A BreuerPress és a HetiTV hírei 

A BreuerPress és a HetiTV hírei 


Az Európai Bírósághoz fordult az Európai Bizottság (EB), a harmadik szakaszba léptetve ezzel egyszerre a civil törvény, a felsőoktatási jogszabály-módosítás, illetve a menekültkvóták elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárásokat.Két éve a tagállami miniszterek 120 ezer menedékkérő szétosztásáról döntöttek, hazánknak 1294 embert kellett volna befogadnia, Magyarország azonban nem hajtotta végre a döntést – idézi fel az Index. Két hónapja a magyar kormány már bukott az ügyben egy pert, akkor azonban felperes volt, a szlovákokkal együtt támadta meg a határozatot. A kormány szerint politikai döntés született, „megerőszakolták” az uniós jogot, és úgy vélekedett, a per bukása miatt nincs új kötelezettség, nem kell végrehajtani a határozatot.

Két budapesti kórház összesen 325 millió forint rendkívüli pénzügyi támogatást kap – jelentette be az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár. Mészáros János közölte: a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak 200 millió forinthoz, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet 125 millió forinthoz jut. Előbbi intézményben a fűtésrendszer korszerűsítésére, utóbbiban a sürgősségi betegellátáshoz tartozó részlegek felújítására költhetik a támogatást – tette hozzá.

Karácsony Gergely, a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje mögé állhatnak be a szocialisták – írja az Azonnali. Egy befolyásos szocialista politikus szerint az MSZP kész támogatni Karácsonyt, az egész csak azon múlik, hogy eldöntse, valóban miniszterelnök akar-e lenni. Egy másik prominens szocialista elmondta a lapnak: nagyon hasonlóan gondolkodnak a Párbeszéddel az ország jövőjéről és a társadalmi igazságtalanságokról. A Párbeszéd részéről azt nyilatkozták: Karácsony biztos nem lesz az MSZP miniszterelnök-jelöltje, viszont lehet, hogy lesz egy „Összefogás 2.0”, amiben az MSZP, a Párbeszéd és az Együtt lenne benne, illetve egyéb baloldali pártok.

A Demokratikus Koalíció (DK) kizár mindenfajta, így a választási együttműködést is a Jobbikkal – jelentette ki a DK szóvivője. Gréczy Zsolt közölte: a Jobbik nem néppártosodási folyamaton esik át, hanem csupán átmaszkírozza magát, amit nem tartanak hitelesnek. Számukra a Jobbik ma is ugyanaz a kirekesztő, szélsőjobbos szervezet, amelyik európai uniós zászlókat égetett, vagyis „még nagyon sok spenótot meg kell ennie a Jobbiknak, hogy az ország elhiggye ezt az átalakulást” – fogalmazott. Úgy vélekedett: ha valamennyi demokratikus ellenzéki párt összefog az egyéni választókörzetekben, akkor a Jobbik nélkül is megvalósulhat az ellenzéki többség az Országgyűlésben. A jobbikos egyéni jelöltek pedig remélhetőleg pont annyi szavazatot vihetnek el a Fidesztől, amennyivel a demokratikus ellenzék jelöltje győzhet – tette hozzá.

A fiatalok kiemelt támogatását és az idősek megbecsülését, a biztonság megteremtését hangsúlyozta Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője a kormány szociális intézkedéseit áttekintve. A fiatalokat segítő intézkedések között említette meg a Nemzeti Tehetségprogramot, amelyre jövőre 3,1 milliárd forintot fordítanak, valamint az ingyenes nyelvvizsga lehetőségét, amelyre 2,6 milliárdot különítettek el. A felzárkózást segíti a kötelező óvodáztatás és a Biztos Kezdet Gyermekházak. A frakcióvezető a szegénység elleni intézkedések sorából kiemelte az ingyenes étkeztetés biztosítását, amelyre 80 milliárdos keret áll rendelkezésre, és amelyet kiegészít még a szünidei étkeztetés. Az ingyenes tankönyvellátás több mint egymillió diákot segít – sorolta, és kitért az Erzsébet táborokra is.

Az automatizáció, a gyorsuló technológiai átalakulás mind a gazdaság-, mind a társadalompolitikát alapvető kihívások elé állítja majd a következő években, és ebben az új, más készségeket kívánó világban meg kell találni a fogyatékos, megváltozott munkaképességű emberek helyét – jelentette ki Czibere Károly. A Megváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiaci integrációját elősegítő programok támogatása című rendezvényen azt mondta, már ma fel kell készülni a jövőre, ezért az idén 161 millió forinttal futó pályázat keretét jövőre 228 millióra emelik.

A „Soros-szervezetek” nemzetbiztonsági kockázatáról tájékozódott az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága csütörtöki részben zárt ülésén. Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke az ülés után a Soros-jelentés részleteiről nem tudott beszámolni, mert azt 2037-ig titkosították. Azt viszont elmondta: a Soros-hálózat szervezetei több okból is nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. Ezt igazolja Németh Szilárd szerint, hogy ezek a szervezetek támogatják a Magyarország és a magyar emberek biztonságát is veszélyeztető illegális migrációt, továbbá az is, hogy a karitatív, illetve emberi jogi segítségnyújtással foglalkozó szervezetek a politikába is beszálltak: nyilatkozataikban és tevőlegesen is támadják a magyar kormány illegális migrációval kapcsolatos politikáját – fejtette ki.

Az MSZP szerint a kormány csak a sajtóban emelte meg az egészségügyben dolgozók bérét. Az ellenzéki párt 2020-ig uniós szintre hozná az ágazat munkavállalóinak keresetét. Szakács László frakcióvezető-helyettes a Szent János kórház előtt kifejtette: az ágazat dolgozóinak 12 százalékos emelést ígért a kormány, de egy részük – 15-16 ezer egészségügyi munkavállaló, köztük szakápolók, nővérek műtősök – nem kaptak egy fillért sem. Kiemelte: ők általában eddig is jóval kevesebbet kerestek, mint a törvényben megállapított garantált bérminimum. Most bár az alapjövedelem nőtt, de az a kiegészítés, ami arra a szintre emelte volna a fizetésüket, hogy ne keressenek kevesebbet, mint a bérminimum, csökkent. Ez játék a számokkal – mondta a szocialista képviselő, aki az emelést egyszerű kommunikációs trükknek nevezte.

Külpolitika

Iszmáil Haníje, a radikális iszlamista Hamász szervezet Gázában élő politikai vezetője hadüzenetnek nevezte Donald Trump amerikai elnök döntését, miszerint az Egyesült Államok immár Jeruzsálemet tekinti Izrael fővárosának, ezért Haníje bejelentette, hogy péntektől újabb intifádát, vagyis palesztin felkelést hirdetett. Közben Izrael megerősítette hadseregének Ciszjordániában állomásozó egységeit. Eközben Halál Amerikára felirattal jelent meg csütörtökön az Izraellel szemben ellenséges Hezbollah libanoni síita fegyveres szervezethez közelálló al-Akbár című hírlap. “December nyolcadikától, péntektől egy új intifáda indítására szólítom fel a palesztin népet a megszállással szemben, hogy kifejezze haragját a Jeruzsálemet érintő döntés miatt“- mondta Haníje. “Csakis úgy lehet megbirkózni az Egyesült Államok támogatását élvező cionista politikával, ha új intifáda indul a megszállás ellen, és dicséretes ellenállás kezdődik vele szemben“- tette hozzá.

 

Az izraeli hadsereg szóvivője közben bejelentette, hogy Ciszjordániába vezényelnek több további zászlóaljat, más egységeket pedig készenlétbe helyez. Az intézkedések azt szolgálják, hogy az izraeli haderő “készen álljon minden eshetőségre“. Csütörtökön összecsapások törtek ki az izraeli hadsereg egyes egységei és palesztin tiltakozók között a Gázai övezetben Hán-Júnisztól keletre, Ciszjordániában Hebronnál és Túl-Karmnál, valamint Jeruzsálem óvárosában a Damaszkuszi kapunál. Több palesztin politikai csoport tiltakozó mentekre hívott fel a déli imát követően a nagyobb ciszjordániai városokban, ahol az üzletek is bezártak, mert a szerdán még csak iskolákra meghirdetett sztrájk csütörtökre általános munkabeszüntetéssé szélesedett.

A palesztin vezetők elítélték Donald Trump amerikai elnök döntését. Mahmúd Abbász azt mondta, hogy Washington szembemegy a nemzetközi joggal, bátorítja a megszállást, az izraeli telepesépítkezéseket, és ezzel tovább távolodott a béketárgyalások közvetítői szerepétől, aláásva a kétállami megoldást. Ezek az elutasított és elfogadhatatlan intézkedések szándékosan aláássák a megbékélés érdekében tett erőfeszítéseket, és arról szólnak, hogy az Egyesült Államok feladja az elmúlt évtizedekben a békefolyamat támogatásában betöltött szerepét – hangoztatta a palesztinok elnöke.

A Times of Israel azt írja, több állam is követheti az Egyesült Államokat Jeruzsálem izraeli fővárosként való elismerésében, köztük Magyarország is. Magyarország szerdán megvétózott egy olyan közös uniós nyilatkozatot, mely elítélte volna Donald Trump döntését.

Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatban ítélte el, hogy az amerikai elnök Jeruzsálemet izrael fővárosának ismerte el.„Már kedden megmondtuk az amerikai külügyminiszternek, hogy mi a tárgyalásos, nemzetközi konszenzuson alapuló megoldás hívei vagyunk és nem értünk egyet Trump szándékával – mondta Federica Mogherini és elég borús képet festett a következményekről.

Magyarország súlyos vitában áll az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságával (LIBE) az illegális bevándorlás ügyében, mely meghatározó sorskérdés a kontinens jövője szempontjából – jelentette ki Szijjártó Péter a testület brüsszeli ülésén. A kormány elutasítja az illegális bevándorlást és a kötelező betelepítési kvótákat, és továbbra is harcolni fog a magyar emberek érdekeiért és biztonságáért – hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter a jogállamiság magyarországi helyzetéről rendezett meghallgatáson. Aláhúzta, nem lehet véletlenszerű az összefüggés Soros György beszéde és a dublini szabályozás reformjáról az EP által elfogadott tárgyalási mandátum között. Hozzátette: a magyar kormány nem tér ki a vita elől, de az álláspontok a legtöbb kérdésben rendkívül távol esnek egymástól, „teljesen mást gondolunk nemzetről, hagyományok tiszteletéről, határvédelemről és biztonságról”.

A rendőrség becslése szerint mintegy 45 ezren vonultak utcára a belga fővárosban Katalónia elszakadását követelve. Az „Ébredj, Európa! Álljunk ki a demokráciáért!” jelmondattal meghirdetett felvonulás résztvevői az októberben leváltott katalán kormány melletti támogatásukat fejezik ki. Carles Puigdemont menesztett elnök és volt kabinetjének négy tagja október vége óta Brüsszelben tartózkodik. A demonstrációt szervező katalán függetlenségpárti csoportok előzőleg azt közölték, nagyjából 16-17 ezer embert várnak az északkelet-spanyolországi tartományból, akiknek a többsége autóval érkezik, de ezrek jönnek busszal, repülőgéppel és vonattal is. A Katalán Nemzetgyűlés (ANC) és az Ómnium Cultural nevű civil szervezetek öt repülőgéppel és buszok tucatjaival szállították a tüntetőket Belgiumba, és még a brüsszeli repülőtérről is különbuszokat indítottak a tüntetés helyszínére.

Recep Tayyip Erdogan török elnök felvetette görögországi látogatásán, hogy „frissíteni” kellene az 1923-ban kötött lausanne-i békeszerződést, mert annak egyes részletei nem rendelkeznek világosan. Erdogan az újságírók kamerái előtt váltott néhány mondatot Prokopisz Pavlopulosz görög államfővel, mielőtt megkezdték volna zárt ajtók mögötti megbeszélésüket. A török államfő ebben a rövid beszélgetésben kifogásolta, hogy az északkelet-görögországi Nyugat-Trákiában élő muszlimok nem választhatnak saját főmuftit, miközben a törökországi keresztény közösségek nagyobb szabadságot élveznek elöljáróik megválasztásában. A láthatóan kínos hangulatú szóváltás során Pavlopulosz azt mondta: Görögország szerint nem szükséges sem frissíteni, sem felülvizsgálni a lausanne-i békeszerződés rendelkezéseit.

Éves rekordra emelkedett Nagy-Britanniában a terrorizmushoz köthető bűncselekmények gyanújával őrizetbe vettek száma. A brit belügyminisztérium 22 oldalas statisztikai összesítése szerint a szeptember végével zárult tizenkét hónapban pontosan 400 embert vettek őrizetbe ilyen indokkal, 54 százalékkal többet, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban. Ez a legmagasabb éves őrizetbe vételi szám terrorizmushoz kötődő ügyekben azóta, hogy a belügyi tárca a 2001. szeptember 11-i amerikai merényletsorozat után elkezdte ennek a statisztikának a rendszeres összeállítását. A tavaly szeptemberrel véget ért egy évben a brit hatóságok 259 terrorgyanúsítottat vettek őrizetbe.

A Német Szociáldemokrata Pártnak nem kell feltétlenül kormányoznia, de legyen meg a lehetőség erre, hogy az ország végül kijusson a politikai zsákutcából – jelentette ki Martin Schulz, a párt elnöke az SPD háromnapos kongresszusán, amelyen eldöntik, hogy kezdjenek-e megbeszéléseket a CDU/CSU-val a megrekedt kormányalakítás előmozdításának lehetőségéről. Az elnökség indítványa szerint el kell kezdeni tárgyalni, de ennek nem kell a CDU/CSU és az SPD közötti koalíciós megállapodással végződnie. Schulz azt mondta: mindenféle kormányzati felállás lehetőségét meg kell hagyni. „A lényeg, hogy mit tudunk hozzáadni a leendő kormányzáshoz, annak a majdani tartalma a fontos, nem a formája. Az országnak erősebbé és jobbá kell válnia” – tette hozzá. Arról is beszélt, hogy szerinte még szorosabbá kell tenni az európai uniós országok integrációját, „2025-re meg kell teremteni az európai egyesült államokat”, azoknak az országoknak pedig, amelyek ezt nem akarják, ki kell lépniük.

Gazdaság
Az adózás teljes elektronikussá tételével az ország várhatóan a GDP 2 százalékát, mintegy 700 milliárd forintot takaríthat meg, erre az átállásra négy éve van az állami adminisztrációnak – mondta a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály kiemelte: a kormány azt szeretné elérni, hogy 2021-teljesen elektronikusan készüljenek el a bevallások, ennek érdekében jövőben az adóbevállalásokat tovább egyszerűsítik. A miniszter hozzátette: a digitalizáció terén bővíteni és felhasználóbaráttá kell tenni az állami szolgáltatásokat.

A határkeresztező kapacitások szűkössége növelheti az áram árát – hívta fel a figyelmet vizsgálata alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Idén júliusban és augusztusban voltak olyan napok, amikor az előző évinél 50 százalékkal magasabb árszint alakult ki a magyarországi másnapi villamos energia piacon. A hazai árak a nyári hónapokban is a román, szerb, horvát és szlovén másnapi árakkal mozogtak szorosan együtt, de a határkeresztező kapacitások szűkössége miatt a régió árai jelentősen eltértek a Magyarországtól észak-nyugatra fekvő országok áraitól. Nyáron a hőmérséklet emelkedése együtt járt a régiós villamosenergia-kereslet növekedésével. A korábbi időszakhoz képest a legnagyobb változást az jelentette, hogy a növekvő kereslet kielégítését főként régiós forrásokból lehetett biztosítani.

Sport
A spanyol napilapok szerint eldőlt, hogy Cristiano Ronaldo ötödször lesz az év legjobb labdarúgója, és ezzel beéri örök riválisát, Lionel Messit. A spanyol Marca és Mundo Deportivo is kész tényként közli, hogy este háromnegyed nyolckor az Eiffel-torony tövében Cristiano Ronaldo veheti át a legjobb játékosnak járó Aranylabdát. A France Football immár a nemzetközi szövetségtől függetlenül odaítélt elismerését ötödször kaphatja meg a Real Madrid csatára, aki 2017-ben bajnokságot és Bajnokok Ligáját nyert a királyi gárdával, és kivezette a tavaly Európa-bajnok portugál válogatottat a 2018-as oroszországi világbajnokságra is. A döntést megerősítheti a Ronaldót támogató sportszergyártó, a Nike fotója is, amelyen már a „Quinto Triumfo”, azaz „az ötödik diadal” felirat, valamint Ronaldo győzelmeinek évei szerepelnek. A csatár 2008, 2013, 2014 és 2016 után ötödször lehet aranylabdás, ezzel beéri Lionel Messit.

Könnyű
Egy szélsőséges politikai nézeteiről ismert japán plasztikai sebész vásárolta meg 275 ezer dollárért (73 millió forint) a néhai Hirohito császár memoárjának kéziratát. A 173 oldalas, japán nyelvű dokumentum az előzetesen becsült leütési ár csaknem kétszereséért kelt el szerdán a Bonhams manhattani aukcióján. „Ennek az iratnak Japánban kellett volna maradnia, ám a tengerentúlon kötött ki. Szóval ez most olyan, mintha végre hazatérne” – mondta Takaszu Kacuja, hozzátéve, hogy azért vásárolta meg a császári monológként is ismert kéziratot, mert úgy véli, hogy a japán uralkodói családnak és a japán népnek szóló üzenet van benne.