A BreuerPress és  a HetiTV hírei 

A BreuerPress és  a HetiTV hírei 

.

Magyarországon ismét reneszánszát éli a zsidó kultúra, a kormány pedig értékként tekint erre a több mint ötezer éves szellemi és lelki örökségre – mondta Latorcai Csaba. A Miniszterelnökség képviselője a Nemzeti Örökség Intézete által, a zsidóság politikai és polgári emancipációjáról szóló törvény 150. évfordulójára szervezett rendezvényen elmondta, a kormány az elmúlt esztendőkben és a jövőben is kész a dialógusra és nyitott minden javaslatra, amely „Magyarország szellemi és lelki megújhódását szolgálja”. „Késznek kell lennünk arra, hogy meghallgassuk egymást, megpróbáljuk megérteni és elfogadni a különbözőségeket, ugyanakkor erősítsük egymásban mindazt, ami közös” – fejtette ki Latorcai Csaba. „Európa és benne hazánk megmaradása és megerősödése a zsidó-keresztény hagyományokból gyökerező hit mélységeiben és az őszinte párbeszédben keresendő” – húzta alá

Visszaszorultak, nemzetbiztonsági kockázatot nem jelentenek a Magyarországon tevékenykedő szélsőséges paramilitáris szervezetek – számoltak be az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagjai a testület zárt ülése után. A nemzetbiztonsági bizottságot mások mellett Pintér Sándor belügyminiszter tájékoztatta a szélsőséges szervezetek tevékenységéről és kapcsolatrendszeréről. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke azt mondta: az elsősorban szélsőjobboldali militáns szervezetek összességében a társadalmi rendre nem jelentenek veszélyt. Ugyanakkor a közrendvédelmet veszélyeztetheti, hogy egyes szervezetek – többségében a Magyar Nemzeti Arcvonal – százas nagyságrendben fegyvereket, ezres nagyságrendben lőszert halmoztak fel. Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke kiemelte: az ország demokratikus, alkotmányos rendjét a magyar kormány szigorúan felügyeli, s minden magyar állampolgárt megvédenek minden – akár balról, akár jobbról érkező – szélsőséges támadástól.

Átlag alatti a magyar diákok teljesítménye az úgynevezett együttműködő problémamegoldás terén – derül ki az iskolások képességeit összegző, nemzetközi teljesítménymérési program (PISA) 2015-ös felméréséből, amelyet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tett közzé. A világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet honlapján elérhető jelentés szerint a legmagasabb pontszámot Szingapúr (561) érte el, amelyet Japán (552) és Hongkong (541) követ, de az élbolyban van Dél-Korea, Kanada, Észtország és Finnország is. A lista végén Tunézia (382), Brazília (412) és Montenegró (416) áll. Az OECD-átlag kereken 500 pont, a magyar diákok azonban mindössze 472 pontot értek el. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált térségbeli országok közül Csehország, Észtország, Horvátország és Szlovénia is megelőzte Magyarországot, amely csak Bulgáriánál, Litvániánál és Szlovákiánál teljesített jobban.

Polt Péter legfőbb ügyész szerint az ügyészség tavaly objektíven, hatékonyan, törvényes keretek között és jogszerűen végezte a munkáját. Polt Péter az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt a szervezet elmúlt éves beszámolóját ismertetve elmondta, hogy a bűncselekmények száma évről évre csökken, az előző évben azonban 3,8 százalékos emelkedés történt, ez azonban egy Zala megyei csalásra vezethető vissza, ami nagymértékben megnövelte az esetszámot. 2016-ban mellett az elkövetők száma is csökkent – fűzte hozzá. Kiemelte, a váderedményesség az előző évekhez hasonlóan jól alakult, a vádemelésig jutó ügyek 97,5 százalékában állapított meg valamiféle bűnösséget a bíróság.


A Kúrián működő automatikus ügyelosztási rend megfelel az alaptörvény szellemiségének, és az ebből kibontható törvényes bíróhoz való jog követelményének – mondta Darák Péter, a Kúria elnöke az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt. A bizottság a Kúria elnökét az elmúlt éves beszámolójával kapcsolatban hallgatta meg. Darák Péter képviselői kérdésekre válaszolva kifejtette: az ügyelosztási rend minden kollégium vonatkozásában objektív, a büntetőügyeknél például a három tanács között az iktatási szám alapján osztják el az ügyeket azzal, hogy a katonai, illetve közlekedési ügyekre az egyes tanácsok specializálódtak. A polgári ügyeket azok tárgya alapján osztják el az egyes tanácsok között, a közigazgatási szakágban pedig az ügyszám végződése határozza meg a tanácsot. A választási ügyeket – tekintettel arra, hogy egy-egy országos választás esetén 2-300 ügy is érkezhet a Kúriára – a közigazgatási kollégium minden tanácsa tárgyalja és sorszám alapján osztják el azokat. A hatályos ügyelosztási rend megismerhető a Kúria honlapján – tette hozzá.

 

Lényegesen javultak a gyermekes családok életkörülményei az elmúlt évben – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere az Országgyűlés népjóléti bizottsága előtti éves meghallgatásán, amelyen a családpolitikáról, az egészségügyről, a szociálpolitikáról és a romák helyzetéről is beszélt. Balog Zoltán azt mondta, a változás mértékét jelzi, hogy ma másfélszer annyit ér egy átlagos, kétszülős, gyermekes család nettó átlagkeresete, mint 2010-ben. A kormány úgy döntött, 2018 a családok éve lesz. Az egészségügyben a rendszerváltás óta nem volt ilyen kiterjedésű és mértékű béremelés. Bár a korábbi kormány kedvezőtlen helyzetet hagyott maga után a szektorban, az elmúlt években sok mutató javult, a legtöbb romló trendet megfordították – hangsúlyozta a miniszter.

 

Zajlanak a tárgyalások az ösztöndíj-rendszer átalakításáról, az oktatási államtitkárság szeretne erre a kérdésre még az év végéig pontot tenni – erről Palkovics László beszélt az Országgyűlés kulturális bizottságában.  Az oktatási államtitkár jelezte: a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával folytatott megbeszélés részét képezi a juttatások emelése is.  Hozzátette: összetett rendszerről van szó, és sokféle juttatás érhető el a hallgatók számára.  Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke elmondta: vannak olyan ösztöndíjjal összefüggő területek – mint a kiválósági, speciális ösztöndíjak -, ahol jelentős előrelépések történtek, ezek azonban csak néhány ezer, illetve néhány száz hallgatót érintenek.

 

Hegedűs Zoltán (Fidesz-KDNP) alpolgármester irányítja Hódmezővásárhelyt az időközi választásig, melyet Almási István polgármester hétfői halála miatt kell kiírni – jelentette be az alföldi város közgyűlésének rendkívüli ülésén Korsós Ágnes címzetes főjegyző. A főjegyző elmondta, a 2019 októberig tartó önkormányzati ciklusra a helyi választási bizottságnak húsz napon belül időközi választást kell kiírni. Hozzátette: erről a bizottságot már értesítette. Korsós Ágnes közölte, a közgyűlés szervezeti és működési szabályzata alapján polgármesteri jogkörben az időközi választásig Hegedűs Zoltán alpolgármester jár el.

Külpolitika:

Az iszlám szélsőségesek által 2012-ben meggyilkolt zsidó testvérpár emlékére termet neveztek el egy párizsi iskolában. Öt évvel ezelőtt egy, az al-Kaidához, illetve a radikális szalafistákhoz tartozó terrorista motorról rálőtt egy zsidó iskola előtt várakozó csoportra Toulouse-ban, és megölt egy tanárt valamint három gyereket. A gyerekek elleni merénylet sokkolta Európa legnagyobb, félmilliós zsidó közösségét. Az Arie és Gabriel Sandler tiszteletére elnevezett terem szimbolizálja a Georges Brassens Iskola erőfeszítéseit a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni küzdelemben – hangzott el az eseményen. A program célja, hogy az ország értékeit, vallásait, kultúráját jobban megismerjék a diákok, akik közül sokan muszlim családból jönnek – írta a Times of Israel.

Lemondott posztjáról Robert Mugabe zimbabwei elnök – jelentette be az ország törvényhozásának elnöke. Jacob Mudenda házelnök a bejelentéssel be is rekesztette az államfő alkotmányos eltávolítását célzó eljárás vitáját folytató parlamenti ülést. A képviselők ujjongással fogadták a házelnök bejelentését, és a Zimbabwét 37 éve irányító elnök lemondását üdvrivalgással fogadta az ezt követelő többezres tömeg is a törvényhozás épületénél. A megmozdulás résztvevői Constantino Chiwenga vezérkari főnök és a korábban menesztett Emmerson Mnangagwa arcképeit emelték a magasba. Mudenda közlése szerint Mugabe a parlamenthez eljuttatott levélben mondott le, amelyben leszögezte: a döntés az övé, célja pedig a zökkenőmentes hatalomátadás szavatolása.

A védelmi kiadások nagyarányú emelését szorgalmazta Avigdor Lieberman védelmi miniszter a regionális helyzet drámai megváltozása miatt. A zsidó állam több védelmi tisztviselője szerint a szíriai és a libanoni határon történt változások jelentős mértékben megkövetelik a védelmi kiadások növelését, ha Izrael továbbra is teljes mértékben szavatolni akarja a biztonságát. Az Israel Hayom összeállítása szerint 2015-ben a költségvetési szigorítás jegyében évi 8,8 milliárd dolláron befagyasztották a védelmi költségeket. Lieberman szerint évi 12,5 milliárd dollárra lenne szükség, hogy teljesen szavatolják a zsidó állam biztonságát. Lieberman azt javasolta, hogy elérjék ezt az összeget, ahhoz a következő három évben, évenként 1,2 milliárd dollárral kellene növelni a védelmi büdzsét.

Izraeli agressziótól tartva teljes készültségre szólította fel a határ közelében állomásozó katonákat Joseph Aoun libanoni vezérkari főnök – írta az Israel Hayom. A portál összeállítása szerint egy magas rangú izraeli katonai vezető nonszensznek nevezte a készültséget. A rendkívüli libanoni politikai helyzet megköveteli tőletek a lehető legmagasabb szintű figyelmet és éberséget” – idézte a hadsereg Twitter-oldalán a vezérkari főnököt. A libanoni függetlenség 74. évfordulójának előestéjén, Szaad Haríri lemondott miniszterelnök visszatérése előtt egy nappal tartott beszédében Aoun arra kérte a katonákat, hogy „határozottsággal és erővel válaszoljanak a békétlenséget, zavart szító és a nemzeti egységet, polgári békét fenyegető kísérletekre”. A hónap elején a Rijádban tartózkodó Haríri meglepetésszerűen bejelentette lemondását, belpolitikai válságba sodorva ezzel hazáját. A kormányfő kijelentette, hogy félti az életét, és kifogásolta Irán és a Hezbollah libanoni síita szervezet befolyásának növekedését országában. Lépését követően Libanon a szaúdi-iráni vetélkedés középpontjába került.

Hazem Khariat, Egyiptom izraeli nagykövete egy rádióinterjúban sürgette Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, hogy minél hamarabb kössön átfogó békemegállapodást a palesztinokkal, mivel annak hiánya a káosz veszélyét hordozza magában a Közel-Keleten. A The Jerusalem Post összeállítása szerint az egyiptomi nagykövet pont az izraeli-egyiptomi kapcsolatok negyven évvel ezelőtti felvételének a megünneplése előtt nyilatkozott. A nagykövet úgy látja, hogy csak egy kátállami megállapodás vethet véget az izraeli-palesztin ellenségeskedésnek.

A brit titkosszolgálatnak és a hírszerzésnek húszezer olyan embert kellene figyelniük országszerte, akik potenciális veszélyt jelentenek a társadalomra, hiszen bármikor terrortámadást hajthatnak végre. Erre azonban képtelenek, ugyanis egyszerűen nincsenek elegen ehhez a feladathoz. Ez már korábban is kiderült, mivel mind az MI5, mind az MI6 ismerte azt a két terroristát, akik a londoni és a manchesteri terrortámadást végrehajtották, mégsem tudták őket megakadályozni. Az ügynökségek emiatt kifejlesztettek egy algoritmust, melynek segítségével mindenkit nyomon lehet követni. Bár az informatikai program megbízhatósága egyelőre kérdéses, a szakértők bíznak benne, hiszen jobb megoldásuk egyszerűen nincs. Húszezer emberük meg pláne, hogy egyenként nyomon kövessék a potenciális támadókat. Az új rendszer lényege, hogy azonnal jelzést küld a központba, amennyiben az egyik megfigyelt gyanús tevékenységet hajt végre, így azonnal rá tudnak fókuszálni. A terrorelhárítók jelenleg háromezer embert tudnak aktívan megfigyelni.

Hónapok óta húzódott az utcai, tömeges muzulmán imaszertartások okozta feszültség Párizsban, miután a francia főváros egyik kerületében a hatóságok bezárattak egy mecsetet. Ennek következményeképpen péntekenként elözönlötték az utcákat a térdre ereszkedő, Allahot éltető imádkozók. Pontosan ebből lett elegük nemcsak a helyi franciáknak, hanem már a francia belügyminisztériumnak is, kiváltképpen azok után, hogy a pénteki, nyilvános imaszertartásokat egyre több összecsapás követte, miután tiltakozók vonultak fel a köztereken. Gerard Collomb belügyminiszter a tiltás tényét megerősítette: nem lesz több utcai imádkozás, ezt mostantól megakadályozzuk.”

 


Az osztrák fővárosban ismét 376 millió eurónyi pluszadóssággal számolnak a következő évben. Ha a tendencia folytatódik, Bécs adósságállománya közel 7 milliárd euróra emelkedik – írja a Wiener Zeitung. A 2018-as költségvetés számai aligha nevezhetőek biztatónak, hiszen az idei évre számított 570 millió eurós adósság után a jövő évre is 376 millió eurónyi pluszadóssággal terveznek. Mindez azt jelenti, hogy egy-két éven belül történelmi mértékre, 7 milliárd euróra rúghat az osztrák főváros adósságállománya, köszönhetően a szocialista városvezetésnek. A város jelenlegi adósságállománya 6 milliárd euró, azonban a pénzügyekért felelős városi tanácsos, Renate Brauner (SPÖ) nem aggódik a számok miatt, szerinte 2020-tól már megváltozik a tendencia, ezt az ellenzék viszont erősen kétli.

Az orosz meteorológiai szolgálat megerősítette, hogy a ruténium 106-os radioaktív izotópja megengedett értékének ezerszeresét mérték a légkörben szeptember végén az Urál déli része fölött; a Roszatom orosz állami atomhatóság nem tud róla, hogy baleset történt volna az ország valamelyik atomlétesítményében. Az orosz állami meteorológiai szolgálatot vezető Makszim Jakovenko arról biztosította a közvéleményt, hogy a mért értékek nem jelentenek veszélyt a lakosságra. Leszögezte: az intézetnek nem feladata, hogy kiderítse a szennyezés forrását. Ez volt az első alkalom, hogy Oroszország megerősítette a francia nukleáris biztonsági intézet (IRSN) jelentését, amely november 9-én arról számolt be, hogy az egészségre és a környezetre káros hatásokkal nem bíró radioaktív felhő vonul végig Európa fölött. Az IRSN szerint a sugárzó anyag Oroszországban vagy Kazahsztánban kerülhetett a levegőbe szeptember utolsó hetében. Mindkét ország tagadta, hogy atombaleset történt volna a területén.

Megszavazta a román képviselőház azt a jogszabályt, amely szerint december 18. lesz a romániai nemzeti kisebbségek napja. Kétszázhetvenkilenc honatya támogatta a törvény elfogadását négy tartózkodás mellett. A jogszabályt a nemzeti kisebbségek frakciója terjesztette be, amely nem foglalja magában a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusait. A törvény szerint az állami és helyi hatóságok logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújthatnak a nemzeti kisebbségek napja alkalmából szervezett kulturális rendezvényekre, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia. Az ünneppel együtt nem jár munkaszüneti nap.


Andrej Babis, az októberi cseh képviselőházi választáson győztes ANO mozgalom elnöke és Jaroslav Faltynek alelnök mentelmi jogának megvonását kérte a cseh a rendőrség az alsóháztól. A hatóságok a két parlamenti képviselő elleni büntetőeljárás felújítását tervezik, amely összefügg a Capí hnízdo (Gólyafészek) nevű szabadidő- és kongresszusi központnak nyújtott európai uniós támogatással – közölte Stepánka Zenklová rendőrségi szóvivő. A rendőrség még szeptemberben büntetőjogi eljárást kezdeményezett Babis és Faltynek ellen, akiket a hatóságok uniós támogatással való visszaéléssel gyanúsítanak. Babis és Faltynek parlamenti képviselők, de a korábbi képviselőház megvonta mentelmi jogukat, és így lehetővé tette a bűnügyi eljárás megindítását. Az októberi választásokon az ANO mindkét vezetőjét újra parlamenti képviselővé választották, minek következtében a büntetőeljárást meg kellett szüntetni. A rendőrségnek az új összetételű parlamenttől, amely hivatalosan hétfőn alakult meg, ismét kérnie kell a két politikus kiadását a büntetőeljárás céljaira. Ez csak azután újítható fel, ha a parlament mindkét képviselőtől megvonja a mentelmi jogot.

Angela Merkel német kancellár kudarcaként értékeli a nemzetközi sajtó, hogy a múlt hét végén kudarcba fulladtak a kormányalakítási tárgyalások a konzervatívok, a liberálisok és a zöldek között Németországban. A Financial Times szerint ha véget ér a Merkel-korszak, az veszélyes helyzetet jelentene Európa számára. A londoni gazdasági napilap kommentárja szerint Angela Merkel kancellárságának eddigi időszakában növekedett Németország jóléte és politikai befolyása. Ha Merkel távozik, vagy meggyengült helyzetben „vánszorog tovább” kancellárként, azt világszerte komoly visszalépésként fogják értelmezni az általa szorgalmazott liberális és internacionalista ideák szempontjából – írja a Financial Times. A Libération szerint „rossz hír a német politikai életnek, rossz hír Európának és rossz hír azoknak a nyitási elveknek, amelyeket az európaiak egy jelentős része képvisel, még akkor is, ha egyre kevesebben vannak”. A baloldali lap szerint a bevándorlás kérdése robbantotta szét a legendás politikai stabilitást Németországban. A lengyel jobbközép Rzeczpospolita szerint a választások után úgy tűnt, hogy Berlinben Varsó számára kedvező kabinet alakul, de most úgy tűnik, hogy mégsem így lesz, az „exotikus” Jamaica-koalíción kívül minden egyéb megoldás rosszabb lesz Varsó számára – véli a lap kommentátora. A Rzeczpospolita szerint nem volna kedvező a jelenlegi, kereszténydemokrata-szociáldemokrata nagykoalíció folytatása, valamint az ingatag kisebbségi kormány megalakítása sem. „Nem is beszélve az elhúzódó politikai káoszról, amelyet az új választási kampány és új választások váltanának ki” – jegyzi meg a cikkíró.

Felrobbantotta magát egy tizenéves fiú kedden egy nigériai mecsetben a reggeli ima ideje alatt, a detonáció halálos áldozatainak száma eléri az ötvenet – közölte a helyi rendőrség. A fiatal merénylő az északkelet-nigériai Mubi város mecsetében feltűnés nélkül elvegyült a hívők között, majd működésbe hozta a testére erősített robbanóövet. A támadásban sokan megsebesültek, korábbi hírek szerint legalább húszan, de pontos számukat a hatóságok még nem közölték. Eddig egyetlen szervezet sem jelentkezett a támadás elkövetőjeként, de a Boko Haram iszlamista terrorcsoport a térségben már számos hasonló merényletet követett el zsúfolt köztereken.

Teherautóba rejtett pokolgépet robbantott egy öngyilkos merénylő az észak-iraki Túzhúrmati városában egy zsúfolt piacon, legalább húsz ember meghalt és negyvenen megsebesültek – közölték rendőrségi és egészségügyi források. Egy belügyminisztériumi szóvivő megerősítette, hogy nagy erejű robbanás történt a város zöldségpiacán. A szóvivő nem közölt az áldozatokról és károkról adatokat. Az olajban gazdag Kirkuktól délre fekvő város is érintett az észak-iraki kurdok és a bagdadi központi kormány között viszályban. Az iraki kormányerők Túzhúrmatiba is bevonultak, humanitárius szervezetek szerint emiatt etnikai és felekezeti viszályok robbantak ki a kurd többségű, mintegy 100 ezer lakosú városban.  A városban síita turkománok és arabok élnek még. A kurdok nagy többsége szunnita.

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető eltávolított a hadsereg éléről két magas rangú tisztet, hogy erősítse a saját pozícióját és csökkentse a haderő súlyát az ország vezetésében – jelentette a Yonhap dél-koreai hírügynökség. A dél-koreai Nemzeti Hírszerzési Szolgálat arról tájékoztatta a dél-koreai törvényhozókat, hogy értesüléseik szerint büntetőintézkedéseket hoztak Észak-Koreában Hvang Pjong Szo, a hadsereg végrehajtó bizottságának (politbüro) igazgatója, illetve Kim Von Hong, a testület igazgatóhelyettese ellen a Koreai Munkapárttal szembeni „tiszteletlenségük” miatt. Arról nincs információ, hogy milyen súlyos büntetéssel sújtották a két tisztet, de feltételezhetően átnevelő munkatáborba küldték őket.

Gazdaság:

A népességnövekedés miatt 2050-re ötven százalékkal több élelmiszerre és harminc százalékkal több vízre lesz szüksége az akkorra 10 milliárd lakost számláló emberiségnek- mondta Áder János köztársasági elnök Gödöllőn. Az államfő a Klímaváltozás és vízválság címmel a Szent István Egyetemen tartott előadásában arra kereste a választ, hogy a klímaváltozás és a növekvő vízfelhasználás tekintetében merre tart a világ, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jövőben a nagyobb válságok elkerülésére. Áder János elmondta, hogy az elmúlt tíz évben egyre magasabb rekordhőmérsékleteket mértek, ami a Föld felmelegedését jelenti. Hozzátette, hogy ennek egyik oka a szén-dioxid koncentráció növekedése, aminek a megállítása globális feladat.

Már zajlanak a munkálatok az M70-es autóút több mint tíz kilométeres, jelenleg kétszer egysávos szakaszának teljes autópályává fejlesztése érdekében, az alapkövet kedden tették le az autóút csörnyeföldi pihenőhelyénél Zala megyében. Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és fejlesztéséért felelős államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta: a 10,1 kilométernyi útszakasz bővítése nettó 16,7 milliárd forintba kerül. A beruházás tartalmazza a magyar-szlovén határon, Tornyiszentmiklósnál tervezett pihenőhely megnyitásához szükséges közművek, illetve létesítmények megépítését, továbbá a bal pályán meglévő kilenc híd összekötését a jobb pályán kialakítandó hídszerkezetekkel.

Sport:

Elsődleges rövidtávú céljaként a béketeremtést említette Bajai Attila, a Magyar Sí Szövetség megválasztott elnöke. „Három napom volt eldönteni, hogy vállalom-e a feladatot. Végül éppen azért vállaltam, mert talán alkalmas vagyok a béketeremtésre. Elemezni kell a békétlenség valódi okát. Ha ezt megtaláltuk, akkor feloldható a feszültség és helyreállítható a harmónia, amennyiben mindkét fél nyitott rá” – mondta a négy évre megválasztott sportvezető, aki multinacionális cégek magyarországi leányvállalatainak volt vezető menedzsere. A maratoni hosszúságú, több mint hatórás és személyes vitáktól sem mentes tanácskozáson a Rozmaring SE síszakosztályának egyik alapítóját 52-en támogatták a 11 szavazatot kapott Vámos Attilával szemben. Az alelnök a Bajai javára visszalépett Gótzy Antal lett Vámossal szemben. Bajai úgy vélte, a szavazás eredménye is azt mutatja, hogy a tagság bízik abban a tapasztalatban, amelyet az üzleti életben szerzett.

Könnyű:

Kölcsönösen kiállítást nyit egymás műkincseiből Kína és a Vatikán, első ízben a két állam történetében – jelentették be a Vatikánban. A Vatikánvárosban és Pekingben, a Tiltott városban márciusban párhuzamosan nyíló kiállításokra 40-40 műkincset ad kölcsön egymásnak a két állam, vatikáni részről az Anima Mundi néprajzi múzeumban őrzött kínai régiségeket, bronzokat, kerámiákat, rekeszzománcokat, festményeket utaztatják Kínába. A Vatikánban őrzött kínai műkincseket Pekingen kívül bemutatják néhány más kínai nagyvárosban is, így Sanghajban és Hszianban. Cserébe a vatikáni néprajzi múzeumban nyílik kiállítás kínai múzeumok kincseiből.