A BreuerPress és a HetiTV hírei
Belpolitika:
Újabb, az illegális bevándorlás elleni törvénytervezetet készített a kormány: a társadalmi vitára kerülő előterjesztés adatszolgáltatásra kötelezné az illegális migráció támogatóit, 25 százalékos illetékkel terhelné a külföldről származó támogatásaikat, továbbá lehetővé tenné, hogy az idegenrendészeti távoltartás intézményével sújtsák a bevándorlást szervező állampolgárokat – közölte Pintér Sándor belügyminiszter. Kovács Zoltán kormányszóvivő a „Stop Soros” névvel illette a törvénycsomag-tervezetet. Pintér Sándor indoklásul azt mondta: meg kell alkotni azokat a jogszabályokat, amelyek alapján eleget lehet tenni a nemzeti konzultáció eredményének.
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint teljes mértékben kiszámítható és látható, hogy ha Orbán Viktor marad a miniszterelnök, az milyen irányt, milyen értékeken alapuló politizálást jelent. Hidvéghi Balázs azt mondta, a „legmegfelelőbb, legjobb jelöltekkel vágnak neki” az országgyűlési választási kampánynak. A Fidesz-KDNP 106 egyéni képviselőjelöltje között több kormánytag is szerepel, például Simicskó István, Kósa Lajos, Varga Mihály, Seszták Miklós. A Fidesz kommunikációs igazgatója kiemelte: a kormány „biztonságosnak és magyar” országnak szeretné megőrizni az országot. Ezért is fontos, hogy az alapvető kérdésekről, mint például, hogy kikkel kívánunk együtt élni, ne Brüsszelben, hanem Magyarországon döntsenek.
Feljelentette a szocialista Korózs Lajos mások mellett Orbán Viktort a Legfőbb Ügyészségen, mivel szerinte a miniszterelnök is felelős azért, hogy csalással vették el hárommillió ember összesen háromezer-milliárd forintnyi magánnyugdíjpénztári megtakarítását. Az MSZP országgyűlési képviselője, a parlament népjóléti bizottságának alelnöke azt mondta, a feljelentést hivatali visszaélés, közfeladati helyzettel visszaélés, azaz közfeladattal kapcsolatos kötelesség megszegése, valamint csalás és hűtlen kezelés miatt teszi Orbán Viktor miniszterelnök, Selmeczi Gabriella korábbi nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott és Matolcsy György korábbi nemzetgazdasági miniszter, mostani jegybankelnök ellen.
Amennyiben a Demokratikus Koalíció kerül kormányra, akkor megszünteti az egyházi iskoláknak járó többlettámogatásokat – jelentette be a párt szakpolitikusa. Arató Gergely azt mondta, hogy egységes támogatási rendszert vezetnének be, de emelnék az iskolák normatív finanszírozását, és évente mintegy 150 milliárd forinttal többet fordítanának az oktatásra.
A Magyar Liberális Párt országgyűlési határozati javaslatban kéri fel a kormányt, hogy dolgozzon ki és valósítson meg egy orvosi célú kannabiszprogramot. A Liberálisok elnökhelyettese azt mondta, a magyar állampolgároknak is joguk van ahhoz, hogy betegség esetén a legjobb gyógyulási lehetőségekhez jussanak. Sermer Ádám közölte, nem tudja megjósolni javaslatuk fogadtatását, de abban biztos, hogy a kannabisz legalizációjának ez a legfontosabb területe.
Javíthat Magyarország washingtoni megítélésén, hogy Wess Mitchellt nevezték ki európai és eurázsiai ügyekért felelős külügyi államtitkárnak – mondta Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára a köztévén. Magyarics Tamás a véleményét arra alapozza, hogy az amerikai helyettes államtitkár jól ismeri a közép-európai térséget, és várhatóan „nagyobb empátiával” viszonyul a magyar ügyekhez és politikához. Jól ismeri a térségbeli helyzetet, és ezentúl a magyar politikai viszonyokat vélhetően másként fogják megítélni Washingtonban, mint a korábbi nyolc évben – fogalmazott. A szakértő számára úgy tűnik: időnként még mindig „a régi reflexek” élnek a budapesti amerikai nagykövetségen. Az azonban nem szokatlan, hogy még nem neveztek ki nagykövetet a budapesti külképviselet élére, mert a nagyköveti kinevezések elég hosszú procedúrának számítanak – magyarázta.
Az elmúlt napokban, a hidegebb idő beköszöntével fokozatosan emelkedett a hajléktalanok számára fenntartott éjjeli menedékhelyek kihasználtsága. A Menhely alapítvány diszpécserszolgálatának adatai szerint hétfő éjszaka az országban átlagosan 84, a fővárosban 80 százalékos volt a kihasználtság. Vas, Heves, Tolna, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok megyében minden férőhelyen aludt valaki. A segítő szervezetek pótágyakon, matracokon helyezik el a rászorulókat, ha már betelt a szálláshely. Kiemelték, az ellátórendszer mindent megtesz annak érdekében, hogy befogadja azokat a rászorulókat, akik kénytelenek éjszakájukat az éjjeli menedékhelyeken tölteni.
Februárban tárgyalja másodfokon a terézvárosi ingatlanpanama-pert a Fővárosi Ítélőtábla, a Fővárosi Főügyészség pedig további paloták ügyében porolta le az aktákat – írta a Magyar Nemzet a VI. kerület jogi képviselőjétől kapott információ alapján. A lap szerint a bíróság és az ügyészség elküldte az önkormányzatnak a dokumentumokat a csaknem másfél évtizede zajlott botrányos privatizáció végrehajtóinak „elszámoltatásáról”. Ezután az Andrássy út 47., illetve 3. szám alatti paloták 2004-es, áron aluli privatizációja miatt jogerős ítélet születhet a volt MSZP-s alpolgármester, Fürst György és társai ügyében. A tizenkét vádlottat – akik valamennyien Terézváros szocialista és SZDSZ-es önkormányzati képviselői voltak – csaknem egy éve hűtlen kezelés vádjában találta bűnösnek a Fővárosi Törvényszék – emlékeztet a Magyar Nemzet.
Átadták a Raoul Wallenberg-díjakat. A vészkorszakban magyar zsidók ezreit a deportálástól megmentő svéd diplomatáról nevezett elismerést azok vehették át, akik bátor kiállásukkal, életútjukkal példát tudnak mutatni a közéletben. Az idei díjazottak: Déri Ildikó, a Gandhi Gimnázium korábbi igazgatója, Fritz Zsuzsa, a Bálint Ház Igazgatója, Incze Zsuzsa, a Csellengők című tévéműsor szerkesztője, Kamarás István író, szociológus, Landauer Attila kisebbségkutató, nyelvész, Rózsahegyiné Juhász Éva, a Szent Miklós Görögkatolikus Roma Szakkollégium vezetője és Pusztadobos önkormányzata. Az ünnepségen Langerné Victor Katalin, az Emmi társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára a példát mutató embereket méltatta és a közöny, az érzéketlenség, a feledés veszélyére figyelmeztetett.
Külpolitika
Szíriai ellenzéki források szerint Izrael csapást mért a Hezbollah nevezetű terrorszervezet egyik fegyverraktárára Damaszkusz közelében. A hírt sem szíriai, sem izraeli források sem erősítették meg – olvasható a Jerusalemonline.com oldalán. Az izraeli légierő gépei a damaszkuszi repülőtértől nem messze hajthatták végre az akciót. A zsidó állam fegyveres ereje az elmúlt időszakban több hasonló akciót hajtott végre a polgárháború sújtotta országban.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, biztos abban, hogy az amerikai nagykövetség egy éven belül Jeruzsálembe költözik. Az izraeli kormányfő indiai látogatásán kérdésre válaszolva fejtette ki álláspontját az amerikai diplomáciai képviselet elköltöztetésének időpontjáról. „Bizonyosan állíthatom, hogy gyorsabban fog megtörténni a költöztetés, mint gondolják, mától számítva egy éven belül” – mondta Netanjahu. Máshogy nyilatkozott egy hónapja Rex Tillerson amerikai külügyminiszter, aki úgy vélekedett, hogy legalább három évig tarthat a külképviselet áthelyezése Tel-Avivból Jeruzsálembe. Donald Trump amerikai elnök múlt év december 6-án jelentette be az amerikai nagykövetség átköltöztetését Jeruzsálembe, s elismerte a vitatott státusú Jeruzsálemet Izrael fővárosának.
A világhoz fordult segélyért a palesztin menekülteket támogató ENSZ-szervezet (UNRWA) amiatt, hogy az amerikai kormány bejelentette: 65 millió dollárt visszatart a szervezetnek rendszeresen adandó hozzájárulásából. Az Egyesült Államok tavaly összesen 350 millió dollárral járult hozzá a UNRWA költségvetéséhez. Most az év elején 125 millió dollárt adott volna Washington, tehát ennek több mint a felét tartja vissza. Azt nem lehet tudni az AFP hírügynökség szerint, hogy a további amerikai adományozás hogyan alakul, mindenesetre a 65 millió dollár kiesése most gondot okoz a szervezetnek. Washington döntését Heather Nauert, a külügyminisztérium szóvivője jelentette be. Indoklása szerint ezzel „senkit sem akarnak büntetni”, de az Egyesült Államok reformokat szeretne látni a UNRWA-nál. Megismételte Donald Trump amerikai elnök korábbi álláspontját, miszerint Washington úgy véli, hogy többet fizet a kelleténél, s egyúttal felszólított más országokat a nagyobb arányú támogatásra.
Az északnyugat-szíriai Afrín térségének török bombázása elleni fellépésre szólította fel a világ vezetőit a Demokratikus Egység Pártja (PYD) nevű, észak-szíriai kurd politikai tömörülés. Ankara az elmúlt napokban küszöbönálló katonai műveleteket helyezett kilátásba Afrín ellen. A térség elleni török hadművelet bármely pillanatban megkezdődhet – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török államfő. A szíriai konfliktus 2011-es kezdete óta a PYD fegyveres szárnya, a Népvédelmi Egységek (YPG) és szövetségesei önhatalmúlag autonóm kantonokat alakítottak ki az ország északi részén. Az általuk befolyásolt területeket kiterjesztették, miután az Iszlám Állam terrorhálózat elleni harchoz csatlakoztak az Egyesült Államok erői – annak ellenére, hogy Washington ellenzi függetlenedési terveiket. Törökország viszont egyenesen terrorszervezetnek tekinti a Washingtonnal szövetséges kurd szervezeteket is.
Működésképtelen a kvótarendszer, és trendforduló szükséges a migrációs válság kezeléséhez, mert bármikor ismét emelkedésnek indulhat az Európába érkezők száma – jelentette ki az osztrák kancellár. Sebastian Kurz a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott (FAZ) interjújában kiemelte, hogy a migráció mostani „modellje nagyon igazságtalan”, mert csak azok jutnak el Európába, akik meg tudják fizetni az embercsempészeket. Ez „nem lehet az Európai Unió modellje”, ezért trendfordulót kell végrehajtani, el kell érni, hogy „mi döntsünk, és ne az embercsempészek” – mondta. Az utóbbi két évben sikerült előrelépni, számos ország „jó irányba mozdult el”, így például a német álláspont is sokkal közelebb van az osztrák állásponthoz, mint 2015-ben. Azonban sok további lépést kell tenni, mert a válság nem ért véget, és bármikor ismét elmélyülhet- fűzte hozzá. Most az uniós külső határ védelmére kell összpontosítani a menekültek kvótákon alapuló, tagországok közötti elosztásáról szóló „állandó vita” helyett – tette hozzá az osztrák kancellár.
A német és az osztrák kormány egyetért abban, hogy a migrációs válság megoldásához elengedhetetlen az uniós külső határ védelme és a menekültek támogatása helyben, a hazájuk közelében, a menekültek EU-n belüli elosztását szabályozó kvóták ügyét viszont eltérően ítélik meg. Angela Merkel német és Sebastian Kurz osztrák kancellár berlini megbeszélésük után egyaránt hangsúlyozták: meg kell akadályozni, hogy az embercsempészek dönthessék el, ki juthat be az Európai Unióba. Az osztrák kancellár kiemelte: a határvédelem és a helyben nyújtott segítség jelenti „a migrációs kérdés megoldását”, a kvótákról szóló vita pedig „túl sok teret foglal el”. A német kancellár azt mondta, hogy a „kezdő lépés” ugyan nem a menekültek elosztása az EU-n belül, hanem az illegális migráció visszaszorítása, de ameddig nem működik megfelelően a külső határ védelme, addig „nem lehet, hogy vannak országok, amelyek azt mondják, hogy nem veszünk részt az európai szolidaritásban”.
A terrorizmusért elítéltek 73 százaléka külföldön született – mondta egy interjúban Kirstjen Nielsen amerikai belbiztonsági miniszter. Kirstjen Nielsent meghallgatta a szenátus igazságügyi bizottsága, ám az egész napos eseményen nem az eredetileg megjelölt téma, az illegális bevándorlók helyzete, és a bevándorlók és a terrorizmus közötti kapcsolatról szóló minisztériumi jelentés volt napirenden, hanem a Donald Trump amerikai elnöknek tulajdonított kijelentés a Haitiról, Salvadorból és az afrikai országokból érkezett bevándorlók szülőhazájáról. Kirstjen Nielsen ugyanis szintén jelen volt a múlt héten azon a Fehér Házban tartott tanácskozáson, amelyen az elnök „pöcegödör” országoknak nevezte az említett államokat, illetve térségeket.
Emmanuel Macron francia elnök és Theresa May brit miniszterelnök egy új határőrizeti szerződést jelent be a Nagy-Britanniába átjutni próbáló migránsok kezelését hivatott Le Touquet-megállapodás kiegészítésére. A két ország vezetője csütörtökön találkozik a Londontól délre található Sandhurstben. A még véglegesítés alatt álló szöveg egy új francia-brit szerződés lesz, amely elsősorban a kísérő nélküli kiskorúakról, a menedékkérőkről és a családegyesítésről fog rendelkezni, „a kérelmek néhány napon belüli megvizsgálására vonatkozó időtartam pontos előírásaival” – jelezte a francia diplomáciai forrás. A szerződésnek lesz egy pénzügyi része is, amely „jelentős” brit hozzájárulást ír elő.
Lemondott szerdán az Andrej Babis vezette cseh kisebbségi kormány. Andrej Babis a kormány ülése után közölte: személyes találkozót kért Milos Zeman államfőtől, hogy hivatalosan átadja neki a kabinet lemondólevelét. Várható, hogy Zeman a kormány lemondását elfogadja, és az új kormány megalakulásáig ügyvezetői teendőkkel bízza meg. Az elnök már korábban bejelentette, hogy a második kormányalakítási kísérlettel szintén Andrej Babist bízza meg. Most azonban már azzal a feltétellel, hogy csak azután nevezi ki kormányfőnek, miután bebiztosítja az új kabinet támogatását a parlamenti alsóházban.
Megalakult Katalónia új összetételű parlamentje Barcelonában, amely első ülésén megválasztotta a törvényhozás új, függetlenségpárti elnökét, valamint elnökségét. A most kezdődő, 12. parlamenti ciklusban a katalán parlament házelnöke Roger Torrent lett, a függetlenségi Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) 38 éves képviselője, aki egyben az eddigi legfiatalabb politikus ezen a poszton. A képviselőt a szavazás második körében választották meg a tisztségre egyszerű többséggel, 65 igen szavazattal a 135 fős törvényhozásban. A politikus a demokráciát és az együttélést jelölte meg új mandátuma két pilléreként, és mint mondta, ezen elveken keresztül hozzá kíván járulni a katalán társadalom újraegyesítéséhez. Roger Torrent szólt arról, hogy feladatuk a parlament szuverenitásának helyreállítása és megerősítése, az első lépésnek nevezte, hogy véget vessenek az állami beavatkozásnak a katalán intézményekben.
Nem lehet akadálya, hogy az Egyesült Királyság végül tagja maradjon az Európai Uniónak, amennyiben a britek esetleg meggondolják magukat – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, hozzátéve, ha nem is így történik, szeretné, hogy a szigetország egyszer visszatérjen az EU-ba. Juncker felszólalt az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén, és leszögezte: a Brexitnek nem lesznek nyertesei, a britek távozása katasztrófa, vesztes helyzet minden fél számára. „Ha a britek más utat kívánnak választani, készek vagyunk erről tárgyalni” – mondta, hozzátéve, amennyiben London a maradás mellett dönt, akkor ezt lehetővé kell tenni.
Három hónapos börtönbüntetésre ítélte a hongkongi felsőbíróság Joshua Wong demokráciapárti aktivistát, amiért a három évvel ezelőtti úgynevezett „esernyős forradalom” idején dacolt egy bírósági határozattal, és vezető szerepet vállalt a megmozdulásban; Wong társai ellen is ítéletet hirdetett a bíróság. A 21 éves aktivistát és társait bűnösnek találták abban, hogy nem voltak hajlandóak eleget tenni egy bírósági végzésnek, amely a tiltakozás helyszínének elhagyására utasította őket. Egy másik aktivistát, Raphael Wongot 4 hónap és 15 nap letöltendő börtönbüntetésre ítélték, további 13 társuk pedig egytől két hónapig tartó felfüggesztett börtönbüntetést kapott, de hármuknak közülük 15 ezer hongkongi dollárig terjedő pénzbüntetést is fizetniük kell.
Gazdaság:
Annyi pénzt tenne félre adócsökkentésre a Fidesz-kormány 2020 után, amiből fedezni lehetne a személyi jövedelemadó csökkentését 9-10 százalékra, vagy akár egy újabb nagyarányú munkáltató tb-teher – konkrétan a szociális hozzájárulási adó – visszavágására is sor kerülhetne – fedezte fel az mfor a kormányzati dokumentumok között. A portál összeállítása szerint természetesen arra nincs elég pénz, hogy minden adót, járulékot lenullázzon a kormány, ez ugyanis kivitelezhetetlen, mert akkor nem lenne miből fedezni a közszolgáltatásokat. Egy egészséges adócsökkentés-mix viszont összeállhat az évtized végén, amivel mind a munkáltató, mint a munkaadó jól jár.
Az előző hónapokhoz hasonlóan novemberben is Magyarországon bővült éves összevetésben a legnagyobb mértékben, 30,7 százalékkal, az építőipar termelése az Európai Unió 28 tagállama közül – ez derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) jelentéséből. Magyarországon a második negyedévhez képest 6,5 százalékkal, 2016 harmadik negyedévéhez képest pedig 27,3 százalékkal nőtt az építőipari termelés július-szeptemberben, ezekkel a növekedési ütemekkel mindkét kategóriában első helyezett az uniós országok között.
Az építőipar tavalyi teljesítményével megismételheti, és túl is szárnyalhatja a 2015-ös rekordot – mondta Balogh László az ingatlan.com vezető elemzője a köztévén. Kiemelte, az előző években főként az uniós és állami forrásból indított beruházások táplálták az építőipar teljesítményét, ezzel szemben most egyre több privát beruházás van. Az ágazat növekedéséhez a többi között hozzájárul az oktatási és az irodaépületek, a kereskedelmi ingatlanok építése, míg a lakásépítések körülbelül negyedét teszik ki az építőipar teljesítményének – tette hozzá.
Növekedési rekorddal zárta a tavalyi évet a belföldi turizmus, 15 százalékkal nőtt 2017-ben, a vendégéjszakák 70 százaléka 1-2 napra szólt a Szállás.hu átfogó éves elemzése szerint. Budapest, Siófok és Eger vonzotta a legtöbb vendéget. Az idén folytatódhat a belföldi turizmus bővülése, mivel már most több az előfoglalás, mint tavaly ilyenkor. A Szállás.hu 2018-ra a magyar szálláspiacon átlagosan 7-10 százalékos bruttó szállásdíjbevétel-növekedést prognosztizál. Mészáros Judit, a portál marketingigazgatója szerint a tavalyi extra hosszú húsvéti hétvége hatása is jól látszik az eredményeken, áprilisban 38 százalékkal többen utaztak, mint egy évvel azelőtt.
Sport:
Az előző pénzügyi évben az európai labdarúgóklubok közül a Manchester United könyvelhette el a legnagyobb bevételt. Az Európa Liga-győztes angol együttes a megelőző évhez képest 32 százalékkal növelte a számlájára érkező pénzösszeget, 689 millió eurós bevételre tett szert az egy évvel korábbi, 521 millióval szemben. A kimutatás alapján az NB I csapatai átlagosan 5 millió euróval gazdagodtak a legutóbbi pénzügyi évben. A manchesteri klub ezzel megelőzte a két spanyol nagycsapatot, a Barcelonát és a BL-győztes Real Madridot (620-620 millió euró), a Bayern Münchent (592 millió), a Paris Saint-Germaint (542 millió) és a Manchester Cityt is (533 millió).
Könnyű:
Visszakerült a prágai zsidó közösséghez egy 16. századi itáliai könyvritkaság, amelynek a második világháború idején veszett nyoma mindmáig ismeretlen körülmények között. A sokáig elveszettnek hitt héber nyelvtankönyvet egy névtelenséget kérő izraeli kutató juttatta vissza a prágai zsidóságnak, a könyv legelső ismert tulajdonosának. A Mikne Avram – Peculium Abrae című, héber és latin nyelvű kötetet, Abraham ben Meir de Balmes itáliai zsidó doktor művét 1513-ban jelentette meg Daniel Bomberg neves velencei kiadó. A régiséget, amely a második világháború előtt a prágai zsidó közösség könyvtárában volt, Daniel Kestenbaum, a nevét viselő New York-i aukciósház igazgatója adta át a prágai Zsidó Múzeumnak. A könyv tavaly márciusban, a Kestenbaum & Co. aukciósház katalógusában bukkant fel, ahol a prágai Zsidó Múzeum egy könyvtárosa figyelt fel rá rutinszerű ellenőrzés közben. Az aukciósház az utolsó pillanatban visszavonta a könyvet az árverésről, miután birtokosa beleegyezett a visszaszolgáltatásába.
