Fajsúlyos kérdések itthon és Európában
Dömötör Csaba, a Miniszterelnökség államtitkára a Nemzeti Konzultációról, Magyarország küzdelmeiről beszélt, de szóba került még az otthonteremtési program, ami a magyar családokat kívánja segíteni.
Mi történt a Soros ügyben?
A legfontosabb esemény az Európai Parlament múlt heti szavazása volt azokról a javaslatokról, amelyekről a mostani Nemzeti Konzultáció is szól. Azt kell mondjam, itt egy komoly szakmai vitáról van szó. Van az a kvótarendszer, amiről már két élve zajlik egy vita, amely most jutott el odáig, hogy jogalkotási formába is öntik. A magyar kormány nem csinál titkot abból, hogy minden eszközzel harcol ezen módosítások ellen, mert ennek a kvótarendszernek a bevezetése hatalmas biztonsági kockázatot jelent nem csak Magyarország, hanem egész Európa számára. Az történt, hogy az Európai Parlament szavazott és az lett a többségi álláspont, hogy a kvótarendszert be kell vezetni. Az Európai Bizottság előterjesztőként ezzel egyetért, az EP megszavazta, innentől kezdve kezdődik egy háromoldalú eljárás, ahol ezt a tervet a tagállamok kormányai felől lehet ezt meggátolni. Ezért sem mindegy, hogy mennyien állnak ki a magyar kormány mellett, ha már az ellenzéki pártokra nem lehet ebben számítani.
Akkor ezek szerint automatikus kényszerelosztásról van szó?
Mi ezt már egy ideje mondjuk, gondoljunk csak bele, már a népszavazási kampány alatt is mondjuk, a fiókban ott van az Európai Bizottság terve, amiben nem eseti jellegű, hanem állandó elosztási rendszert akar, méghozzá kötelező jelleggel. Mindezt már 2016 tavaszán előkészítették, most, amikor az Európai Bíróság döntése után sokan kaptak vérszemet, így próbálják meg ezt a tervet betonba önteni. Most jött el az a pillanat, hogy jogilag meg kell vívni ezt a csatát.
Kik azok, aki ebben a magyar kormány mellett állnak?
A V4-es országokra lehet számítani, az új osztrák kormány fellépésére is lehet számítani az eddigi nyilatkozataik alapján ők sem szeretnék bevezetni a kvótarendszert. Most jogilag az a kérdés, amikor szavazásra kerül a sor, akkor sikerül-e létrehozni egy blokkoló kisebbséget. Nagyon sokan azon a véleményen vannak, hogy többséggel át lehet vinni a kvótarendszert, nem kell egyhangúság, ez is egy komoly jogi vita. Az EP felelőse is azt mondja, a döntést többséggel át lehet vinni, mi ezt vitatjuk, azt mondjuk, mindenképpen egyhangúság kellene. Az esetinek mondott döntésben is az volt a helyzet az Európai Tanácsban, hogy mi hiába ragaszkodtunk az egyhangúsághoz, azt mondták, minősített többséggel el lehet fogadni, így Magyarországnak nem maradt más lehetősége, mint a pereskedés Szlovákiával együtt, ez ugye az eseti jellegű 1300 ember betelepítéséről szólt. Most azonban már a felső korlát nélküli kvótáról van szó, állandó eljárással. Ez vonatkozik a már Európában lévő bevándorlók elosztásáról, de mellette létrehoznának egy olyan rendszert, ami egy harmadik országból történő betelepítésről szól, mondjuk Törökországból, ahol már most több mint 3 millióan várnak arra, hogy Európa felé induljanak. Szerintünk nagyon rossz helyre helyezi a hangsúlyt az uniós vezetők jelentős része, mert változatlanul a szétosztásra összpontosítanak, ahelyett, hogy a határvédelemmel foglalkoznának.
Nem lehetséges, hogy a jelenlegi belpolitika feszültségek miatt Németország változtat eddig álláspontján?
A németországi willkommenskultur következményei egy külön beszélgetést érdemelne. A koalíciós tárgyalások során az jól látszik, a családegyesítés kérdése volt az egyik legsúlyosabb vitapont. A kérdés az, a Németországba beengedett bevándorlót megszorozzák-e kettővel, hárommal, netán többel. Hozzá kell tennem az Európai Parlament múlt heti döntése szintén tartalmazza a családegyesítést, nem csak az egyenesági, hanem az oldalági leszármazottakra, tehát ez tovább sokszorozná azok számát, akik Európába érkeznek. Európának nincs kapacitása arra, hogy vizsgálja, kik érkeznek, honnan és milyen célból, sazt nem is kell hangsúlyoznom, hogy ez milyen óriási biztonsági kockázatokat jelent.
Milyen retorziókra számíthat Magyarország?
A Nemzeti Konzultációban is szó van arról, hogy különböző módon helyezik nyomás alá azokat az országokat, amelyek ebben nem szeretnének részt venni. Ennek van egy jogi része, mint a kötelezettségszegési eljárások, a 7-es cikkellyel való riogatás és van egy pénzügyi része is. Korábban volt egy javaslat, mely szerint bevándorlók után fejenként 78 millió forintnak megfelelő eurot kell befizetni azoknak, akik nem indítják meg a betelepítéseket. Annyiban változott a múlt héten elfogadott javaslat, hogy most az szerepel, a meglévő uniós forrásokat kellene visszavágni azok esetében, akik ebben nem szeretnének szerepet vállalni. Nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy ha az agrártámogatásokat, a kohéziós forrásokat, a fejlesztési forrásokat visszavágnák, az elsősorban a V4-ek számára lenne hátrányos. Ez egy politikai vita, nagyon sokan összekötik ezt a szolidaritás kérdésével, mi pedig minden alkalommal elmondjuk, épp eléggé szolidárisak vagyunk, amikor több mint 200 milliárd forintot elköltünk a határzár felépítésével, amivel nem csak Magyarországot, hanem egész Európát is védjük. Amikor a magyar kormány azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy ennek a költségnek legalább egy részét, a felét fizesse, mondván ez egy közös erőfeszítés, akkor falakba ütközünk.
Mi a véleménye Soros György megszólalásáról, mely szerint ő nem akar rosszat Magyarországnak?
Ez is egy érdekes vita. Egy biztos, azokat a javaslatokat, amiket elfogadtak, ő írásba adta. Egy ilyen nagyhatalmú ember nem teheti meg, hogy csak mellékes lenne, amit ő írásba ad. Tekintettel arra, hogy ez a véleménye megihlette az uniós döntéshozókat. Miközben ő 1 millió bevándorló befogadásáról beszélt, utána az uniós döntéshozók ennek szellemében nyilatkoztak. A migrációért felelős uniós biztos azt mondta, a következő poár évben Európának 6 millió bevándorló befogadására kell berendezkedni. Az EP rendeletének egyébként az is nagyon fontos következménye lenne, hogy a menekültügyi eljárásokat nem az EU déli határainál folytatnák le, hanem közvetlenül a célországokban, például Magyarországon.
Mennyire sikeres a mostani Nemzeti Konzultáció?
A visszaküldések alapján az is lehet, ez lesz minden idők legsikeresebb konzultációja, azaz ebben vesznek részt a legtöbben. A múlt heti összesítések szerint 1.4 millióan küldték már vissza az íveket. A magas részvétel azt bizonyítja, aktuális kérdésről van szó, ez nem pártpolitikai dimenzióban mozog. Ez egy párbeszéd egy súlyos kérdésről, ami a következő hónapokról szól, nem a napi politikai vitákról, küzdelmekről.
Beszélt már a konzultáció fontosságáról, de mennyire erősítheti ez Magyarország tárgyalóképességet az uniós vitákban?
Mindenképpen erősíti. Képzeljünk egy tanácsi ülést, ahol a kormányfők ülnek, ott azt mondhatja a magyar kormányfő, hogy amit ott el akarnak fogadtatni, az bizony szembemegy az ország polgárainak az akaratával, mert a túlnyomó többségük azt mondja, erről szó sem lehet.
A magyar kormány szerint a demográfiai problémákra a több gyerek születése a megoldás. Miket tesz Magyarország ennek érdekében?
Az tudott az otthonteremtés a polgári lét egyik alappillére. Több dolgot tettünk, egyrészt ki kellett vezetni a devizahitelezési rendszert, ami eladósodást, kiszolgáltatottságot hozott. Másrészt be kellett vezetni egy új otthonteremtési rendszert, ez a CSOK, de ide sorolható az áfacsökkentés, a kedvezményes hitel a háromgyermekes családoknak. Azt látjuk, ez a rendszer működik, több mint hatvanezren igényelték már a CSOK-ot 160 milliárd forint értékben. A források rendelkezésre állnak a jövő évi költségvetésben, ennél magasabb összeggel. Ennek a programnak több célja van: pörgeti a gazdaságot, pozitív hatással van a lakáspiacra, de ösztönözheti a családalapítást is. Természetesen az mindenkinek a magánügye, hogy vállal-e valaki gyermeket, ez két ember döntésétől függ. Azt azonban érdemes tudni, ha úgy döntenek, gyermeket vállalnak, akkor ehhez a kormány minden segítséget megad, nem csak az otthonteremtési programon, hanem az adókedvezményeken keresztül is.
Az ellenzéki kritikák szerint ezekkel leginkább a gazdagok járnak jól.
Azt javaslom nekik, nézzék meg a területi adatokat, pontosan az látszik, a vidéki városokban, községekben növekedett meg az építési kedv. Ez érthető is, miután fix támogatási összegekről van szó és az ingatlanárakban jelentős különbségek vannak az ország különböző részei között, így ez a támogatás sok helyen fajlagosan sokkal többet jelent. Minden megyében, minden régióban növekedett az építési kedv. Az ellenzék azt is mondja, bérlakásprogram kell, ám a tapasztalatok azt mutatják, a magyarok a saját tulajdont részesítik előnyben. A saját tulajdon megléte a polgári léthez tartozik, ezért is döntött úgy a kormány, a saját tulajdon megszerzéséhez kíván segítséget nyújtani. Mi úgy érezzük a növekvő bérek segítenek azoknak is, akik lakást szeretnének bérelni. Ez a rendszer pörgeti a gazdaságot és ahhoz is hozzájárulhat, hogy a külföldre dolgozni elment szakemberek idehaza is megtalálják a számításukat.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
