Közös a feladat és közös a felelősség is

 

Közös a feladat és közös a felelősség is

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke beszélt a határontúli zsidó szervezeteknek nyújtott segítségről, a zsidó szervezetek és a kormány közti párbeszédről is.

Egy különleges tanácskozáson vett részt, kérem, beszéljen erről!

Ez egy szeminárium volt Cegléden, ahova meghívtuk húsz zsidó barátunkat, ők részben a Mazsihisz vezetői, részben a magyarországi zsidó közélet fontos emberei, hívtunk szakértőket is, voltak előadások, egy kétnapos rendezvény volt ez, amit négy témacsoport köré szerveztünk. Nem volt a találkozó titkos, igaz publikus sem volt, miután nagyon fontos belső dolgainkról is beszélgettünk.

Mi volt a célja az összejövetelnek, melyek voltak a témacsoportok?

Én a célt úgy fogalmaztam meg, sok olyan kérdés van a Mazsihiszen belül, ami megválaszolatlan, ha ezek bármelyikében konszenzusra tudunk jutni, legyen az bármilyen apró konszenzus is, akkor már elértük a célunkat. A négy téma pedig, beszéltünk a Mazsihisz és a hatalom közti viszonyról, a kommunikációról, a Mazsihisz és a civilek viszonyáról, valamint a Mazsihisz és a többi zsidó felekezet közti párbeszédről.

Ön a Határtalan Kultúra programsorozat egyik állomásán volt, a Kolozsvári Zsidó Napokon.

Nem az volt a fontos esemény, hogy elmentem erre a rendezvényre, hanem az, hogy immár harmadjára sikerült ezt megszerveznünk.

A történelmi Magyarország zsidóságának is szüksége van a budapesti segítségre?

Én inkább úgy fogalmaznék, nagyon nehéz helyzetben vannak a határontúli zsidó közösségek, ezért is ráfér bőven a segítség ezekre a közösségekre. A Mazsihisz Magyarország és Kelet-Közép-Európa legnagyobb zsidó közösségeként képes arra, hogy segítséget nyújtson. Segítettünk a helyi hitközségnek a helyi civilekkel való összefogásban, hogy sikerüljön egy háromnapos rendezvénysorozatot megcsinálni. Nem én mondtam, hanem Kolozsvár alpolgármestere, ez az esemény már beépült a város kulturális életébe.

De ki fizette a rendezvénysorozatot?

Mindegyik évben kaptunk a magyar kormánytól segítséget, amit saját forrásainkkal egészítettük ki.

Ön a Mazsihisz elnökeként többször is találkozik Magyarországra akkreditált diplomatákkal, mint tudom, már megkérdezték a véleményét a kormányzati sorosozással kapcsolatban. Van erről a történetről hivatalos álláspontja a Mazsihisznek?

Igen, a konkrét kérdés az volt, hogy a Mazsihisz az első Soros kampánynál elég markánsan jelezte a kormány felé, hogy nem kedves számára az ilyenfajta gyűlöletbeszéd. Akkor levélben kértük a miniszterelnököt, hogy állítsa le a kampányt. Most elindult egy második kampány, amivel kapcsolatban a Mazsihisz nem nyilvánult meg, erre kérdeztek rá diplomaták. Én azt feleltem, hogy a magyar társadalom csendben maradt, nem volt egyetlen érdemi civil szerveződés, amelyik megszólalt volna, mi akkor megtettük ezt. Most azonban nagyon sok oldalról kritizálják, véleményezik a mostani kampányt, volt miniszterek, jobboldaliak, sokan. Nekünk nem az a feladatunk, hogy a kormánnyal harcoljunk.

Ön szerint van Soros terv?

Nem beszéltem még soha Soros Györggyel, akiről köztudott, hogy kevéssé támogatja Izraelt, a zsidó projekteket, így minket sem, sőt a mi civil szervezeteinket sem.

Önt is meghívta Ronald Lauder, de ez nem a Zsidó Világkongresszus elnökétől érkezett a WJC alelnökéhez.

Valóban, a Lauder Alapítvány alapításának harmincadik évfordulója alkalmából voltam Amerikában. Tudni kell, ennek az alapítványnak az a célja, immár harminc éve, hogy segítse szervezni Közép-Kelet-Európában a zsidó oktatást. Ebben a térségben Lauder úrék kilenc iskolát csináltak, ezek egyike éppen Budapesten van. A Mazsihisz az elmúlt években igyekszik egyre szorosabb kapcsolatot kiépíteni a Lauder iskolával, segíteni egymást, ez nagyon fontos a véleményem szerint, ez is része a Mazsihisz nyitási politikájának. Az ünnepségre meghívták a Lauder iskolák vezetőt és néhány ország zsidó vezetőjét is. Persze nem csak ünnepeltünk, hanem itt is volt egy komoly szeminárium, ahol a zsidó közösségek és a Lauder iskolák közötti kapcsolatról beszéltünk.

A többi nyolc országban is ilyen példaértékű a viszony az ottani Laider iskola és a helyi zsidó közösség között?

Teljesen különböző minden, Magyarországon valóban egy virágzó kapcsolatról beszélünk, de nagyon nehéz összehasonlítani egy olyan közösséget, ahol az országban kétezerötszáz zsidó él azzal, ahol, mint Magyarországon, százezer zsidó él.

Ez így nagyon jó, de miért van az, hogy a Bécsben található Lauder iskola nem a Mazsihisztől kéri el a diákok zsidóságát igazoló okiratokat, hanem a Chábád közösségtől?

Én csak kívánni tudom ennek a felsőoktatási intézménynek, hogy továbbra is sikeresek maradjanak.

Lauder út tervezi valamikor a következő magyarországi látogatását?

Nem tudom, rengeteg programja van, nagyon sok projektet tart a kezében, egy biztos, ha jön, akkor biztosan értesít is majd. Most is tárgyaltunk egymással a magyarországi helyzetről, a fejlesztési lehetőségekről, az oktatás területén további együttműködésekről is beszéltünk.

Már beszélt többször az egyházi oktatási, egészségügyi intézmények, valamint a kormány kiváló kapcsolatairól. Van ezekben az ügyekben valamilyen friss információja?

Magyarországon négy nagy egyházi egészségügyi intézmény van, két katolikus, egy református kórház, valamint a zsidó Szeretetkórház. Ez a négy kórház szövetségbe tömörülve, egymást segítve dolgozik.

A kormány már jóváhagyta a Szeretetkórháznak nyújtandó támogatást?

Még nem hagyta jóvá, de folyamatosan tárgyalunk, meg vagyok győződve, hogy megtörténik a jóváhagyás. Már azért is, mert egy rendkívül hiánypótló területen szeretnénk fejlesztéseket csinálni, egy gerontológiai központot szeretnénk csinálni a Szeretetkórházból, ami már egyetemi oktatókórházként működik. Az egyházi egészségügyi együttműködésről szoktam azt mondani, hogy ez az igazi zsidó-keresztény párbeszéd.

A magyar egészségügyben komoly szakemberhiány van, főként az ápolókat tekintve. Önök erre kidolgoztak egy tervet, ez hol tart jelenleg?

Ez még csak egy terv, ami arra vonatkozik, hogy bízunk abban, hogy a leendő fejlesztéseknek köszönhetően a ápolók nem felsőfokú képzése, az életpálya-modell bevezetése megvalósul.

Mit tudni, mikor lesz a Zsidó Közösségi Kerekasztal következő ülése?

Szerintem még idén sor kerül erre, de szeretném most is hangsúlyozni, ez egy fontos, de informális szintje a kormány és a zsidó szervezetek közti párbeszédnek, ahol mindenki elmondhatja gondolatait, itt van lehetőség különböző  projektek elindításáról is beszélni.

Hol tart a Mazsihisz és a kormány közti párbeszéd?

Mindig kétarcú. Egyrészt rengeteg pozitív együttműködésről lehet beszélni, zsinagóga felújítások, temetők megújítása, kórházi fejlesztés és sorolhatnám még őket. Kaptunk segítséget például biztonsági ügyekben is a magyar kormánytól, ahogy az Európai Zsidó Kongresszustól. A biztonsági helyzettel kapcsolatban az is el kell mondani, nagyon sok zsidó szervezet azért jön hozzánk tanácskozni, mert Magyarországon az európai átlaghoz képest jóval nagyobb biztonságban érezhetik magukat, a szervezetüket. Mi ezt nagyon kemény munkával igyekszünk elérni, ebben mindenkinek megvan még a feladata, a felelőssége, a rendőrségnek, a politikusoknak és összességében magának az Európai Uniónak is.

Köszönöm a beszélgetést.

Breuer Péter