A BreuerPress és a HetiTV hírei
A Fidesz-frakció kezdeményezni fogja hétfőn, hogy az Országgyűlés vegye napirendre azt az európai parlamenti (EP-) határozatot, amely gyakorlatilag a „Soros-terv” több pontjának végrehajtását vetíti előre – mondta Halász János, a frakció szóvivője. Halász János úgy fogalmazott: az Európai Parlamentben már elfogadtak egy „minden eddiginél veszélyesebb, migránspárti” határozatot, amelyben benne van egyebek mellett a kötelező, felső korlát nélküli betelepítési kvóta, az Európai Unióba belépő migránsok automatikus elosztása és a családegyesítések felgyorsítása. Olyan dolgok szerepelnek ebben a határozatban, amelyeket nem hagyhat szó nélkül Magyarország sem – mondta Halász János. Ezért kérik, hogy a parlament is tárgyaljon erről, így minden képviselő állást foglalhat az EP-határozatról.
Az Országgyűlés négynapos üléssel folytatja munkáját a következő két hétben. A parlament kedden szavazhat a 2016-os költségvetés végrehajtásának elfogadásáról, csütörtökön pedig az igazságszolgáltatási szervezetek vezetői számolnak be tavalyi tevékenységükről. Az ülés hétfőn 13 órakor, a közelmúltban elhunyt Pál László korábbi MSZP-s képviselőre történő emlékezéssel, majd napirend előtti felszólalásokkal kezdődik. A parlament kedden tarthatja határozathozatalait. A Ház ekkor fogadhatja el a kabinet tavalyi zárszámadását, emellett kiterjesztheti a fiatalok életkezdési támogatását, valamint szigoríthatja a tizenkettedik életévüket be nem töltött gyermekek sérelmére elkövetett szexuális erőszak büntethetőségét.
A Debreceni Református Kollégium imádságos és munkálkodó mindennapjaival a Kárpát-medence református bástyája, a magyar anyanyelvi művelődés forrásvidéke, a hit és a tudomány otthona, a nemzet megmaradásának fontos záloga – mondta Áder János köztársasági elnök. Az államfő hangsúlyozta: a kollégisták tanáraiktól évszázadok óta a református pedagógia gyümölcseit, hitet, műveltséget, hazafiságot és nemzeti összetartozást kapnak; az intézmény az elmúlt csaknem ötszáz év alatt hűséges polgárokat adott a hazának. Emlékeztetett, hogy a kollégiumban tanult a magyar irodalom nagyjai közül például Ady Endre, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Móricz Zsigmond, Pálóczi Horváth Ádám, Sarkadi Imre, Sánta Ferenc, Szabó Lőrinc és Szenczi Molnár Albert is.
Az MSZP a politikai pártoknak és politizáló civil szervezeteknek címzett felhívásban követeli, hogy valamennyien támogassák a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló Isztambuli Egyezmény magyarországi kihirdetését. A nők elleni erőszak kérdése nem válhat pártpolitikai csatározások martalékává – mondta Gurmai Zita, hozzátéve, ebben az ügyben nem számít, hogy ki baloldali, jobboldali, liberális vagy zöld. Kiemelte, Magyarországon minden ötödik nő van kitéve szexuális zaklatásnak, amelybe átlagosan hetente egyikük bele is hal, miközben a családon belüli erőszak miatt havonta egy gyermek is életét veszti.
Magyarországnak nemcsak felelőssége, de lehetősége is van arra, hogy fellépjen a uniós társulási megállapodásban rögzített szabályok megsértői, köztük Ukrajna ellen – mondta Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Elmondta, az Európai Unió speciális kapcsolatot alakított ki az érintett államokkal, és egy úgynevezett társulási megállapodást kötött velük. Ennek része az a keretegyezmény, amelynek értelmében ezen államoknak tiszteletben kell tartaniuk bizonyos kisebbségi jogokat. Ha ezeket a jogokat megszegik, akkor az uniónak kötelessége figyelmeztetni az érintett országokat – fűzte hozzá. Gálik Zoltán szerint az ukrán nyelvtörvény főként az orosz kisebbséget érinti rosszul, de az ott élő magyarok, lengyelek és szlovákok is kárvallottjai.
Magyarország támogatja Koszovó európai integrációját, valamint azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Pristina a vízummentesség megszerzéséért, illetve a nemzetközi szervezetekbe történő felvételéért tesz – hangsúlyozta Trócsányi László igazságügyi miniszter pristinai látogatása után. A magyar igazságügyi tárca vezetője a koszovói fővárosban találkozott a nyugat-balkáni ország igazságügyi miniszterével, Abelard Tahirivel, akivel egyezményt írt alá az elítéltek átszállításáról, illetve a kiadatásról. Az igazságügyi tárcák együttműködéséről is szó volt, amelynek keretében szakértőket cserél a két minisztérium. Ezzel kapcsolatban Trócsányi László felajánlotta, hogy egy koszovói szakember két hónapon keresztül a magyar Európa-ügyi államtitkárságon dolgozhat.
Külpolitika:
Az Egyesült Királyság bejelentette, hogy 104 millió dollárért megvásárolja az Izrael által kifejlesztett Vaskupola rakétaelfogó technikát. A brit védelmi minisztérium közlése szerint a technológiával az Atlanti Óceán déli részén lévő Falkland-szigeteket fogják védeni- írta a Jerusaleonmline. A portál összeállítása szerint Nagy-Britannia azért döntött így, mert Franciaország öt új fejlesztésű vadászgépet adott el Argentínának. A dél-amerikai ország és Nagy-Britannia között háborúba fajuló konfliktus volt a Falkland-szigetek birtoklásáért 1982-ben.
Egy Izrael és a terrorszervezet Hezbollah közötti háborús konfliktus veszélyére hívta föl a figyelmet Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára. A jelentés szerint mindezt alátámasztja a kölcsönösen fenyegető retorika. Guterres felszólította a feleket, hogy olyan nyilatkozatokat tegyenek a jövőben, ami a feszültség csökkentésének az irányába halad – számolt be a Jerusalemonline. Guterres szerint a feszültséget növeli az is, hogy Izrael az elmúlt évben 80 százalékkal többször sértette meg a libanoni légteret, mint 2016-ban, valamint a drónos felderítések száma is jelentősen nőtt.
Szíria jövője számára „a megfelelő időben tett megfelelő lépés” volt a Szocsiban tartott iráni-orosz-török csúcstalálkozó – emelte ki Haszan Róháni iráni elnök Bassár el-Aszad szíriai államfővel folytatott telefonbeszélgetése során. A dél-oroszországi üdülővárosban összehívott minicsúccsal Vlagyimir Putyin orosz elnök, Bassár el-Aszad szíriai elnök fő támogatója már a konfliktus utáni időszakot kívánta előkészíteni, mivel a damaszkuszi rendszer az orosz hadsereg támogatásával Szíria területének nagy részét visszafoglalta a lázadóktól és a dzsihadistáktól. „Irán kiáll a szíriai nép és kormánya mellett a terrorizmussal folytatott küzdelmükben” – idézte Róhánit az IRIB iráni állami televízió. Teherán szintén a damaszkuszi rezsim szövetségese. „Teherán kész aktív szerepet vállalni a szíriai újjáépítésben” – tette hozzá Róháni. A Reuters brit hírügynökség szerint Irán háborús erőfeszítéséért fejében előnyös gazdasági szerződéseket kötött a szíriai vezetéssel. Az iráni Forradalmi Gárda, amely fegyverekkel és katonák ezreivel segítette Aszad kormányzatának csapatait még csütörtökön bejelentette: kész segíteni a polgárháborús ország újjáépítésében. A gárdát vezető Mohammad Ali Dzsaafari akkor kijelentette, hogy az iszlám köztársaság nem fogja kivonni csapatait Szíriából a harci cselekmények lezárultával. Mint mondta, a Forradalmi Gárda aktív szerepet kíván játszani majd a harcokat követő, teljes körű és végleges fegyvernyugvás biztosításában.
Ha Európa veszélyezteti Iránt, Teherán kétezer kilométernél hosszabbra növeli rakétáinak hatótávolságát – jelentette ki Hosszein Szalami, az iráni forradalmi gárda parancsnokhelyettese, akit a Fars hírügynökség idézett. A dandártábornoki rangot viselő Szalami kifejtette: ha Irán eddig kétezer kilométeren belül tartotta rakétáinak hatótávolságát, azt nem technológiai hiányosság miatt tette, hanem azért, mert „stratégiai doktrínát” követ. Teherán ugyanis eddig nem érezte, hogy Európa veszélyt jelentene számára, de ha Európa mégis fenyegetné Teheránt, meghosszabbítja a hatótávolságot – tette hozzá Szalami. Mohammad Ali Dzsafari, a Forradalmi Gárda vezetője október végén egy teheráni konferencián bejelentette, hogy Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető – aki egyben a hadsereg főparancsnoka is – 2000 kilométerre korlátozta az iszlám köztársaságban gyártott ballisztikus rakéták hatósugarát. Ez azt jelenti, hogy az iráni rakéták csak közel-keleti célpontokat képesek elérni. Izrael és több térségbeli amerikai katonai támaszpont is 2000 kilométeren belül található. Dzsafari szerint ez a kapacitás egyelőre elég.
Az Egyesült Államok figyelmeztette Pakisztánt, hogy árthat a kétoldalú kapcsolatoknak, ha Iszlámábád nem tesz intézkedéseket a 2008-as mumbai merénylet értelmi szerzőjének tekintett, a héten szabadon engedett, Háfiz Szaíd őrizetbe vételére és vád alá helyezésére. A Fehér Ház közleményében kiemelte: Szaíd szabadlábra helyezése aggodalomra okot adó üzenet a nemzetközi terrorizmus elleni pakisztáni kötelezettségvállalással összefüggésben, továbbá aláássa Iszlámábád korábbi állításait, amelyek szerint nem engedi, hogy a terroristák menedéket leljenek az országban. Washington szerint káros hatással lesz a kétoldalú kapcsolatokra és az ország nemzetközi megítélésére, amennyiben Pakisztán nem tesz intézkedéseket Szaíd törvényes őrizetbe vételére és vád alá helyezésére az általa elkövetett bűncselekmények miatt. Háfiz Szaídot januárban helyezték házi őrizetbe, miután évekig élt szabadon Pakisztánban, ahonnan többször is buzdított az India elleni szent háborúra. Emiatt tovább nőtt a feszültség Iszlámábád és Washington között, és ez felbőszítette Újdelhit is. Szerdán viszont egy pakisztáni bíróság elrendelte szabadlábra helyezését.
Az esetleges előrehozott választás ellen foglalt állást Angela Merkel német kancellár, hangsúlyozva: bízik abban, hogy hamarosan új kormány alakulhat Németországban. Merkel pártja a Kereszténydemokrata Unió (CDU) mecklenburg-elő-pomerániai tartományi tanácskozásán nyilatkozott az elmúlt napok – a német belpolitikát alapjaiban megrázkódtató – fejlemények után. A hét elején nyilvánvalóvá vált, hogy zátonyra futottak az úgynevezett Jamaica-koalíciót, a konzervatív CDU/CSU, a liberális FDP és a Zöldek kormányzati szövetségét célzó egyeztetések, majd a hét közepén a kereszténypártok eddigi nagykoalíciós partnere, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) korábbi álláspontját módosítva bejelentette, hogy mégis kész tárgyalni a megrekedt kormányalakítási folyamat előmozdításáról. Ez utóbbiban nagy szerepet vállalt Frank-Walter Steinmeier államfő. Merkel elutasítóan nyilatkozott az esetleges előrehozott választásokról. A kancellár szerint nem helyénvaló az, ha a pártok nem tudnak mit kezdeni a választási eredményekkel, és az embereket kérik arra, hogy újból válasszanak. „Kívánatos lenne, ha minél előbb új kormány alakulna” – jelentette ki a kancellár, utalva arra, hogy stabil és nem ideiglenes kormányt remél.
A szavazóknak a december 21-ei katalán előrehozott választásokon a Mariano Rajoy vezette madridi kormány – az autonóm régió függetlenségi törekvésének gátat szabó – beavatkozását kell jóváhagyniuk vagy elutasítaniuk – jelentette ki Charles Puigdemont volt katalán elnök. A Belgiumba menekült Carles Puigdemont korábbi miniszterei és 90 politikai híve jelenlétében bejelentette indulását a választásokon. „Ez az a választási lista, amelyről Rajoy nem akarja, hogy nyerjen” – tette hozzá. A volt katalán elnököt és kormányának 13 tagját (köztük a Belgiumban tartózkodó 4 kabinettagot) Spanyolországban egyenként akár 30 évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetik zendülés miatt. Azt a 9 politikus, aki Spanyolországban maradt, előzetes letartóztatásba helyezték. Katalóniában október 1-jén tartottak függetlenségi népszavazást, amelyen a résztvevőknek, a választásra jogosultak 42,3 százalékának mintegy 90 százaléka szavazott az elszakadásra Spanyolországtól. Madrid a szavazást alkotmányellenesnek minősítette.
Tovább emelkedett, már meghaladja a 300-at a pénteken Egyiptomban elkövetett merénylet halálos áldozatainak száma. A MENA hivatalos hírügynökségnek az ország főügyészére hivatkozó jelentése szerint a Sínai-félszigeti Bír-el-Abdban egy mecsetnél történt merénylet halálos áldozatainak száma 305-re nőtt. A halottak között 27 gyermek van. További 128 ember sebesült meg. A pénteki beszámolók szerint a támadók mintegy negyvenen voltak, a MENA szombati közlése szerint 25-30-an. Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet zászlaját emelték magasba. Robbanóeszközöket vetettek be, majd a menekülőkre lőfegyverekkel lőttek. A sebesülteken segítőkre és a mentőautókra is golyózáport zúdítottak. A támadókon katonai jellegű egyenruha, egyeseken álarc volt, akin nem, az sűrű szakállat és hosszú hajat viselt. A merénylet elkövetőjeként eddig egyetlen szervezet sem jelentkezett.
Aláírta a sajtóorgánumok külföldi ügynökként való bejegyezéséről szóló törvénymódosítást Vlagyimir Putyin orosz elnök, hatályba léptetve ezzel az új szabályozást. A törvényhozás alsóháza, a duma november 15-én, az orosz parlament felsőháza, a Szövetségi Tanács pedig november 22-én hagyta jóvá az indítványt, amely lehetővé teszi a külföldi vagy a határon túlról finanszírozott sajtóorgánumok külföldi ügynökként történő bejegyzését. Azt követően, hogy a médiumok külföldi ügynökként regisztráltatják magukat, kiterjesztik rájuk a jelenleg a hivatalos megítélés szerint politikai tevékenységet folytató, külföldi ügynökként működő nem kormányzati szervezetekre vonatkozó törvény hatályát.
Öt migráns sebesült meg az észak-franciaországi kikötővárosban, Calais-ban, amikor lövöldözés tört ki. A helyi rendőrhivatal közlése szerint a lövésváltás azután történt, hogy embercsempészek vitába keveredtek egymással, nem tudni viszont pontosan, hogy ki kire lőtt, s hogy miként keveredtek a viszályba az ott lévő bevándorlók. Ez utóbbiak közül öten megsebesültek, négyüket kórházban ápolják. A francia hatóságok 2016. október 24-én számolták fel a dzsungel néven ismertté vált calais-i sátortábort és több mint 7 ezer lakóját a Franciaország-szerte kialakított menekültszállásokon helyezték el.
Erna Solberg norvég miniszterelnök a EuroNews-nak adott interjújában bejelentette, hogy a migránsoknak nincs választásuk, muszáj elfogadniuk a számukra ajánlott munkalehetőséget.
A miniszterelnök azt üzente az országba özönlő illegális bevándorlóknak, hogy ne higgyék azt, hogy aranyéletük lesz. „Dolgozni kell ahhoz, hogy fenntartsák magukat. Holmi vallási indokok miatt nem lehet nemet mondani egy éttermi munkára, csak mert akkor disznóhúst vagy alkoholt kell kiszolgálni” – mondta Solberg, aki szerint hiába várják a migránsok, hogy majd a norvég adófizetők pénzéből eltartják őket. A skandináv ország vezetője egy korábbi interjújában azt mondta, ha valaki náluk menedékjogot szerez, akkor igenis alkalmazkodniuk kell, nem viselkedhetnek úgy, mintha otthon lennének. Az adatok szerint jelenleg is a migránsok nagy része nem dolgozik. Különösen magas a munkát nem vállaló női bevándorlók száma.
Kitört az indonéziai Bali szigetén lévő Agung vulkán szombat este egy alkalommal, majd vasárnap háromszor is – közölték a helyi hatóságok. A kráterből a hamu mintegy négyezer méteres magasságba jutott el, a területen sűrű, fekete füst gomolyog, amely a szomszédos Lombok szigete felé halad. Bali nemzetközi repülőtere rendben működik, a belföldi és nemzetközi járatok nem álltak le, mivel a füstfelhő egyelőre elkerüli a légikikötőt. Az ausztrál Jetstar légitársaság ugyanakkor szombat este 9 járatot törölt. Vasárnap azonban azt közölte, hogy járatai többségét elindítja, mivel vezető pilótái szerint biztonságos a repülés. Ennek ellenére arra figyelmeztettek, nagyon gyorsan változnak a légköri viszonyok, ezért nem kizárt, hogy törölnek járatokat.
Gazdaság:
Az online számlázás jövő nyári bevezetése megteremti annak lehetőségét, hogy az adóhivatal részlegesen kitöltse a vállalkozások áfabevallását is – mondta Tállai András a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára. Még több mint hét hónapig az online számlázás tesztüzeme zajlik; a jövő július 1-ei átállással kapcsolatban az adóhivatal honlapján vasárnaptól elérhető egy figyelemfelkeltő link, amely mögött minden információ megtalálható. A NAV már most vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a számlainformációk feldolgozásával a hivatal hogyan segíthetne a lehető leghatékonyabban és legegyszerűbben az áfabevallás kitöltésében is. 2018. július 1-jétől ugyanis a vállalkozók által kiállított és befogadott – 100 ezer forint feletti áfát tartalmazó – számlák adatai az adóhivatal rendelkezésre állnak – mondta Tállai András.
„Az egészségügyi költségvetés 80 százalékát fordítjuk a betegségek kezelésére az Európai Unióban, a megelőzésükre viszont mindössze 3 százalékot. Jobb hozzáférést kellene biztosítani az alapellátáshoz, hogy ne egyből a sürgősségi ellátáshoz forduljanak a betegek. Emellett a lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomás csökkentése érdekében integrálni kell az egészségfejlesztést és a betegségmegelőzést.” – ezeket a megállapításokat emelte ki Vytenis Andriukaitis, az egészségügyért felelős biztos az EU egészségügyi helyzetét vizsgáló elemzésből. A Magyarországra vonatkozó elemzés megállapítja, hogy noha 2000 és 2015 között az országban a várható élettartam csaknem négy évvel emelkedett a 75,7 éves jelenlegi érték még mindig öt évvel alacsonyabb az uniós átlagnál. A magyar egészségügyi rendszer továbbra is erősen kórházközpontú, amint azt a kórházi ápolási idők és az elkerülhető kórházi kezelések uniós átlagot meghaladó aránya mutatják – írta a Világgazdaság.
Sport:
Lionel Messi új szerződést írt alá az FC Barcelonával, az ötszörös aranylabdás argentin labdarúgó 2021-ig kötelezte el magát spanyol klubcsapatához. „Az FC Barcelona és Lionel Messi egy új szerződést írt alá, amely az argentin szupersztárt a 2020/21-es szezon végéig a klubhoz köti” – áll a katalán csapat hivatalos közleményében. Hozzátették: a támadó kivásárlási ára 700 millió euróra (218 milliárd forintra) nőtt. Messi szerződéshosszabbítása régóta húzódott, pedig spanyol sajtóhírek szerint már júliusban megállapodtak egymással az érintettek. A hivatalos bejelentés mégis csúszott, ez pedig a játékossal kapcsolatban sok találgatásra adott okot. Miután Messi és a klub korábbi megállapodása júniusban járt volna le, a futballista hét hónap múlva ingyen elhagyhatta volna a Barcelonát. Messi tizenhárom évesen került a katalánokhoz, akiknél a felnőttek között 29 trófeát nyert, a Bajnokok Ligájában négyszer, a spanyol bajnokságban nyolcszor diadalmaskodott.
Könnyű:
A hollandiai háborús dokumentációs központba került egy Adolf Hitler által Bécsben festett akvarell. A későbbi náci vezető kutatók szerint 1908 és 1913 között festhette a bécsi belvárost ábrázoló képet. Az alkotás egy nő tulajdonában volt, aki azonnal megvált a képtől, amikor felfedezte, kinek az aláírása van a hátoldalon. Az akvarellt még a nő apja vásárolta fillérekért egy piacon és fogalma sem volt róla, ki festette. Később megpróbálta eladni az akvarellt, de egyetlen aukciósház sem vette meg. A kép, amelyen az „A. Hitler” aláírás olvasható, mostantól különleges történelmi dokumentumnak számít. Hollandiában egyébként eddig ez az egyetlen ismert kép az egykori náci vezetőtől. Hitler eredetileg művésznek készült, de többszöri próbálkozás után sem vették fel a bécsi Művészeti Akadémiára. Ezután egy ideig képeslapok rajzolásából élt Bécsben és Münchenben. Összesen két-háromezer rajzot, akvarellt és olajfestményt készített.
