Emlékezés és biztonság
Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára beszélt két konferencián elhangzott beszédéről, azok tanulságairól, arról, hogy ma Magyarországon lehet és jó is zsidónak lenni. Mellette szóba kerültek még az emlékművek, temetők felújításának programja is. A helyettes államtitkár Breuer Péter és Kovács András, az Origo főmunkatársa előtt beszélt.
Ön felszólalt a Tett és Védelem Alapítvány konferenciáján, ahol az európai zsidók biztonságáról volt szó. Milyen benyomási voltak erről az eseményről?
A konferenciát a Tett és Védelem Alapítvány szervezte, amelyik egyébként a kormány stratégiai partnere a gyűlöletcselekmények monitorozásában. A konferencia abból a szempontból is hasznos volt, hogy végre össze lehetett vetni az egyes országokban meglévő antiszemita indíttatású gyűlöletcselekményeket, valamint azt is, miként lépnek fel ezzel szemben a kormányok. Megnéztük, mik azok a kihívások, amelyekkel minden kormány szembesül, mik a jó gyakorlatok. Szerencsére Magyarországnak nincsen szégyenkeznivalója ebben a tekintetben. Ma Magyarországon nagyon alacsony a gyűlöletcselekmények száma összevetve más országokkal, arról nem is beszélve, hogy ez folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.
Annak fényében is ezt gondolja, hogy több sajtóorgánum is lehozott erősen gyűlöletkeltő szövegeket egyes jobbikos, Jobbikhoz köthető személyek szájából?
Határozottan azt látjuk, más országokhoz képest sokkal kisebb az ilyen jellegű probléma, azonban a kérdése egy dimenzióban nagyon fontos. Mégpedig abban, hogy a politikai közbeszédben a Jobbik sajnos olyan hangot üt meg, ami szalonképtelen és tejesen elfogadhatatlan. Most vagyunk a választások előtt, nagyon bízom abban, hogy majd a kampány nem lesz ilyen mocskolódó és gyűlöletkeltő, mint amilyen a kiszivárgó hangfelvételekből tűnik. Látszik az is, hogy a Jobbik egykori politikusai nem értik a jelenlegi elnököt, sőt sokan még most is megmaradtak olyannak, mint amilyenek voltak, mondhatnám, kutyából nem lesz szalonna. Ám mindezektől függetlenül most is azt gondoljuk, hogy példának okáért ma Magyarországon jó zsidónak lenni, lehet zsidónak lenni. Minden mutató szerint ma szinte csak Magyarország az egyetlen ország, ahol igazán biztonságban van a zsidóság. Csak az összehasonlítás kedvéért, Magyarországon a gyűlöletbűncselekmények száma nem haladja meg az 50-et, míg Nagy-Britanniában ez a szám több mint 700. Ott tettleges bűncselekményeket lehet nap mint nap megtapasztalni, nálunk ez megmarad a verbalitás szintjén, természetesen egy ilyen is sok. Magyarország küzd is ezen cselekmények ellen, nem véletlen, hogy a Büntető Törvénykönyvet megszigorítottuk, sőt már a Polgári Törvénykönyv is lehetőséget biztosít arra, hogy ha valaki egy közösséghez tartozik és ebben a minőségében éri bántás, akkor az egész közösség nevében indíthat kártérítési pert. Én javaslom is, hogy mindenki éljen ezzel a lehetőséggel. Visszatérve a Jobbikra, azért azt nem szabad elfeledni, ez a párt ugyanolyan a máz mögött, mint amilyen volt, nem szabad hinni a cukiskodó kampánynak, arculatnak, amit megpróbálnak kialakítani magukról, ugyanolyan antiszemita jellegű párt a Jobbik, mint amilyen volt.
Egy másik konferencián is felszólalt, amit a NÖRI szervezett.
Valóban, a Nemzeti Örökség Intézete szervezett egy konferenciát a zsidó emancipáció 150. évfordulója alkalmából. Ott lehetőség nyílt arra, hogy bemutassuk azt a kormányzati programot, ami az emancipált zsidóság egyik örökségének, a Salgótarján utcai zsidó temető megmentésére irányul. Magyarország kormánya egy programot indított az elhagyott és rossz állapotban levő zsidó temetők felújítására, ennek a zászlóshajója a Salgótarján utcai zsidó temető, aminek a rekonstrukciója megkezdődött. A reményeink szerint néhány év múlva olyan állapotba kerül a szomszédos Fiumei úti Nemzeti Sírkerttel, hogy az valóban méltó legyen akár a világörökségi cím elnyerésére is.
Hol zajlanak még a program kapcsán temetőfelújítások?
A kormány elvégzett egy felmérést, amely szerint több mint 1600 elhagyott zsidó temető van Magyarországon, ebből kijelöltük azt a 120-at, amelyek a legsürgetőbb beavatkozást igénylik, erre el is különítettünk majd 500 millió forintot. Ennek az összegnek a megpályáztatása pedig a Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány feladata les, a forrás átadása zajlik éppen. Bízom benne, a tél, a fagyok kimenetelével, amikor már a földmunkákat meg lehet kezdeni, ezekben a temetőkben is megkezdődik a mentőmunka.
Ez a program csatlakozik ahhoz a kormányzati elképzeléshez, amelyik a határon innen és túl lévő, többek között I. világháborús emlékművek megőrzését célozza?
Így van, már azért is, mert nem szabad elfeledni, a hazai zsidóság nagyon komolyan kivette a részét az I. világháborúból, számos világháborús hősünk is a zsidóság soraiból került ki. Persze ez nem volt akkor sem példa nélküli, hiszen az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban is tevőlegesen vállaltak szerepet zsidó honfitársaink. Azt gondolom, úgy méltó, hogy az összes XX. századi nagy eseményünkre emlékezve megújítjuk az I. világháborús emlékműveket, mellette viszont emlékezzünk a II. világháború tragédiájára is, amikor is a teljes vidéki zsidóság megszűnt létezni, ezért is kerültek ezek a temetők ilyen állapotba, mert nincs már közösség, amelyik gondozná őket. Ennél fogva a zsidó temetők rekonstrukciós programja is az emlékezést szolgálja. Azt a kormányzat külön preferálja, ha iskolai csoportok egy különleges történelemóra keretében vesznek részt ebben a programban, hogy megismerjék az egykor ott élőket, kik éltek együtt a nagyszüleikkel, addig békében és szeretetben, majd hogyan tüntették el ezeket az embereket.
Lehet tudni, hogy a II. világháború után az egykori Szovjetunióba deportáltak emlékműivel, sírjaival mi történik?
Igyekszünk a folyamatos feltárásban, de sokkal lassabban haladunk ebben a folyamatban, hiszen az utódállamokban gyanakvással, kettősséggel szemlélik az ilyen jellegű munkákat. Kormány már döntött arról, hogy az egykor a Szovjetunióba hurcoltaknak egy külön emlékművet állítson Budapesten, ez is a méltó megemlékezést szolgálja, valamint az is, hogy Közép-Európa legnagyobb gyűjtő-, elosztóközpontjában, a volt ceglédi huszárlaktanya területén egy tematikus múzeum, valamint egy nemzeti emlékhely kerül kialakításra, hogy ott lehessen emlékezni, ahonnan több mint 150 ezer honfitársunkat deportáltak a Szovjetunióba.
Nemrégiben egy magyarországi német katonai temetőben a német gyásznap alkalmából tartottak egy megemlékezést, ahol egyébként először ment el és szólalt meg a legnagyobb hazai zsidó szervezet elnöke is. Ez a temető tökéletesen felújított, karbantartott állapotban volt. Más katonai temetőkkel is ez a helyzet itthon?
Én azt gondolom, hogy helyben minden ilyen emlékhelyet gondoznak, ugyanakkor érdemes követni azt a programot, amelynek értelmében Németország a határain kívül lévő katonai temetőket gondozza, mi is szeretnénk ilyen programokat megvalósítani a határontúli magyar katonai temetőkkel, azokat is gondozni, ápolni kell, persze úgy, hogy nem feledjük a határokon belül lévő katonai temetőket, mert aki ezekben fekszik, az is áldozata volt a II. világháborúnak.
Mikor készülhet el a ceglédi emlékmű, amiről az előbb beszélt?
A kormány már döntött egy emlékhely és egy múzeum kialakításáról, az ingatlanok megszerzéséről, ha ez megvalósul, akkor kezdődhet egy építési beruházás.
Mi a helyzet a tömegsírok feltárásával?
Már ez is zajlik, mellette még egy emlékhelyet kívánunk kialakítani Kőszegen, ahol több száz zsidó munkaszolgálatos honfitársunk nyugszik. Ezt a helyet a Honvédelmi Minisztérium, – nagyon helyesen – hősi katonai temetőként kívánja nyilvántartani, hiszen a munkaszolgálatosok a honvédség keretében végezték a szolgálatukat, még akkor is, ha ez méltatlan és embertelen is volt.
Ebben a kormányzati ciklusban lehetséges valamilyen megállapodás a Sorsok Háza megnyitásáról?
Azt gondolom, ha az elmúlt években nem sikerült egy olyan programot közös erővel kialakítani, ami minden érintett fél számára megnyugvást hoz, akkor úgy gondolom, csak a választások után történhet valamilyen előrelépés.
Ön foglalkozik többek között a műemlékvédelemmel. Mi okozhatja a Várkert Bazár körüli problémákat?
Utasítottuk a Várgondnokságot, hogy mérje fel, milyen hibák, problémák derültek ki az átadás óta és érvényesítse mindazt a követelést, ami ilyenkor jár, hiszen ne feledjük, garanciával tartozik a kivitelező, mindezeket akár jogi útra terelve kell érvényesíteni. Abban nem látok problémát, ha hibák merülnek fel egy kivitelezés során, ezeknek az elhárítását kell érvényesíteni.
A Műjégpálya is megújult, ki is nyílik majd?
Igen, idén is lesz hol korcsolyázni a budapestieknek.
Közelednek az ünnepek, Ön hol tölti a Hanukát és a Karácsonyt?
Elmegyek majd a Hanuka alkalmából zsidó közösségekbe, idén is az egyik hanukai gyertyát fogom meggyújtani. A Karácsonyt pedig a családommal töltöm majd otthon.
Köszönjük a beszélgetést.
