A BreuerPress és a HetiTV hírei

A BreuerPress és a HetiTV hírei

Belpolitika

A határon túli magyarság szempontjából kulcsfontosságú, hogy Brüsszel a többi kisebbség helyzete mellett végre az őshonos nemzeti kisebbségek ügyével is foglalkozzon – jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője, mielőtt nyilvánosan aláírta a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezést, amelyet az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) indított el. Gulyás Gergely azt mondta, egy olyan nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezésről van szó, amely arra kötelezné az Európai Uniót (EU), hogy a határon túli magyarokra is figyelmet fordítson. Április 3-áig hét országban kell összesen legalább egymillió aláírást összegyűjteni, és az Európai Bizottság mindenütt meghatározott egy minimumot is. Amennyiben a feltételek teljesülnek, a bizottság, illetve az Európai Parlament köteles foglalkozni a kezdeményezéssel – emlékeztetett a frakcióvezető, aki párthovatartozástól függetlenül mindenkit arra kért, hogy legyen partner az ügyben.

Január elseje óta Európában Magyarországon a legalacsonyabb az internetezést terhelő általános forgalmi adó kulcsa, miután a kormány kezdeményezésére a parlament 18-ról öt százalékra csökkentette azt – hangsúlyozta a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos. Deutsch Tamás közölte: tavaly év elején 27-ről 18 százalékra csökkent ez a közteher, ezzel 13 hónap alatt mintegy ötödével csökkentek az árak. Ahogyan tavaly, úgy idén is „az áfacsökkentés az utolsó fillérig árcsökkentésben fog testet ölteni” – mondta.

Új mozgalmat, csoportot alapított a rendszerváltozás utáni kormányok több tagja, „Válasszunk! 2018” néven. Néhányuk kész arra is, hogy szerepet vállaljon Karácsony Gergely árnyékkormányában – írta a 168 Óra. Balázs Péter volt uniós biztos, exkülügyminiszter a lapnak adott interjúban arról beszél, megvan a szellemi kapacitásuk arra, hogy kormányzati programot is írjanak, de egyelőre nyilvános vitákon érlelt, közös választási minimum program kidolgozásában segítenének az ellenzéknek. Balázs Péter a 168 Órának azt mondta, a csoport tagjait az ország sorsáért érzett felelősség és aggodalom tartja össze. Azt látják, hogy nem jó irányba mennek a dolgok. Szerintük 2018 tétje az ország nemzetközi pozíciója, mégpedig hosszabb távra.

Január 3-án, vagyis szerdán kezdték volna az ellenzéki pártok gyűjteni az aláírásokat az MSZP-s Horváth Csaba kezdeményezésére a 3-as metró teljes akadálymentesítését célzó népszavazás kiírásához, ám az utolsó pillanatban egy magánszemély megtámadta a Fővárosi Választási Bizottságnak a budapesti népszavazást hitelesítő határozatát – írja a Zoom. Horváth Csaba a portálnak azt mondta, a népszavazási kérdést jóváhagyó határozatot december 29-ig volt lehetőség megtámadni, és így is történt: ma kapott tájékoztatást arról, hogy a határidő utolsó napján egy magánszemély megtámadta a határozatot, így az nem emelkedett jogerőre, addig pedig nem kezdhetik el az aláírásgyűjtést. „Most a Kúriára kerül az ügy, ott 30 napjuk van a döntésre” – mondta.

Az LMP szerint az utolsó pillanatban van az ország a paksi bővítés leállítása szempontjából, a beruházás megvalósítását csak egy tavaszi kormányváltás akadályozhatja meg. Ungár Péter, az ellenzéki párt elnökségi tagja közölte: bár arra is van nemzetközi példa, hogy kulcsrakész atomerőművet nem indítottak el a tiltakozás miatt, az LMP szerint ezt Magyarországon el kell kerülni. Szerinte az emberek tavasszal vagy erre szavaznak, vagy arra, hogy folytatódik az „Orbán-Putyin-paktum” miatti felelőtlen pénzszórás.

A jelenlegi ismeretek alapján nem lehet kérdés, hogy a Fidesz nyeri-e a választást, a győzelem mértéke azonban nagyon is – nyilatkozta Török Gábor a hvg.hu-nak. A politikai elemző szerint nagyon nem mindegy, hogy kétharmada lesz, abszolút vagy esetleg csak relatív többsége. Olyan léptékű a Fidesz előnye négy hónappal a választás előtt, hogy nem tudom elképzelni, hogy bármely párt listán megelőzze – mondta az elemző. Az egyéni választókerületek egy jelentős részében viszont egyáltalán nem lefutott a választás. Ha igaz az, hogy a kormány maradását és a kormányváltást akarók tábora közel azonos nagyságú, akkor a választókörzetek egy részében ma is többségben vannak azok, akik a Fidesz bukását akarják. Török Gábor szerint ha az ellenzék erre létre tud hozni valamilyen koordinált jelöltállítási struktúrát, vagy a kormányváltást kívánó választók egy része maga elvégzi a feladatot, és pártszimpátiája ellenére kiválasztja a legesélyesebb ellenzéki jelöltet, akkor itt még lehet meglepetés, előfordulhat, hogy a Fidesz megnyeri ugyan a választást, de nem lesz a sokak által jósolt kétharmada, vagy akár még abszolút többsége sem.

A Magyar Nemzet szerint Áder János köztársasági elnöknek jövő hétfőtől megnyílhat a lehetősége arra, hogy kitűzze a tavaszi országgyűlési választás időpontját. Legalábbis akkor, ha a sokat emlegetett április 8. mellett dönt. Az alaptörvény szerint ugyanis az államfőnek a választás napját legalább hetven, de legfeljebb kilencven nappal az alkalom előtt meg kell neveznie, vagyis egy április 8-i voksolást január 8. és január 28. között kell kitűznie – olvasható a lapban.

Az ezredforduló óta jelentősen nőtt Magyarországon az onkológiai betegségek előfordulása, ugyanakkor 11-12 százalékkal javultak a gyógyulási mutatók. „Az onkológia alapjai” című kötet ötödik, aktualizált és bővített kiadásával összefüggésben Kásler Miklós egyetemi tanár elmondta: a terület fejlődése rendkívül gyors, ezért aktualizálni kellett az ismereteket. Az utóbbi 7 évben a daganatos megbetegedések száma 12 ezerrel nőtt, de 1200-zal csökkent a halálozások száma. Kásler Miklós hozzátette: 50 százalék fölé emelkedett a daganatból meggyógyultak száma. Az ilyen betegségek egyharmadát meg lehet előzni, a felét pedig meggyógyítani.

A szamárköhögés, bár kötelező védőoltás van ellene, az újszülöttekre és csecsemőkre veszélyes betegség – mondta a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke a köztévének azzal kapcsolatban, hogy két újszülött kaphatta meg a betegséget. Póta György elmondta, Magyarországon az 1950-es évek óta kötelező védőoltás van a szamárköhögés (pertussis) ellen, az első oltást két hónapos korban kapják a gyerekek a DiPerTe kombinált oltás keretében, és az ismétlődő oltássorozat a fiatal felnőttkorig nyújt védettséget. Mint mondta, a két megfertőzött újszülött valószínűleg valamelyik felnőtt családtagtól kaphatta el a betegséget. Póta György hozzátette, a fertőzés antibiotikummal, köhögéscsillapító készítménnyel gyógyítható, nem halálos betegség, azonban az erős köhögési rohamok az újszülötteket, csecsemőket kifáraszthatja, aminek komoly következményei lehetnek.

Külpolitika

A Hamász nevezetű terrorszervezet állásait támadta az izraeli légierő a Gázai-övezetben, miután Izraelt újabb rákétatámadás érte a térségből – írta a Jerusalemonline. A portál összeállítása szerint a rakétatámadások mögött egyértelműen a Hamász áll. A az elmúlt napok támadásai következetében szerencsére egyelőre nem esett emberéletben kár Izraelben, de a gázai határnál érzhetően egyre nagyobb a feszültség. A mostani Hamász-támadások során az izraeli vaskupola rakétaelfogó-rendszer is nagyon jól vizsgázott, mivel a kilőtt rakéták egy jó részét a levegőben sikerült már megsemmisíteni – írta a portál.

Az izraeli parlament egy törvényben kétharmados többséghez kötötte Jeruzsálem megosztását, a lépés megakadályozhatja, hogy egy béketerv keretében lemondjanak a város bármelyik részéről. A törvénymódosítás megtiltja a kormánynak, hogy a 120 fős törvényhozásban 80 képviselő támogatása nélkül átadják Jeruzsálem bármelyik területét. A törvény szimbolikus jellegű, mert egyszerű többséggel módosítani lehet.

Egyelőre nem lehet semmi biztosat kijelenteni azzal kapcsoaltban, hogy Mike Pence, amerikai alelnök mikor látogat el a Közel-Keletre, így többek között Izraelbe – derült ki az Israel Hayom összeállításából. A portál szerint az is elképzelhető, hogy a január 14-i héten érkezik majd a zsidó államba az alelnök, de izraeli külügyi források nem zárták ki annak a lehetőségét sem, hogy a látogatásra már ebben a hónapban nem kerül sor. Pence hivatala azt közölte, hogy az alelnök az ígéretét megtartva el fog látogatni a Közel-Keletre és Izraelbe is. Korábban úgy volt, hogy Pence decemberben látogat a zsidó államba, de a szenátusi adótrövény-szavazás miatt, valamint Trump elnök Jeruzsálemet izrael fővárosának elsimerő nyilatkozata miatt a látogatást elhalasztották.

A palesztin-izraeli ellentét már nem olyan fontos tényező a közel-keleten, mint volt 10 évvel ezelőtt – mondta Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának dékánja az Inforádiónak. Az egyik legfontosabb lépés a Közel-Keleten 2018-ban Tálas Péter szerint az lesz, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Szaúd-Arábia törekszik létrehozni egy Irán-ellenes nagykoalíciót. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy a két állam és Izrael együtt lépne fel a térség egyik felemelkedő hatalmával, Iránnal szemben. Azt nem lehet tudni, hogy ez mennyire lesz sikeres, hiszen a másik oldalon ott az orosz-török-iráni összefogás. Ez szintén azt mutatja, hogy a közel-keleti status quo kicsit változni fog. Donald Trump amerikai elnök nagy vihart kavart bejelentése, hogy Jeruzsálemet tekinti Izrael fővárosának, a látszattal ellentétben megfontolt lépés volt a szakértő szerint.

Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető az ország ellenségeit okolta a napok óta tartó tiltakozások miatt az állami televízióban. A tüntetések kezdete óta először nyilatkozó Hamenei szerint Irán ellenségei összefogtak, és pénzügyi, katonai, valamint politikai befolyásukat, illetve a hírszerzést felhasználva provokálják a teheráni vezetést. A politikai és vallási vezető nem pontosította, hogy kikre gondol, amikor az ellenségekről beszél. Ugyanakkor Ali Samhani, a legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkára az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Szaúd-Arábiát említette név szerint.

A csütörtök óta tartó tüntetéshullámban eddig országszerte 25-en vesztették életüket, és több száz embert vettek őrizetbe. Csak a fővárosban 450 embert állítottak elő az elmúlt három napban. A tüntetők eleinte a magas árak ellen tiltakoztak, majd az iszlám köztársaság kormánya és az országot az 1979. évi iszlám forradalom óta irányító vallási elit ellen. Többen Ali Hamenei lemondását követelték. A fővároson kívül őrizetbe vettek számát nem közölték. Hosszein Zolfagari belügyminiszter-helyettes elmondta, hogy az őrizetbe vettek 90 százaléka 25 év alatti. Az iráni fiatalságot az ország gazdasági helyzete és a szabadságjogok korlátozása aggasztja a legjobban – jegyezte meg a Reuters hírügynökség.

Efráim Halevi, az izraeli hírszerzés egykori vezetője óva intette az izraeli kormányt attól, hogy a tüntetéshullámot kihasználva beavatkozzon Iránban. Halevi a Jerusalem Postnak úgy nyilatkozott, nem jár előnyökkel egy ilyen lépés, és Izrael jobban teszi, ha szabad folyást enged az eseményeknek. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő korábban sok sikert kívánt az iráni tüntetőknek, és reményét fejezte ki, hogy megbukik a teheráni vezetés. Netanjahu egyúttal az európai országok szemére vetette, hogy nem támogatják a tüntetőket a szabadságukért folytatott harcban. Izrael Katz hírszerzési miniszter megerősítette, hogy Izrael nem tervez beavatkozást Iránban, ugyanakkor „azt akarja, hogy távozzon az elnyomó rezsim, és felváltsa azt a demokrácia”.

Üdvözölte az sportért és kultúráért felelős izraeli miniszter, hogy az NBA illetékesei eltávolították az amerikai kosárlabda liga honlapjáról azt az opciót, amivel valaki a „Palesztina – megszállt terület” lakójaként tudja magát regisztrálni. Ez az NBA oldalának azon a részén volt, ahol a rajongók a világ minden tájáról szavazhatnak kedvenceikre a közelgő All-Star meccs alkalmából. Miri Regev miniszter ezt megelőzően levelet írt Adam Silvernek, az NBA vezetőjének, és kérte, hogy mihamarabb cselekedjen a módosítás ügyében – derül ki a Jewish Telegraphic Agency cikkéből. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel az opcióval az NBA legitimálja Izrael Állam felosztását, ellentétben az amerikai kormány hivatalos álláspontjával és azzal, hogy az elnök elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának.

Előbb-utóbb Németország is megtapasztalhatja az egyes svéd- és franciaországi elővárosokban uralkodó állapotokat, ahogy azt a rendőrökkel szembeni szilveszter éjszakai erőszak fokozódásából sejteni lehet – írta kommentárjában a Die Welt. Egyes svéd városok peremkerületeiben a bűnbandák írják a játékszabályokat, a rendőrök pedig hívatlan vendégnek számítanak, akiket kövekkel és Molotov-koktélokkal fogadnak, sőt álarcos banditák még az autóikat is eltulajdonítják – ecsetelte a helyzetet Rainer Haubrich, a Die Welt kommentátora. Svédországban mintegy 50 úgynevezett no-go zóna van, ahová nemcsak a rendőrök, de a tűzoltók és mentők sem mernek belépni. A kialakult helyzet miatt naponta átlagosan három rendőr hagyja ott hivatását, különösen a 40 év alattiak – írta a lap. „Idáig még nem jutottunk. De a szilveszter éjszakai németországi eseményekről szóló rendőrségi beszámolók azt sejtetik, úton vagyunk afelé, hogy a jövőben hasonló drámai szalagcímek jelenjenek meg rólunk is” – írta a Die Welt cikkének szerzője. A berlini tűzoltóság arról számolt be, hogy súlyos támadások érték az embereiket és gépkocsijaikat, még arra is volt példa, hogy a fegyverrel fenyegették őket.

Hármasról kettes fokozatúra csökkenthetik a terrorfenyegetettségi szintet Belgiumban – közölte a La Libre Belgique Jan Jambon belga belügyminiszter nyilatkozatát idézve. A belga belügyminiszter a Standaard című flamand nyelvű belga napilapnak nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy a terrorfenyegetéseket elemző belga központ elemzése már a következő hónapokban lehetővé teszi a terrorfenyegetettség szintjének csökkentését. Elmondása szerint ezt az egyre javuló biztonsági környezet, de a költséghatékonyság is indokolja. A négy fokozatú skálán a kettes riasztási szint fokozott rendőri és katonai éberséget jelent. A belügyminiszter hozzátette, a hármas szint várhatóan azonban továbbra is érvényben marad bizonyos nagykövetségek védelme esetében és a nagy tömegeket vonzó helyszíneken.

Ismeretlen fegyveresek 17 hívővel végeztek az újévi misét követően Nigéria főként keresztények lakta, déli részén. A támadók Rivers szövetségi állam Omoku nevű városában nyitottak tüzet a miséről távozó hívekre. A merénylet elkövetőjeként egyelőre senki sem jelentkezett, de a térségben tevékenykedik egy fegyveres csoport, amely túszokat ejt és embereket gyilkol. A szélsőségesek a foglyokért kért váltságdíjból tartják fenn magukat. Biztonsági tisztségviselők és helyi polgárőrök novemberben végeztek a csoport vezetőjével.

Gazdaság

Jobb kiinduló helyzetben, kedvezőbb gazdasági helyzetben van Magyarország ez év elején, mint 2017 januárjában – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Dinamikus a GDP-növekedés üteme, a tárca kalkulációja szerint a bruttó hazai termék 4,1 százalékkal bővült 2017-ben, az idén pedig 4,3 százalékkal gyarapodhat, köszönhetően a jó külpiaci környezetnek. Az unió mind a 28 országának a gazdasága növekszik. A miniszter utalt arra, hogy a beruházások mértéke 20, a fogyasztás 5 százalékkal emelkedett 2017-ben, az építőipar és a turizmus is húzóágazattá vált. A lakásprogramba eddig 63 500 igénylést fogadtak be a pénzintézetek, és 177 milliárd forintot helyeztek ki. Már 4,4 millió a foglalkoztatottak száma, 2010-ben 3,7 millióan dolgoztak. Idén folytatódik a munkahelyvédelmi akcióterv, ez által eddig 590 milliárd forint maradt a vállalkozásoknál. A tavalyi 127 500 forintról 138 ezerre nőtt a minimálbér 2018-tól, a szakmunkásokra vonatkozó garantált bérminimum pedig 161 ezerről 180 500 forintra.

A múlt év első kilenc hónapjában a GDP mínusz 2,3 százaléka, vagyis mínusz 857 milliárd forint volt az államháztartás finanszírozási képessége, ami visszaesés az egy évvel korábbi 56 milliárdos pluszhoz képest – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. A harmadik negyedévben a negyedéves GDP arányában 2,6 százalékos, 252 milliárd forintos mínusz keletkezett. Az MNB számításai szerint Magyarország maastrichti adósságrátája szeptember végén a GDP 72,4 százaléka, 26 956 milliárd forint volt.

Kemény kihívások elé néz Kína az idén, ha az adósság csökkentése miatt lassul a gazdaság, az ronthatja a munkaerőpiac nagyszerű helyzetét is. A kínai munkaerőpiac állapotára nem lehet panasz, évek óta nem volt ilyen biztató a helyzet: a városokban 2012 óta 65 millió, vagyis majdnem Franciaország lakosságának megfelelő új állást hoztak létre – számolt be Jin Vej-min humán erőforrásért és társadalmi biztonságért felelős miniszterre hivatkozva az Új Kína hírügynökség. A hivatalos munkanélküliségi ráta 3,95 százalékra esett vissza a múlt év második felében, amire 2002 óta nem volt példa. Kérdés, hogy sikerül-e tartani ezt a szintet, ha Hszi Csin-ping elnök beváltja az ígéretét, és elkezdik bezárni a veszteséges állami vállalatokat és a környezetvédelmi előírásoknak nem megfelelő, szennyező cégeket. A kormányzat határozott célja az eladósodottság csökkentése is, ennek érdekében Peking kész a pénzforrások megnyirbálására, akár a gazdasági növekedés lassulása árán is. A központi erőfeszítéseket azonban megtorpedózhatják a helyi kormányzatok, amelyeknek a teljesítményét szinte kizárólag a hitelek által gerjesztett növekedéssel mérik.

Sport
A közelmúlt leszavazásai ellenére Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke erős pályázatokkal számol a 2026-os téli játékokra. „Jelenleg is egy sor érdeklődővel állunk kapcsolatban három kontinensről” – mondta a német sportdiplomata a Die Weltnek. Az elmúlt hónapokban Tirolban, Graubündenben és Münchenben is népszavazáson utasították el a polgárok, hogy a régió – Innsbruck, St. Moritz és a bajor főváros – kandidáljon a 2026-os játékokra. Bach ugyanakkor rámutatott: a megváltozott körülmények között nem a minél több jelentkező, hanem csak a legjobb pályázó megtalálása a cél. A mostani, informális szakaszban a svéd főváros, Stockholm, az 1988-as kanadai házigazda, Calgary, valamint a svájci Sion tűnik lehetséges pályázónak, de elképzelhető, hogy egyesült államokbeli helyszín is beszáll a versenybe, valamint Kazahsztán, Törökország és Japán is érdeklődését fejezte ki.

Könnyű
A vándorsólymot választotta a 2018-as év madarának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az állat több évtizednyi szünet után 1997-ben költött újra Magyarországon, ezért az egyesület a 20 éves évfordulóra emlékezve a 2018-as évet a világ leggyorsabb madarának szenteli. A szédületes sebességéről ismert vándorsólyom az örvös galambnál termetesebb, erőteljes testalkatú, hegyes szárnyú ragadozó. Igazi „világpolgár”, a Föld szárazföldi területeinek jelentős részén fészkel vagy kóborlóként, vonulóként előfordul, a kontinensek közül egyedül az Antarktiszról hiányzik. Bárhol megtelepszik, ahol költésre alkalmas sziklafalat, közepes és nagy testű madárfajok fán épült fészkeit találja. Az egyik leggyakoribb településen fészkelő ragadozómadárként világszerte költ nagyvárosok belső kerületeinek felhőkarcolóin, magas épületein is.