Egy kormány, a kormánypártok azzal tudnak a legtöbbet tenni, ha elfogadhatóan és jól kormányozzák az országot.

Egy kormány, a kormánypártok azzal tudnak a legtöbbet tenni, ha elfogadhatóan és jól kormányozzák az országot.

Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a Heti Tv-ben beszélt a Soros-tervről, a kormánypártok előtt álló feladatokról, természetesen a választási kampány és Magyarország helyzete is szóba került.

 

Az új esztendőben választás lesz, ami azt jelenti, hogy e4lindul majd a választási kampány. A kormány, a kormánypártok idén is folytatják a Soros kampányt?

A kérdés az kétoldalú, Soros György folytatja-e azt a kampányt, amit a magyar kormány ellen indított vállaltan és bevallottan. Természetesen mi nem fogunk elzárkózni attól, hogy beszéljünk a bevándorlás kérdéséről és ennek kapcsán Soros Györgyről is beszéljünk. Azért azt látni kell, a kulcskérdés a bevándorlás ügye és Európának az ehhez való viszonya, ebben pedig Soros György egy szimbolikus alak.

Már csak a plakátkampányra szerettem volna rákérdezni, hiszen ma már nincs is szinte olyan települése Magyarországnak, ahol ne lenne kinn a képmása, akár olyannak tűnhet Soros György, mint egy filmsztár.

Ez egy eredményes kampány következménye. De ismétlem a bevándorlás kérdését többféle módon lehet értelmezni, megfogalmazni, de az biztos, ma Magyarországot Európában elsősorban a bevándorláspolitikában elfoglalt álláspontja miatt érik támadások. Az sem vitás, hogy Soros György részben emiatt folytat egy kampányt Magyarországgal szemben és legyünk őszinték, ez az Európai Unióban eléggé leplezetlenül zajlik. Gondoljunk csak bele, valaki a migrációs jelentéstevővel a parlamenti megszólalása előtti nap találkozzon, hogy másnap az Európai Parlament ezt a jelentést nagy többséggel fogadja el, érdekes módon mindazon képviselők igen szavazatával, akik a Nyílt Társadalom Intézet kiszivárgott adatai szerint Soros Györggyel direkt, indirekt kapcsolatban állnak, ez több mint érdekes. Látjuk, hogy vannak ilyen frontok és azért is gondoltuk már egy ideje, hogy Soros György testesíti meg azt a bevándorláspolitikát, amelyet Brüsszel 2015 óta képvisel.  Ennek a következményei pedig az alapvető európai életmódot veszélyeztetik, ami akkor is így van, ha valaki a politikai rövidlátása okán ezt nem látja.

Nem felesleges az energia, amit erre fordítanak, hiszen az európai helyzet kezd megváltozni, akár a német, az osztrák vagy a francia változásokra gondolva, netán a V4-ek megerősödésére?

Az kétségtelen, hogy Európa lassan, de mégis a mi véleményünk irányába változott, de ez a változás még mindig nem elegendő ahhoz, hogy többségben legyünk. Pillanatnyilag ott tartunk, hogy az új többségi szavazati rendszer, ami az EU-ban tavaly lépett életbe, nem biztos, hogy meglenne az a kettős többség, ami az uniós polgárok kétharmadának a véleményét is reprezentálná. Nem beszélve arról, hogy az Európai Parlamentben az előbb említett jelentést, ami felső korlátok nélküli kvótát tartalmaz, azt majdnem a képviselők kétharmada támogatta. Összefoglalva, jobban állunk, de ez még mindig nem többség.

A magyar miniszterelnök tegnap fogadta az újonnan kinevezett lengyel kollégáját, aminek egyértelműen üzenetértéke van, Ön is így gondolja?

Különösen úgy van ennek a találkozónak üzenetértéke, hogy a lengyel miniszterelnöknek ez volt az első külföldi látogatása. Minden újonnan megválasztott kormány esetében komoly kérdés, hogy hova megy el először az új kormányfő. A mostani látogatás is azt mutatja, a V4-es összefogás az erős, ahogy a magyar-lengyel kapcsolatok is kifejezetten azok. Az is látszik már egyébként, hogy a V4-es országok, Ausztria, lassan talán a balti államok is már azt az álláspontot képviselik, hogy a bevándorlási problémát nem Európában, hanem a helyszínen kell megoldani, de ezek között egyelőre középnagy állam csak egy van, ez pedig Lengyelország. Ám ez mégis egy koalíció abból a szempontból, hogy ezek az államok nagyjából ugyanazt gondolják a bevándorláspolitikáról. Nagyon örülünk annak, hogy a jelenlegi lengyel kormány így gondolkodik, halkan hozzáteszem, ha az elődjén az Európai Bizottság nem „tesz erőszakot” és nem szavazzák meg a kvótadöntést, akkor annak nem lett volna többsége.

Magyarországon most jött létre egy társaság, a V18-ak, ahol több kormány volt minisztere, államtitkára ült össze, azzal, hogy valamilyen módon szerepet vállaljanak a kampányban. Mi a véleménye erről?

Én is olvastam ezt a hírekben, a véleményemet illetően azt tudom mondani, anélkül, hogy bárkit is megbántsak, aki a közélettel foglalkozik, annak tudnia kell, egyszer bizony vissza kell vonulni. Ez nyilvánvalóan nem könnyű, ezt jól mutatja a V18-ban szerepet vállaló, részben tiszteletreméltó politikai életutat maguk mögött tudó személyek megszólalása.

De ez a társaság elsősorban – a nyilatkozataik alapján – azt szeretné, hogy az emberek menjenek el szavazni tavasszal. Ez a véleményük akár összeegyeztethető lehetne a kormánypártokéval.

Ha csak annyi a felhívásuk tartalma, hogy mindenki éljen az állampolgári jogával, ami akár egy morális kötelezettség is, akkor eddig egyet lehet érteni velük.

Mit tudna mondani azoknak a választóknak, akik az alig mérhető kisebb ellenzéki pártokra akarnak szavazni?

Mindenkinek azt tudjuk ajánlani, azzal, hogy az változhat, ki mikor és miként látja legkedvezőbbnek a helyzetét, hogy azt nehéz lenne elvitatni, ha valaki biztonságot és fejlődést szeretne Magyarországon, akkor a jelenlegi kínálatból nagy bizonyossággal csak a Fidesz-KDNP szövetséget érdemes választani. Érdemes megnézni, hogy 2010-ben honnan indultunk és csak elővenni a makrogazdasági adatokat, látszik, ez az ország eljutott valahonnan valahova, 741 ezerrel többen dolgoznak ma, a gazdaság helyzete stabil 13 %-os reálbérnövekedés volt az elmúlt évben. Az ellenzéki oldalon ma is azok vannak jelentős részben, akik 2008-ban a világválság idején csődbe vitték az országot. Ezért is fontolnám meg nagyon a jövőt és a múltba való visszalépést, függetlenül attól, hogy ki kivel szimpatizál a politikai értékrendje alapján. Itt van még a Jobbik, ami egy elég érdekes jelenség, az ő változása kapcsán arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy már a rendszerváltozás óta megpróbálták a jobbközép erőket összemosni a szélsőjobbal. Most olybá tűnik, ezt a bűnt most a baloldal készül elkövetni, egyesek számára elfogadható a Jobbikkal való látványos, kevésbé látványos együttműködés. A látványosat még egyelőre politikai, taktikai okokból a baloldali pártok többsége kizárja, de abban biztos vagyok, hogy az egyéni választókerületekben a Jobbik és a baloldal között lesz valamilyen koordináció. Nem beszélve arról, már volt olyan jobbikos tüntetés, ahol az LMP és a Momentum is megjelent.

A kampányban megmérettetik a kormány, a kormánypártok elmúlt négy éve is. Ön szerint mit csináltak rosszul?

Ha tréfával akarnám elütni, akkor azt mondanám, elég sok politikai ellenfelünk van, aki erre szívesen válaszolna, de az nyilvánvaló, hogy egy kormányzás sosem hibátlan, elég hiteltelen lenne azt a látszatot kelteni, hogy csak helyes döntések születtek. Bizonyára mi is követtünk el hibákat, én inkább azokat a következtetéseket szeretném levonni a jövőre nézve, arra nagyon kell egy országban figyelni, különösen nem hatalmi kérdésekben a tehetség, a tudás, a szorgalom érvényesüljön. Így a versenyhelyzet érvényre juttatása nagyon fontos, ami ad feladatot a jövőre nézve számunkra.

Ön szerint milyen jelentősebb feladatok állnak előttünk, akár tekintettel azokra a problémákra, amikre az ellenzék hívja fel a figyelmet, mint az oktatás, egészségügy?

Ezekre vannak természetesen válaszaink, de vannak olyan állítások, amelyeket az ellenzék imamalomszerűen ismételget, ám ezeknek még nem igazán van valóságalapjuk. Ha az egészségügyet nézzük, akkor nézzük meg, honnan hova jutottunk. Volt egy jelentős béremelés az ágazatban, mérséklődött az egészségügyi dolgozók elvándorlása. Ezzel kapcsolatban ne tegyünk azért úgy, hogy nem vesszük figyelembe, 2011 óta bárki bárhova mehet az Európai Unión belül munkát vállalni. Ez pozitívum, az persze negatívum, ha nagyon sokan külföldön képzelik egy hosszútávon a jövőjüket. Szeretném mindenkinek – ha lehetséges – a méltánylást igénylő figyelmébe ajánlani, ha ma valaki nyolc éve szerzett szakorvosi diplomát, akkor a KSH adatai szerint az ő átlagbére meghaladja a 700 ezer forintot. 2010-ben ennek az összegnek a harmada volt az átlagbér. Ilyen lépések mellett 450 milliárd forintot fordított a kormány, döntően uniós forrásokból a vidéki kórházak felújítására, a kormány átvállalta a kórházi adósságokat, aminek az újratermelődése is csökkent. Sikerült a gyógyszerkasszát megváltoztatni Magyarország érdekei mellett, a nemzetközi gyógyszeripar érdekeivel ellentétesen. Rövidültek a várólisták, persze így is van olyan, ami nagyon hosszú, de mondom, azt is nézni kell, honnan hova jutottunk.

Hogy áll a törvényhozás?

Jól, ha nagyon egyszerű és őszinte akarok lenni, akkor én nem látok a választási kampányt megelőzően komoly törvényhozási változásokat, ahogy persze arra sincs lehetőség, hogy egy kampány közben higgadtan vitassunk meg törvényjavaslatokat.

Sokak szerint ez egy nagyon kemény kampány lesz. Ön is így gondolja?

Vélhetően kemény lesz, emellett szólnak érvek, hiszen az ellenzék kiinduló helyzete gyenge. Ez azért is van, mert semmilyen strukturális hibájukat, ami gyakorlatilag 2012 óta megvannak, a mai napig nem tudták megoldani, ahogy azt sem, hogy az egyfordulós választási rendszerben egy ütőképes alakulatot állítsanak fel. Miután ez a kiindulási pont, így nyilvánvalóan nekik nem nagyon van esélyük egy higgadt, nyugodt, tényeken alapuló választási kampányban. Nekünk éppen ez az érdekünk, az ellenzék ebben is ellenérdekelt.

Mit tud tenni a Fidesz-KDNP szövetség, hogy az emberek jobban szeressék egymást 2018-ban, mint az elmúlt években?

Nehéz kérdés, főleg egy politikai kampány kezdetén. Azonban azt remélem, ha a politikai pengeváltásoktól függetlenül normális ütemben fejlődik az ország, amely fejlődés a társadalom széles rétegei számára elérhető, akkor a napi politikai adok-kapoktól függetlenül erősödhet a társadalmi kohézió. Egy kormány, a kormánypártok azzal tudnak ebben az ügyben is a legtöbbet tenni, ha elfogadhatóan és jól kormányozzák az országot.

Ferenc pápa az év végén elmondott beszédében már a harmadik világháborúról beszélt. Ön szerint ebbe az irányba mutatnak a világ dolgai?

Szerintem olyan világháború, amilyen a történelemben már kétszer is előfordult már nem törhet ki. Ha úgy értjük ezt a kifejezést, mint egy kulturális háborút, hogy mit is jelent a népvándorlás a világ számára, ez milyen kihívásokkal jár, akkor természetesen lehetnek komoly konfliktusok, persze remélem, hogy ezek megmaradnak regionális szinten, talán egy komolyabb felelősségvállalással még ezek is elkerülhetők lesznek.

Köszönöm a beszélgetést.

Breuer Péter