Napi Tóra
| Beérkező levelek | x |
|
7:11 (5 órája) | |||
 |
||||
K“K,
Vájécé hetiszakasz 1. kommentár, 5778. Kiszlév 1. – Ros Hodes Kiszlév
Jákob ősatyánk vándorútja során „elérkezett egy helyre és meghált ott, mert lement a nap, vett a helység köveiből és feje alá tette” (28:11). Reggelre különleges változás történik az említett kövekkel, eggyé válnak: “felkelt Jákob kora reggel, vette a követ…” (28:18). Reb Jákob ben Reuven (Gáspár Misu) írja: “A sokak által ismert „Jákob létrája” sztori előtt Jákob megérkezik az Ígéret földjének területére, és lefekszik, mire a környékén lévő kövek elkezdenek felé görögni. De ha kövek görögnek, hogy lehet hogy Jákob mégis egy kőre tette le a fejét? Rási magyarázta szerint, a kövek mindegyike Jákob fejtartója szeretett volna lenni (ezért görögtek felé) és végül az Örökkévaló szolgáltatott nekik igazságot, és egy kővé egyesítette őket. Ehhez kapcsolódik a második magyarázat is, miszerint a „görgő kövek” pont 12-en voltak, és így egyesülésükkel azt a 12 törzset szimbolizálták, akik majd saját útjaikat járva, de mégis csak együttesen alkotják a zsidó népet. Ez a két magyarázat kiegészíti egymást, mert azok, akik képesek felismerni, hogy egy egy célért nem csak mások ellen versenyezve, hanem együtt is lehet dolgozni, azok zsidó értelemben talán meg tudják tartani úgy az egyéniségüket, hogy közben egy közösség értékes láncszemei maradnak”.
Sávuá tov, hodes tov! Jó hetet és hónapot mindenkinek!
