A BreuerPress és a HetiTV hírei 

 

A BreuerPress és a HetiTV hírei 

Lázár János kancelláriaminiszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő a 104. Kormányinfón beszélt  aktuális kormányzati ügyekről, a kormány döntéseiről, de szóba kerültek még az Európai Uniót és más nemzetközi szervezeteket is érintő témák. A Kormányinfón a Heti Tv is megkérdezte a minisztert.

 

A Heti Tv ismételten megkérdezte, történt-e előrelépés abban az ügyben, hogy a kormány feltérképezi a Soros terv és annak lobbistáinak  ténykedését.

Lázár János válaszában elmondta, még a soron következő kormányülésen lesz erről a kérdésről szó, amikor is Pintér Sándor belügyminiszter ad majd tájékoztatást a témában.

 

A Közel-Keleten zajló libanoni válsággal kapcsolatban a Heti Tv kíváncsi volt, hogy miért csak a V4-es országok foglalnak állást erőteljesen a közel-keleti problémák tekintetében, miért csak ezek az országok azok, amelyek következetesen kiállnak Izrael mellett.

A miniszter megerősítette, a V4-ek álláspontja következetes a térséggel, a menekültekkel kapcsolatban, azaz ott kell segítséget nyújtani, ahol az emberek élnek. A magyar kormány ezért is jelentős lépésnek tartotta azt a német-francia tervet, mely szerint Észak-Afrikába juttatnak el egy jelentős segélyt. Ami a Közel-Keletet illeti, Lázár János szerint először béke kell a polgárháborús országokban, majd ezek után kell segíteni az emberek helyben maradását. Ugyanakkor azt is elmondta a miniszter, ma az Európai Unióban, Brüsszelben nem támogatják a keresztények védelmét szolgáló politikát, szemben Magyarországgal és a V4-es országokkal. A kormány folyamatosan szóvá teszi a különböző fórumokon ezt a témát, de eddig – valamilyen politikai korrektség nevében – lesöpörték ezeket. Izrael mellett is következetesen áll ki Magyarország és a V4-es tagállamok. Mint Lázár János elmondta, a térséget illető ügyekben Magyarország az igazság oldalán áll, így jó szövetségese Izrael államnak.

 

Szintén megkérdezte a Heti Tv azt, hogy történt-e előrelépés a Fiumei úti temető és a Salgótarjáni utcai zsidó temetőnek az UNESCO világörökségi listájára való felkerülése ügyében.

A kancelláriaminiszter elmondta, Magyarországnak fontos a világörökség, azon belül pedig az ezen területeken lévő épületek védelme. Kiemelten kezeli a kormány ezt az ügyet, a remények szerint lesz előrelépés a két temető ügyében is.

 

A Heti Tv ismételt kérdésére Lázár János megerősítette, rövidesen találkozik Tarlós Istvánnal, Budapest főpolgármesterével, a tárgyaláson szóba kerül majd a fogyatékkal élők számára az akadálymentesítés biztosítása a felújítandó metróknál.

 

Lázár János megerősítette, december hónapban egy hosszú és kemény tárgyalás elé néz Brüsszelben, ahol szó lesz majd finanszírozási ügyekről, az elszámolásokról, de mellette atomenergetikai témákról és a kötelezettségszegési eljárásokról is.

Lázár János sajtótájékoztatóján ismertette az EB illetékes biztosának elutasító válaszát Magyarország azon kérésére, hogy a kerítés költségeinek felét az unió állja.

Közölte azt is: az Európai Unió vezetői a napokban Göteborgban a munka világával, a munka szociális vetületével foglalkoznak egy konferencián Orbán Viktor miniszterelnök részvételével.

Lázár János szerint a következő két napban itt azzal lehet majd szembesülni, hogy a bizottság véleménye szerint az unió szociális pillére a migráció támogatása lenne. Ezt azonban Magyarország sosem fogja támogatni, mi úgy gondoljuk, hogy az európai munkavállalókat kell támogatni – közölte.

A magyar kormány nem támogat semmiféle fellépést Lengyelországgal szemben – jelentette ki Lázár János.

Az Európai Parlament (EP) szerdai plenáris ülésén a többségi frakciók megszavazták a lengyel jogállamiságról szóló határozatot, amelynek alapján a testület elkezdi előkészíteni az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását Lengyelországgal szemben.

Szó sem lehet ennek az eljárásnak a megindításáról – mondta Lázár János, úgy értékelve, hogy az EP megtámadta Lengyelországot és a lengyel függetlenséget, amivel átlépte az EU működésére vonatkozó szerződéses kereteket, visszaél a hatalmával.

A miniszter közölte: Budapest minden lépést kész megtenni azért, hogy Varsót segítse.

Magyarország gazdasági helyzete egyre jobb képet mutat – jelentette ki Lázár János, miután előző napi ülésén a kormány áttekintette a gazdasági adatokat.

A tárcavezető – Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszámolója alapján – kiemelte: Magyarország folyamatosan jobban teljesít, a gazdasági növekedés az Európai Unió átlagát meghaladó mértékű, és az év hátralévő részében is jelentős bővülés várható.

Beszélt az államadósság csökkentéséről is, jelezve, úgy számolnak, hogy 2019-ben 70 százalék alá csökken a GDP-arányos adósság mértéke.

Lázár János kitért emellett a nyugdíjasoknak fizetendő nyugdíjprémiumra, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott: az ország sikeréből a nyugdíjasoknak is részesülniük kell. Megemlítette továbbá, hogy a Magyar Posta november végén megkezdi a nyugdíjasoknak járó 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványok kiszállításának előkészítését.

További hazai híreink:

 

Elutasította a Jobbikkal való együttműködést és ugyanerre szólította fel a többi demokratikus pártot is a Magyar Liberális Párt elnökhelyettese. Sermer Ádám Apáti István rádióinterjúja kapcsán gyomorforgatónak nevezte, hogy van a parlamentben olyan ember, aki „ma is büszkén vállalja azokat a kijelentéseit”. A Magyar Liberális Párt elnökhelyettese elutasította a Jobbikkal való bármilyen együttműködést és ugyanerre szólította fel a többi, általa demokratikusnak tartott ellenzéki pártot is.

 

A Demokratikus Koalíció (DK) arra kéri az Európai Bizottságot, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást a magyar kormány ellen, mert a kabinet egy miniszteri rendeletben megváltoztatta a bírák kinevezésének szabályait. Oláh Lajos független parlamenti képviselő azt mondta, hogy a Fidesz hét éve tartó „ámokfutása” nyomán az igazságszolgáltatás maradt a jogállam utolsó bástyája Magyarországon. A bírák és a bíróságok döntő többsége meg tudta őrizni függetlenségét, de a Fidesz most véget vet ennek a helyzetnek, a jogállam nyomait is föl akarja számolni Magyarországon – jelentette ki.

 

Több mint 400 párt indulhat a jövő évi országgyűlési választáson, és még mindig megéri, de egy módosítás miatt van benne kockázat is. Az Országgyűlés kedden döntött arról: annak a pártnak, amely 1 százalékot sem ér el az országgyűlési választáson, vissza kell fizetnie a kampányra kapott állami támogatást. A 2014-es országgyűlési választásokon tizennégy olyan párt volt, amely – bár megmérette magát – nem jutott mandátumhoz. Az Országos Bírósági Hivatal az ATV Híradójának megküldött adatai szerint jelenleg országosan 231 bejegyzett párt van, és 183 párt áll bejegyzés alatt. Összesen tehát 414 párt indulhat a jövő évi választásokon.

 

Vitézy Dávid szerint meghaladott szemlélet az a budapesti tömegközlekedésben, hogy az utolsó metró 23:35-kor induljon a belvárosból. A korábbi BKK-vezér Facebook-bejegyzésében az akár 24 órás metróüzem bevezetésének gondolatával is eljátszott. A közlekedési szakértő szerint péntek-szombat esténként kéne 1-2 órával meghosszabbítani a metrók üzemidejét, vagy akár azon is elgondolkodni, hogy a hétvégi éjszakákon folyamatos, 24 órás üzemet vezessenek be mind a négy vonalon.

 

Külpolitika:

 

Kölcsönös engedményekre van szükség a koalíciós egyeztetések sikeréhez – hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár a CDU/CSU jobbközép pártszövetség, a liberális FDP és a Zöldek első közös kormányának megalakításáról folytatott tárgyalássorozat utolsó fordulója előtt. Mint mondta, “ma van az a nap, amikor a többiek helyzetébe is bele kell helyezkednünk, és fel kell tennünk a kérdést, hogy mi fontos nekik”.  Ha ez sikerül, akkor “az országunk számára valami fontos jöhet létre a mély megosztottság korszakában”. Angela Merkel kiemelte, hogy a négy párt álláspontja számos ügyben “nagyon-nagyon eltérő”, de van esély a megállapodásra. Az egyeztetések utolsó fordulója “nyílt végű”, vagyis akár éjszakáig tarthat – mondta a kancellár.

A Heti Válasz a német parlament harmadik legnagyobb pártja, az AfD frakcióvezetőjével készített interjút. Alexander Gauland szerint migránsügyben a Nyugat a saját jóhiszeműségének áldozata lett. A politikus pártja a nulla befogadás híve, mert véleménye szerint az integráció sehol sem működött. Gauland úgy fogalmaz: párhuzamos társadalmak alakultak ki a nyugatnémet nagyvárosokban, a második nemzedék sem beszél németül. A radikális AfD frakcióvezetője azt mondja: ha egy ország vezetői szinte meghívót osztogatnak, ne akarják a vendégeiket másra tukmálni, a befogadásukról és ellátásukról is nekik kell gondoskodni.   

 

A Die Welt szerint a berlini rendőrség egyre inkább aggódik az Alexanderplatz metróállomás környéki városrész miatt, az elmúlt egy évben ugyanis ugrásszerűen megnőtt a bűnözés mértéke a környéken. 2016-ban 20 szexuális támadás történt, ez 2017 első tíz hónapjában felszökött 36-ra. Ennél sokkal meglepőbb, hogy a környéket mennyire behálózta a drogfogyasztás: 2016-ban 165 kábítószerrel történő visszaélés történt, idén már 425 ilyen esetet regisztráltak a hatóságok. A kereskedelemben főleg a menedéket kérő migránsok vesznek részt, akik arab bűnbandákkal együttműködve árasztják el Berlint drogokkal.

 

A szólásszabadság korlátozására figyelmeztető rossz üzenetnek tartja Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, hogy egy állásfoglalása miatt meg akarják fosztani román állami kitüntetésétől. A politikus azt követően beszélt erről, hogy kiderült: a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága méltatlannak ítélte őt kitüntetésének viselésére és annak visszavonását kérte Klaus Iohannis államfőtől. Kelemen Hunor kitüntetésének visszavonását augusztusban kezdeményezte egy civil szervezet, miután az RMDSZ elnöke egy lapinterjúban rámutatott: a románságnak is el kell fogadnia, hogy az erdélyi magyarok nem fogják és nem is akarják megünnepelni az Erdély Romániához csatolását kimondó 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat centenáriumát.

 

Várhatóan 48 órán belül elhagyja Szaúd-Arábiát és Franciaországba utazik Szaad Haríri libanoni kormányfő, mielőtt hazatérne Bejrútba, hogy hivatalosan benyújtsa lemondását – közölte egy, a miniszterelnökhöz közeli forrás. Haríri november 4-én Szaúd-Arábiából közvetített tévéadásban jelentette be, hogy leköszön tisztségéről, mert félti az életét, illetve mert – szavai szerint – Irán és a Hezbollah radikális síita szervezet rátette kezét az országára. Libanoni kormánykörökben ezután az a hír terjedt el, hogy Harírit a szaúdi hatóságok kényszerítették lemondásra, és házi őrizetbe helyezték. A kormányfő kedden azt közölte, hogy két napon belül visszatér Bejrútba, de ez nem történt meg. Emmanuel Macron francia államfő szerdán egy közleményben bejelentette, hogy meghívta Franciaországba Harírit, miután telefonon beszélt vele és Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökössel. Macron hozzátette, hogy a meghívás néhány napra szól, nem jelenti azt, hogy az emigrációba vonulás lehetőségét ajánlották volna fel neki.

Öngyilkos merényletet követtek el az afgán főváros egyik éttermének bejáratánál, a robbanásban legkevesebb kilenc ember életét vesztette, és többen megsebesültek, főleg rendőrök – közölték tisztségviselők. A támadás elkövetőjeként az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezet jelentkezett. A merénylő azért a bejáratnál hozta működésbe a robbanószerkezetet, mert a biztonsági őrök nem engedték be az étterembe – mondta a belügyminisztérium szóvivője. A hatalmas csarnokban éppen egy tartományi kormányzó támogatóit látták vendégül. A halálos áldozatok között legkevesebb hét rendőr van, a sebesültek között pedig legalább két civil a különböző nyilatkozatok szerint. A kormányzó sértetlen, de nem egyértelmű, hogy ott volt-e a rendezvényen.

 

Nem fogjuk hagyni, hogy Irán stabilizálja a jelenlétét Szíriában, és minden eszközzel fel fogunk lépni annak érdekében, hogy Szíria soha se legyen tagja egy Izrael-ellenes koalíciónak – mondta Avigdor Lieberman. Az izraeli védelmi miniszter többnapos látogatást tett az ország északi részén, hogy személyesen győződjön meg arról, hogy a hadsereg kész megvédeni az országot. Az Israel Hayom összeállítása szerint a miniszter arról is beszélt, hogy a hadsereg a térségben minden forgatókönyvre felkészült, és fenntartja magának a jogot a szabad cselekvésre. Lieberman ismételten aggodalmát fejezte ki a múlt héten között orosz-amerikai tűzszüneti megállapodás miatt, amely szerinte lehetőséget biztosít Iránnak arra, hogy katonai támaszpontokat létesítsen az izraeli határtól öt-hat kilométerre.

 

Izrael kész hírszerzési információkat átadni Iránnal kapcsolatban Rijádnak – minderről Gadi Eizenkot, az izraeli hadsereg vezető tisztségviselője nyilatkozott egy szaúd-arábiai újságnak. A tábornok közölte, hogy Irán továbbra is a legnagyobb veszélyt jelenti a közel-keleti térség biztonságára. Emlékeztetett arra is, hogy Rijád és Izrael között soha nem volt semmilyen jelentős konfliktust. Az i24news összeállításából az is kiderült, hogy a tábornok szerint egy síita félhold létrehozását akarja Teherán megvalósítani a Közel-Keleten és ezt minden eszközzel meg kell akadályozni. A portál szerint ez az interjú egy nagyon nagy előrelépés az izraeli-szaúdi kapcsolatok felmelegítésében.

 

Gazdaság:

A Világgazdaság szerint jelentősen csökkenhetnek a nagycsaládosok terhei a jövő évtől egy új támogatás miatt. A kormányrendelet szerint akár több millió forinttal is csökkenhet a nagycsaládosok jelzáloghitele. 2018. január elsejétől három és a további gyerekek után a központi költségvetésből egy-egy millió forint vissza nem térítendő támogatást vehető igénybe lakáshitel csökkentésére.

 

Rákaptak az autózásra a magyarok: a lakosság 71 százaléka ül hetente többször autóba, szemben az egy évvel korábbi 60 százalékkal – derül ki a K&H biztos jövő indexéből. Az autóval rendelkezők aránya 76 százalékról 84 százalékra nőtt, míg az autóval évente megtett távolság átlagosan 14 ezerről 17 ezer kilométerre emelkedett – írta a Világgazdaság. A kutatás szerint havonta átlagosan 20 ezer forintot költenek az autósok üzemanyagra, és a magyarok háromnegyede használt autóként vette gépjárművét. A lap rámutatott arra is, hogy egy év alatt számottevően nőtt az autóval rendelkezők aránya Magyarországon, a 30-59 éves lakosság 84 százalékának van autója, szemben a 2016-os 76 százalékkal. A növekedés a kelet-magyarországi városoknak köszönhető, ott emelkedett jelentősen az autóval rendelkezők aránya. Legkevésbé a budapestiek rendelkeznek autóval, csupán 66 százalékuknak van csak saját kocsija.

A lakáskeresők körében évtizedekig a feketelista élén szerepelt, sokan az egyik legpazarlóbb és legdrágább rendszernek gondolták a távfűtést, a panellakások korábban tapasztalható alacsony presztízse is sok tekintetben ennek volt köszönhető – közölte az OTP Ingatlanpont. Hozzáteszik: Magyarországon közel 780 ezer házgyári lakás épült, amelyek legnagyobb részét távfűtéssel szerelték fel. A kilencvenes évektől azonban ez a fűtési mód egy csapásra eltűnt az újépítésű ingatlanokból, így továbbfejlesztett megoldása sem született. A mintegy kétmillió ember komfortérzetéért felelős rendszert azonban idővel modernizálták. A megítélés azóta nagyot változott, ma már szárnyal a panelek piaca, egy év alatt ismét közel 13 százalékkal nőtt országos átlagban a négyzetméteráruk, azzal együtt is, hogy a távfűtés maradt. A panellakások reneszánsza nagyrészt a panelprogram felfuttatásának köszönhető, hiszen sikerült kiküszöbölni az egyik legnagyobb hátrányukat, a magas fenntartási költséget.

 

Sport:

A BBC kutatása szerint az angol labdarúgó-bajnokság jegy- és bérletárainak 80 százaléka csökkent, vagy az előző idény szintjén maradt. A szezonbérletek átlagos ára nem volt ilyen alacsony 2013 óta.  jelenlegi legolcsóbb bérletekhez átlagosan 464 angol fontért (162 ezer forint) lehet hozzájutni, míg a jegyek – ugyancsak átlagban – 29,3 fontba (10 200 forint) kerülnek. Az árak csökkenése elsősorban annak köszönhető, hogy a Premier League közvetítési jogait rekordot jelentő 8,3 milliárd fontért értékesítették a 2016 és 2019 közötti időszakra.