A BreuerPress és a HetiTV hírei
Belpolitika
Az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz, amikor csak három tagállamnál kifogásolja az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítását, miközben azt több ország sem hajtotta végre érdemben – hangoztatta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Völner Pál arra reagált, hogy hivatalosan is az Európai Bíróság elé került az Európai Bizottság kötelező kvótaügyi keresete a Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen indított kötelezettségszegési eljárásban. A magyar kormány képviselője úgy fogalmazott, az egész eljárás arról szól, hogy Brüsszel életben tartsa a kvótaügyet, és akár felső korlát nélküli betelepítést kényszerítsen rá a tagállamokra. Az államtitkár szerint egyértelműen erre utal, hogy miközben három tagállam ellen indul per, addig például Ausztria kevesebb mint egy százalékban, Szlovákia 1,8, Bulgária 4,6, Spanyolország 14, Franciaország pedig 24,5 százalékban teljesítette a befogadási elvárásokat. A perbe fogott államokat már nem lehet befogadásra kötelezni, ugyanakkor pénzbírsággal fenyegetik őket – mondta, megjegyezve: ez felveti a kérdést, hogy aki egy százalékot teljesített, annak miért nem kell a maradék 99 százalék után fizetnie.
Az InfoRádió által megkérdezett elemzők eltérően értékelték a „Válasszunk! 2018” csoport megalakulását. Van, aki politikai roncsderbinek nevezi, más szerint sikeres is lehet az együttműködés. A Századvég Alapítvány vezető elemzője szerint egyéni ambíciók állhatnak a „Válasszunk! 2018” elnevezésű csoport megalakulásának hátterében. Lánczi Tamás hozzátette: több hasonló kezdeményezés már korábban is volt, részben hasonló szereplőkkel, de ezek nem voltak túl sikeresek. Az elemző úgy véli, hogy a mostani csoport tovább színesíti a baloldalt, de szerinte magukat futtatják, nem egységet képviselnek a tömörülés képviselői. Pulai András, a Publicus Intézet vezetője szerint új megközelítést képvisel a „Válasszunk! 2018” elnevezésű csoport, mivel céljaival nem a pártokat, hanem a választókat kívánja megszólítani. Az eddigi hasonló, sikertelen kezdeményezéseket nézve, ez a mostani akár sikeres is lehet. Az elemző szerint a V18 gyakorlatilag a közös lista igényét is megfogalmazta, amely üzenet a kormányon lévő és az ellenzéki pártoknak is.
Fennállásának századik évfordulóját ünnepli idén a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ). A centenáriumi év nyitóünnepsége előtt Nagy Sándor, a szervezet elnöke azt mondta, immár száz éve dolgoznak kitartóan azért, hogy javítsák a látássérültek életminőségét, megteremtsék önrendelkezésük feltételeit és segítsék társadalmi beilleszkedésüket. Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára arról beszélt, milyen jelentős mértékben változott a társadalom hozzáállása a fogyatékossággal élőkhöz az elmúlt években. Míg korábban csak a hiányosságaikról esett szó, mára sikerült elérni, hogy erőforrásként tekintsenek rájuk – emelte ki az államtitkár.
A fővárosi önkormányzat 2017-es forrásmegosztási rendeletalkotási folyamata szabályozott és szabályszerű volt, biztosította az átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználást – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Az ÁSZ azt írta, hogy a fővárosi önkormányzatot és a kerületeket osztottan megillető bevételek és kiadások pénzügyi elszámolásában a számvevőszék nem tárt fel eltérést. A 2017. évi forrásmegosztás során korrekció érvényesítése nem indokolt – tették hozzá. A számvevőszék szerint a fővárosi önkormányzat a 2017-es forrásmegosztási rendeletet a törvényi és a belső szabályozó elemekben rögzített eljárásrend és határidők figyelembevételével, szabályszerűen alkotta meg.
Az MSZP szerint több ezer gyereknek továbbra sincs diákigazolványa.Bangóné Borbély Ildikó, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője azt mondta, újra több ezer diáknak és családjuknak okozott problémát a január 3-i iskolakezdés, mert a nyáron átalakított, a diákigazolványok igénylését kezelő informatikai rendszer továbbra sem működik. Szerinte több ezer diáknak – nem tudni pontosan mennyinek – nincs érvényes diákigazolványa, csak az iskola által kiállított ideiglenes igazolása.
A kormány az ünnepek előtt újabb 200 milliárd forintot osztott szét a hozzá közel álló határon túli szervezetek, egyházak, illetve a labdarúgás támogatására – jelentette ki a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke. Ez is azt bizonyítja, hogy az Orbán-kormány a közpénzeket nem a közjó érdekében, a szociális rendszer, az egészségügy és az oktatás fejlesztésére, az ország modernizálására, hanem önös érdekei mentén használja fel – közölte Niedermüller Péter. Mint elmondta: a kormány az ünnepek előtt elfogadott rendeletek szerint 30,7 milliárd forintot juttat a Magyarországi Református Egyháznak, illetve, miközben az állami egyetemek súlyos gondokkal küszködnek, 8,2 milliárd forint jut a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek.
„Szavazz haza!” néven indít kampányt a Magyar Liberális Párt (Liberálisok) a magyarországi állandó lakcímmel rendelkező, de külföldön élő magyar állampolgárok választási mozgósítására. Sermer Ádám, az ellenzéki párt elnökhelyettese igazságtalannak nevezte a jelenlegi választási rendszert, mondván, a kormány a levélben történő szavazással a határon túl élő magyaroknak egyszerű lehetőséget ad a neki tetsző szavazatok leadására, míg a külföldön dolgozó magyarok voksolását technikai nehézségekkel hátráltatja.
A BKV 2018-ra 12 százalékos béremelést ajánlott, ezt két munkavállalói szervezet elfogadta és a harmadik is kész aláírni azt – így cafeteriával együtt akár 400 ezer forintra növekedhet a villamos- vagy buszvezetők fizetése a fővárosban – írja a Világgazdaság. A közlekedési vállalat bérjavaslatát a kollektív szerződés megkötésére jogosult három szakszervezet közül kettő, a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége és a Városi Tömegközlekedési Szakszervezetek Szövetsége már elfogadta, harmadik, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) is kész a bérmegállapodás aláírására – írja a lap Nemes Gábor szakszervezeti elnökre hivatkozva. Az EKSZ korábban ragaszkodott a 15 százalékos emeléshez. Az érdekvédelmi szervezet az aláírás feltételéül szabta egyebek mellett, hogy az év végén fizessék ki egyfajta prémiumként a bérmegtakarítást.
Külpolitika
Izraeli hadsereg csapást mért több terrorista bázisra a Gázai övezetben csütörötkön válaszul arra, hogy a térségből újabb rakétákat lőttek ki a zsidó államra – számolt be a legújabb akcióról az Israel Hayom. A portál összeállítása szerint egyik akcióban sem sérült meg senki. Izrael déli részén azt követően forrósodott fel a helyzet, hogy Donald Trump amerikai elnök december 6-án Jeruzsálemet ismerte el a zsidó állam fővárosának. Azóta több rakátacapás is érte Izraelt a Hamász nevezetű terrrorszervezet által uralt területről.
A Knesszet előzetes jóváhagyást adott arra a jogszabályra, amely megkönnyítené azon terroristák halálra ítélését, akik embert öltek. Az izraeli bíróságok a jelenlegi jogszabályok alapján hozhatnának halálos ítéletet terroristák esetében, de erre csak 1962-ben Adolf Eichmann esetében került sor – derült ki az israel Hayom összeállításából. A lap szerint még további három olvasatra van szükség, hogy a jogszabály zöld utat kapjon. Eddig úgy szólt a tövény, hogy három katonai bírónak az egyhangú döntése szükséges ahhoz, hogy valakit halálra ítéljenek, míg a mostani javaslat szerint elég lenne a testület többségének azonos döntése. A törvényjavaslat első olvasatban 52 igen szavazatot kapott, és 49 nemet.
A Hamász tudja, hogy nem képes legyőzni Izraelt, de a feszültségek növekedésében egyértelműen érdekelt – minderről Yoram Cohen, a Shin Bet volt vezetője beszélt az izraeli jatonai rádiónak. A Jerusalemonline összeállítása szerint a volt biztonsági vezető arról is beszélt, hogy a Gázai övezet körül látható feszültségnövekedés olyan folyamatot is elindíthat, ami további összecsapásokhoz vezethetnek. Úgy látja, hogy a Hamász többek között azért sem fog háborút indítani Izrael ellen, mivel ehhez nincs meg a kellő hátországa és Egyiptom is folyamatosan informális csatonákon figyelemzteti őket, hogy egy ilyen akcióban tőlük nem várhatnak segítséget.
Jelentős mértékben megnőtt az antiszemita indíttatású atrocitások száma tavaly az Amerikai Egyesült Államokban – derül ki az Anti-Defamation League (ADL) nevű szervezet jelentéséből. A legfrissebb kimutatás szerint 2017. január 1. és szeptember 30. között már 1299 incindenst regisztráltak, miközben 2016-ban összesen 1 266 esetet jelentettek. Az ADL izraeli igazgatója, Carole Nuriel hangsúlyozta: a kimutatás egyelőre nem teljes, hiszen az adatok a tavalyi év első kilenc hónapjáig ismertek, valamint számos esetet nem regisztráltak – mivel az áldozatok gyakran megtorlástól féltek vagy nem tudták igazolni az incidens antiszemita jellegét. Az ADL vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy az antiszemitizmus az iskolákban is egyre nagyobb gondot okoz. Míg 2016-ban 130 iskolai esetről tettek bejelentést, 2017. szeptemberéig 269 atrocitásról számoltak be – olvasható az Algemeiner honlapján.
Meghalt Aharon Appelfeld, Izrael egyik legjelentősebb írója. A nyolcvanöt évesen elhunyt, Izrael-díjjal kitüntetett művész számos regényt írt, amelyeknek legfőbb, visszatérő témája a holokauszt volt. Ervin Appelfeld néven született Romániában, Bukovinának abban a részében, amely a második világháború után a Szovjetunióhoz került, és jelenleg Ukrajna része. A háborúban kilencévesen szemtanúja volt édesanyja megölésének, majd apjával a csernovici gettóba deportálták, onnan egy munkatáborba, ahonnan megszökött, és évekig egyedül bujkált. 1946-ban érkezett Izraelbe, ahol német anyanyelvét a héberre váltotta. Írásaiban gyermekkora világát örökítette meg. A zsidó irodalom egyik nagy alkotásának számító önéletrajzi ihletésű műve, a 2005-ben magyarul is megjelent Egy élet története.
Orbán Viktor magyar kormányfő a jogállami elvek talaján áll – jelentette ki Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió (CSU) vezetője a bajorországi Seeon kolostorban, pártja szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselőinek háromnapos tanácskozása előtt. Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktort meghívták a tanácskozásra, Horst Seehofer tájékoztatóján kérdésre válaszolva kiemelte: „vissza kellene vennünk a gőgösségből, amikor más országokat és politikusokat értékelünk”. Hozzátette: azt tanácsolja az Európai Uniónak, hogy a gőgösség, tudálékosság és atyáskodás helyett a párbeszédre törekedjék, ha úgy gondolja, hogy valamely tagállamban sérülnek a jogállamiság elvek. A magyarországi jogállamiságra vonatkozó kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy nem feladata kioktatni a magyarokat.
Növekedik a bejelentett erőszakos bűncselekmények száma a menekültek miatt – állapította meg egy Németországban végzett kutatás. A szövetségi család-, idős-, nő- és ifjúságügyi minisztérium megbízásából a svájci Zürichben működő alkalmazott tudományok egyeteme kriminológiai intézete által készített tanulmány szerint Németországban a menedékkérők és menekültek, vagy más menedékjogi státuszban lévők, illetve az elutasított menedékkérők a lakosságban betöltött arányukhoz képest nagyobb valószínűséggel kerülnek be elkövetőként az erőszakos bűncselekményekről szóló statisztikába, és létszámuk növekedése a regisztrált erőszakos bűncselekmények számának emelkedéséhez vezet. A kutatók egy átlagosnak tekinthető tartomány, Alsó-Szászország adatait vizsgálva megállapították, hogy a bejelentett erőszakos bűncselekmények száma hét éven keresztül tartó folyamatos csökkenés után, a migrációs válság elmélyülésével együtt emelkedni kezdett, 2014 és 2016 között 10,4 százalékkal nőtt, ami 92,6 százalékban a migrációs válságnak tulajdonítható, vagyis minden száz újabb bűncselekménynél nagyjából 92-93 esetben a feltételezett elkövető valamilyen menedékjogi státuszban lévő ember, vagy elutasított menedékkérő volt.
Angela Merkel még mindig folytatja a tárgyalásokat a szocdemekkel, egyelőre azonban úgy tűnik, marad a választások utáni, hosszú hónapok óta fennálló patthelyzet. A 2018-as év első tárgyalását szerdán tartotta a CDU/CSU részéről Merkel és Horst Seehofer, az SPD részéről pedig Martin Schulz – írja a Local. Ezen a találkozón fektették le az egy héten át tartó tárgyalások menetrendjét, amelynek eredményeképpen márciusban vagy áprilisban létrejöhet a nagykoalíció – már ha át tudnak lépni a politikai irányelveik közt húzódó szakadékon. A Seehofer vezette bajor CSU például jelentősen megkurtítaná a migránsoknak járó anyagi juttatásokat, helyette inkább az ország védekezésére költene. Ezek azonban mind olyan javaslatok, amelyek homlokegyenest ellentmondanak az SPD által hirdetett programnak.
Moszkva óva inti Washingtont az iráni belügyekbe való beavatkozástól – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes. Rjabkov arra reagált, hogy Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet a világszervezet Biztonsági Tanácsának összehívását sürgette az iráni zavargások miatt. Az orosz diplomácia helyettes vezetője hangsúlyozta, hogy az országban végbemenő belső folyamatok nem tartoznak a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért felelős ENSZ BT kompetenciájába. A magas rangú orosz diplomata szerint az Egyesült Államok szándékosan a Teherán nukleáris programjának korlátozásáról 2015-ben megkötött nemzetközi egyezmény aláásására próbálja felhasználni az iráni helyzetet. Úgy vélekedett, hogy ez nem válik az amerikai diplomaták becsületére, és hangsúlyozta, hogy Moszkva az atomalku fenntartásának és maradéktalan végrehajtásának híve.
Donald Trump amerikai elnök egyik ügyvédje perrel fenyegette meg Steve Bannont, az elnök augusztusban leváltott stratégiai főtanácsadóját, mert szerinte rágalmazta Trumpot és családtagjait Michael Wolff újságírónak, aki könyvet írt az elnökről. Charles J. Harder ügyvéd levélben felszólította Bannont, hogy hagyjon fel az elnök becsmérlésével és rágalmazásával, valamint közölte vele, hogy pert indít ellene rágalmazásért és titoktartási kötelezettsége megszegéséért. Bannonnak még akkor kellett titoktartási kötelezettséget vállalnia, amikor az elnökválasztási kampányban Trump vezető tanácsadója volt – közölték az ABC Newszal a Trump-kampánytörzshöz közel álló források. A kampánycsapat tagjainak írásban vállalniuk kellett, hogy megőrzik a tudomásukra jutó bizalmas információkat és nem tesznek negatív megjegyzéseket az elnökjelöltről, családtagjairól vagy a csapatról.
Tony Blair volt brit kormányfő szerint jogot kellene adni a brit választóknak arra, hogy „újragondolják” a brit EU-tagság megszűnéséről hozott népszavazási döntést, mivel a referendum idején még senki nem tudta, hogy mivel jár a kilépés az Európai Unióból. Blair, aki 1997 és 2007 között töltötte be a miniszterelnöki tisztséget a jelenleg ellenzékben politizáló Munkáspárt élén, a BBC-nek kijelentette: a Brexit-folyamat „súlyosan romboló” hatást gyakorol az ország előtt álló valódi kihívások kezelhetőségére. Blair kijelentette: ha a választók véleménye a Brexitről nem változik, akkor természetesen ki kell lépni az EU-ból. Hozzátette ugyanakkor, hogy a népszavazáson még nem lehetett tudni, milyen feltételrendszer alapozza meg az unióval fenntartott új viszonyrendszert. Blair szerint amint ismertté válnak e viszonyrendszer feltételei, a brit választók nyilvánvalóan jogosulttá válnak arra, hogy újragondolják a döntést.
Gazdaság
Csaba László közgazdász egy kormányzati program keretében évi egy százalékkal csökkentené az állami kiadásokat, hogy több pénz maradjon a fejlesztésekre az üzleti szférában.Csaba László az InfoRádió Aréna című műsorában úgy fogalmazott: jelenleg olyan adócsökkentés zajlik, hogy amit az egyik ágon otthagynak, a másik oldalon beszedik. A közgazdász szerint a szabályozórendszer újragondolásával, a megtakarított pénzből kisebb és nagyobb cégek is jelentős fejlesztést tudnának végrehajtani. Nemcsak azok a vállalatok, amelyeknek az átalányadózás miatt nagyon kevés közterhet kell viselniük. Az egyetemi tanár szerint évente egy százalékkal lehetett volna kisebb az állam, és akkor most karcsúbb és teljesítőképesebb lenne. „Ez nem egy forradalmi jellegű változás. Az államból nagyon sokan élnek, a közigazgatás mellett a magángazdaságban is” – mondta Csaba László.
Magyarországon tovább javultak a foglalkoztatási mutatók, az alacsony munkanélküliségi ráta pedig történelmi mélypontnak tekinthető. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt írta, hogy a 3,8 százalékos munkanélküliségi ráta történelmi mélypontnak tekinthető, a 4 millió 450 ezres foglalkoztatotti létszám pedig egy új csúcs közelében mozog. Ez a folyamat vélhetően decemberben is folytatódott, így a munkanélküliségi ráta 3,7 százalékra esett. Nyeste Orsolya, az Erste szenior makrogazdasági elemzője szerint a feszes munkaerőpiaccal magyarázható, hogy a foglalkoztatási mutatók tovább javultak. Az Erste várakozásai szerint tavaly 4,2 százalék lehetett az éves átlagos munkanélküliségi ráta, ami az idei évben várhatóan 4 százalékra csökken.
A gépjárműimportőrök az új személyautók piacán 7,5 százalékos növekedésre számítanak 2018-ban, előrejelzésük szerint 125 ezer új gépkocsit helyeznek majd forgalomba Magyarországon ebben az évben – mondta Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének ügyvezető elnöke. Hangsúlyozta, tavaly 116 ezer új személygépkocsit értékesítettek, 20 százalékkal többet az előző évinél, de ekkora növekedést az idén nem valószínűsítenek. Az egyesület a teljes járműpiacon 158 500 új jármű forgalomba helyezését prognosztizálja 2018-ban, 3,6 százalékkal többet a tavalyinál.
Sport
A története első ázsiai Bajnokok Ligája-szereplésére készülő hongkongi Kitchee SC labdarúgócsapatához igazolt az uruguayiak veterán csatára, Diego Forlán. A 38 éves támadó másodszor szerepel majd azonos együttesben Vadócz Krisztiánnal, korábban ugyanis az indiai élvonalbeli Mumbai Citynél is csapattársak voltak. A futballista 112-szer játszott az uruguayi válogatottban, a 2010-es világbajnokságon ő kapta a legjobb játékosnak járó aranylabdát. Klubszinten szerepelt a Manchester Unitedben, a Villarrealban, az Atlético Madridban és az Internazionaléban is, 2005-ben spanyol gólkirály lett a Villarreal színeiben.
Könnyű
Kobra mart halálra egy otthonában alvó kislányt Thaiföldön, ahol gyakoriak a kígyók, de ritka a halálos kobraharapás. A kilencéves gyermeket a nagymamája találta holtan a szobájában egy kétméteres kobra társaságában. A kislány jobb kezének mutatóujján harapás nyoma látszott. A család szerint a mérges kígyó már a kislány szobájában lehetett, amikor az aludni ment, és valószínűleg álmában, véletlenül ért hozzá a kobrához, amely megmarta. A Szurat Thani dél-thaiföldi tartományban élő család már több kobrát felfedezett és agyonvert a házban. Thaiföldön sok a kígyó, csak Bangkokban 32 ezret
