pesti gettó felszabadulására, Ön is jelen lesz a megemlékezéseken?
Igen, a Dohány utcai zsinagógában tartandó megemlékezésen leszek jelen, de ott leszek az Élet Menete Alapítvány konferenciáján is. Visszatérve a Zsidó Közösségi Kerekasztal ülésére, tegnap szó volt arról, hogy közeledik a magyarországi Holokauszt 75. évfordulója 2019-ben. Fontos, hogy erre ismételten emlékezzünk. A kormány nyitott a kezdeményezésekre, a tegnapi ülésen körvonalazódott, hogy a zsidó szervezetek egy közös javaslatot kívánnak letenni az asztalra, nem csupán egy-egfy megemlékezésről, hanem – ha lehet ilyet mondani – egy komplex megemlékezés-csomagot készítenek el, az ebben a keretben megszervezésre kerülő megemlékezéseket a kormány anyagilag is támogatja majd.
A kerekasztal ülésén az elhagyott zsidó temetőkről is beszéltek.
A kormány két évvel ezelőtt hozott egy határozatot, összhangban az Európa Tanács vonatkozó ajánlásával, amely az európai kulturális örökség részévé nyilvánítja a zsidó temetőket, ebbe a határozatban a magyar kormány kimondja, a magyarországi zsidó temetők a magyar kulturális örökség részét képezik. A kormány ebbéli felelősségénél fogva hirdetett meg egy programot, ehhez az elmúlt évben már forrást is rendelt mintegy félmilliárd forint értékben. Ennek megfelelően a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) kiír majd egy pályázatot temetőfenntartásra egyházi, vallási közösségek, önkormányzatok számára, az elhagyott zsidó temetők rekonstrukciójára. Hangsúlyozni kell, ez nem csupán egy örökségvédelmi program, van egy prevenciós jellege is az antiszemita attitűdök leküzdésére, az iskolai közösségi szolgálatok bevonásával. Amennyiben ezek a szolgálatok jelen vannak ebben a programban, a rekonstrukcióban, akkor egy speciális történelemórát is lehet szervezni a temetőkhöz, megismertetve a diákokkal, kik is élet egykor azon a településen, hogyan éltek, miért nincsen más senki ott abból a közösségből, hogy a temetőt gondozzák.
Ez egy nagyon fontos dolog, szinte meglepő módon, senki nem szólalt meg a program ellen.
Azt gondolom, ez egy elvi kérdés, mármint annak az elismerése, hogy a zsidó kultúra az összmagyar kultúra része, ennek a deklarálása nagyon fontos, de még fontosabb, hogy mindezt konkrét programokkal is megmutassuk, ide sorolható ez a temetői rekonstrukciós program is.
A magyar kormány határozott arról, hogy a világörökségi helyszíneken található ingatlanok esetében a magyar államnak elővásárlási joga van. Amikor a hír napvilágot látott, sokféle elmélet kelt lábra, szó volt az államosításról is, kérem, segítsen megérteni, mi is áll a kormányzati elképzelés mögött?
Szó sincs államosításról, a kormánynak felelősséget kell viselnie, a nemzetközi egyezményekből fakadóan, a világörökségi területek megőrzéséért. Ezt akár úgyis elő kívánja mozdítani, hogy adott esetben, ha úgy ítéli meg, a világörökségi terület fejlődése érdekében legyen lehetősége egy ingatlan adásvételkor elővásárlással élni. Tudni kell, ez lakáscélú ingatlanokra nem vonatkozik, senkinek nem kell félnie attól, hogy a lakását elveszik. Csak egy példa, a Hortobágy ebbe a katagóriába tartozik, de ha ott, ezen a területen van egy ingatlan, lakóingatlan, akkor azt szabadon lehet értékesíteni, ha a tulajdonos ezt akarja. De gondolhatunk Tokaj-Hegyaljára, ahol a települések sora tartozik a világörökséghez, de a lakóingatlanokat lehet értékesíteni. Magyarországon 81 ezer ingatlan fekszik világörökségi részen, ennek a negyedére vonatkozik az állami elővásárlási jog, a többi lakáscélú ingatlan, termőföld, erdőgazdaság, ezekre egyértelmű szabályok vonatkoznak. Csak ott van elővásárlási joga az államnak, ahol nem vonatkoznak a gazdálkodási szabályok, pont ezen bizonytalanságok miatt is fontos, ne történhessen olyan, ami akadályozhatja a világörökségi mivolt kiterjesztését, veszélyezteti a világörökségi státusz megtartását. Az elővásárlási jog azt jelenti, ha valaki elad egy érintett ingatlant, akkor az államnak jogában áll ugyanazon feltételekkel megvásárolni, mint ahogy azt a vevő tenné, tehát az eladót semmiféle hátrány nem éri.
Nem tudni, mennyire van szerepe abban a projektben, ami most a Svábhegyen zajlik, ahol egy református gyülekezet építkezik, egy állami kisajátított, majd az egyház részére átadott telken.
Ebben nekem nincs konkrét szerepem, feladatom, de azt tudom mondani, az információim szerint ezen az ingatlanon óvodát kívánnak létrehozni a reformátusok, a XII. kerületben nagy szükség van az óvodai kapacitás bővítésére, tehát itt közfeladatot végeznek majd. Ez a közfeladat indokolta a kiemelt beruházássá való nyilvánítást is. Egyébként ez az óvoda majd több mint száz gyerek fogadására lesz képes.
Köszönjük a beszélgetést.
