„Ha a magyar honfoglalás esetén lett volna ENSZ, akkor azonnal nyilatkozatot adtak volna ki ellene…”

„Ha a magyar honfoglalás esetén lett volna ENSZ, akkor azonnal nyilatkozatot adtak volna ki ellene…”

Gerő András történész beszélt arról a kiáltványról, amelyet harmadmagával kezdeményezett és amelyhez már több mint 11 ezren csatlakoztak, üdvözölve az amerikai elnök döntését, Jeruzsálem elismerését Izrael Állam fővárosaként. A professzor a kezdeményezésről, annak indokairól is szót ejtett.

 

A történész professzor elmondta, ugyan fő kutatási területe a Habsburg kor, de foglalkozott a zsidósággal is, egyik kötete a XIX. századi zsidóság, mellette egy másik műben a Holokauszt reprezentációkat is feldolgozta. Ugyanakkor legutóbbi publikációjában a modern Izraelért, Jeruzsálemért is egyértelműen állt ki, Németh Sándorral, a Hit Gyülekezet vezető lelkészével és Olti Ferenc zsidó közéleti aktivistával. Gerő András leszögezte, az nyilvánvaló, hogy mindhárman más és más indokkal szerepeltek ezen a kiáltványon, ő maga szekuláris emberként, történészként is sokat foglalkozik szimbolikus politikával. Trump amerikai elnök lépésének meg igen szimbolikus az üzenete. Nem egy politikus szándékáról van szó, hanem arról, hogy erős spirituális realitásból egy tényleges realitássá fordult dolgot ismert el az elnök, már azért is, mert a zsidók számára már háromezer éve Jeruzsálem a főváros. Arról a tényről is kell beszélni a döntés kapcsán, hogy 1967 óta Jeruzsálem egészét Izrael Állam birtokolja. Gerő András ezzel kapcsolatban is elmondta, azért adta a nevét ehhez a kiáltványhoz, mert végre van egy tényező, aki a létező realitást elismeri. A történész hozzátette, a világ egyik legnagyobb problémája, hogy egy képzelt világban mozog, elismerve olyan dolgokat, ami nincs, ilyen például a palesztin állam, egy olyan országot, amelynek nincs egyelőre területe. Gerő szerint ezzel nem is lenne baj, de ilyenkor felmerül a kérdés, a realitást miért is nem lehet elismerni. Donald Trump lépése erről szólt, a realitások elismeréséről. A kiáltványban, amihez azóta már több mint 11 ezren csatlakoztak szerepel az is, hogy mióta Izraelben egységes Jeruzsálem létezik, mindhárom világvallás szent helyei megkapják a tiszteletet, a szabad látogathatósága, ez pedig a világ lelki békéjének egyik záloga. A több mint 11 ezer ember ebben a nyilatkozatban reményét is kifejti, hogy a magyar kormány is csatlakozik hozzájuk, azaz elismerik Jeruzsálemet Izrael Állam fővárosának. Mindez a professzor szerint Magyarországnak is jót tenne, hiszen a történelme során bebizonyosodott, mindig akkor voltak problémák, amikor egy realitást nem akart elismerni. Ami az 1967-es egyesülést illeti, Gerő András szerint, ha a magyar honfoglalás esetén lett volna ENSZ, akkor azonnal nyilatkozatot adtak volna ki ellene. A történész szerint nem elrugaszkodott ötlet, hogy egy állam konfliktusok mentén jön létre.  Gerő András szerint azért is fontos lenne a magyar állam elismerése Jeruzsálem esetében, hiszen a városban van az egykori Osztrák-Magyar Monarchia tulajdonában lévő vendégház, melyet a magyar kormány most próbál meg visszaszerezni.

Kérdésre válaszolva Gerő András elmondta, a kiáltványhoz csatlakoztak külföldről, és ez szól Európához, de elsősorban a magyar társadalomhoz. Már azért is, mert él ebben az országban sok olyan ember, akik különböző indokokkal, de mégis fontosnak tartják, hogy egy háromezer éves történet egyfajta megnyugtató stádiumba kerüljön. Nem szabad elfeledni, az ókori népek közül egyedül a zsidó nép élte túl a saját kultúrájával együtt azokat az évezredeket, amelyekben a többi nép eltűnt. Sem a perzsák, sem az egyiptomiak, sem a görögök nem azok ma, mint egykor voltak az elődeik. Ez tény, erre lehet büszkének lenni, meg nem, de nem elismerni, azt nem lehet – emelte ki Gerő András. Arról nem beszélve, hogy a XIX. századi utópiák közül is tulajdonképpen a cionista utópia lett a legéletképesebb, hiszen ebből jött létre Izrael Állam, amelyik prosperál, sőt egy ókori nyelvet, ami egy időre eltűnt újra életre keltették, a hétköznapokba átültették.

A történész szerint a kiáltvány visszhangja érdekes volt, voltak magukat zsidónak valló szervezetek, amelyek úgy gondolták, inkább elmennek emellett a dolog mellett, voltak olyanok, akik azt mondták, majd talán később, mert félnek, most a terrorizmustól. Ugyanakkor érdemes lenne a zsidó sajtónak egyszer foglalkozni a filoszemitizmussal is – fejezte be Gerő András.

Breuer Péter