A BreuerPress és a HetiTV hírei

A BreuerPress és a HetiTV hírei

Újraválasztották Orbán Viktor kormányfőt a Fidesz elnökének vasárnap a párt XXVII., tisztújító kongresszusán, Budapesten, ahol alelnökké választották Novák Katalint, Gulyás Gergelyt, Kubatov Gábort és Németh Szilárdot. Orbán Viktort egyhangúlag, 1358 szavazattal választották újra pártelnöknek. Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára – aki az európai számvevőszéki taggá választott Pelczné Gáll Ildikót váltja az alelnöki poszton – 1297 szavazatot kapott a küldöttektől. A már eddig is alelnök Gulyás Gergely országgyűlési frakcióvezetőt 1310, Kubatov Gábor pártigazgatót 1298, Németh Szilárdot, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának elnökét pedig 1281 szavazattal választották újra.

Magyarország meg fogja védeni határait, meg fogja akadályozni a “Soros-terv” végrehajtását, és végül ezt a küzdelmet is megnyeri – mondta Orbán Viktor kormányfő, a Fidesz elnöke a kormánypárt vasárnapi tisztújító kongresszusán, Budapesten. Amikor azt mondjuk, “védjük meg Magyarországot”, akkor azt hirdetjük: meg kell védenünk a munkát, a családot, a biztonságot, a törvények uralmát, az eredményeket, a magyar kultúrát és a jövőnket – hangsúlyozta. Szavai szerint a “Soros-birodalom” fenyegeti Magyarországot, mert útjában állunk annak a tervnek, amely a nemzeteket fel akarja számolni, és kevert népességű Európát akar létrehozni.

A “Soros-tervnek” a migráció csak az eszköze, hogy azzal meggyengítse a nemzeteket és megadja a kegyelemdöfést a keresztény kultúrának – mondta a miniszterelnök, kijelentve ugyanakkor: “amit nem tűrtünk el a szovjet birodalomtól, azt nem fogjuk eltűrni a Soros-birodalomtól sem”.”A Soros-terv súlyosan veszélyezteti mindennapjaink biztonságát is. Európa bevándorlóországaiban gyakorivá váltak a terrorcselekmények, nőtt a bűnözés, megsokszorozódott a nőkkel szembeni erőszak, és újra felcsap az antiszemitizmus. Ez az, amit meg kell akadályoznunk, ez az a veszély, amelytől az országot meg kell védenünk” – mondta.

Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet vezető kutatója szerint a Jobbik-szimpatizánsok egyharmada nem Vona Gábort választaná miniszterelnöknek; van egy réteg a Jobbikon belül, amely kifejezetten nem támogatja a néppártosodást. A Nézőpont legfrissebb felmérésének adataiból az derül ki, hogy a magyar választópolgárok csaknem fele, vagyis nagyjából 3,9 millióan támogatnák Orbán Viktor miniszterelnökké választását. Vona Gábort, a Jobbik elnökét a teljes felnőtt népesség nyolc, Szél Bernadettet, az LMP miniszterelnök-jelöltjét hat százalék támogatja, Gyurcsány Ferenccel, a Demokratikus Koalíció elnökével öt, Karácsony Gergellyel, a Párbeszéd társelnökével pedig négy százalék szimpatizál.


Az Országgyűlés négynapos ülést tart a következő két hétben. A képviselők kedden 24 előterjesztésről szavazhatnak. A házelnök napirendi javaslata alapján az ülés hétfőn 13 órakor a magyar nyelv napjára történő emlékezéssel kezdődik. A napirend előtti felszólalásokat ezúttal is két órában követhetik az interpellációk, az azonnali kérdésekre pedig további 60 perc áll majd rendelkezésre. Kedden napirend előtti felszólalásokkal, majd szavazásokkal kezdődik az ülésnap. Az Országgyűlés ekkor fogadhatja el a Czeglédy-ügy károsultjainak rendkívüli kárrendezéséről szóló kormánypárti határozati javaslatot, továbbá fideszes képviselők kezdeményezésére úgy szigoríthatja a kampányfinanszírozási szabályokat, hogy a választáson egy százalékot el nem erő pártoknak vissza kelljen fizetniük az állami támogatásukat.

 

Az LMP ötpontos javaslatcsomaggal kívánja elérni a szociális pálya megbecsültségének növekedését. Kanász-Nagy Máté, a párt szóvivője elmondta: 93 ezer ember dolgozik ezen a területen, ők naponta több mint 800 ezer emberről gondoskodnak. Azonban ezt a pályát rendkívüli mértékben lebecsülték az elmúlt 27 évben, a munkakörülmények és a fizetések tekintetében is “cserben hagyták a szociális dolgozókat” – vélekedett. A politikus közölte: a kialakult helyzetet pártja ötpontos javaslatcsomaggal orvosolná. E szerint meg kell emelni a dolgozók bérét, 30-40 százalékos azonnali béremelésre, később pedig 5-10 százalékos emelésre lenne szükség évente, továbbá be kell vezetni az életpályamodellt.

Brenner János rábakethelyi káplán az 1956 utáni időszak első olyan magyar egyházi személye lesz, akit boldoggá avatnak, “a kádári diktatúra első boldoggá avatott áldozata” – mondta Soós Viktor Attila történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) tagja. Úgy fogalmazott: a boldoggá avatás a magyar egyháznak is elégtétel a kommunizmus után. Hozzátette: a pártállami diktatúra 1956 után más papokat is “kiszemelt és eltett láb alól”, olyanokat, akik a fiatalokkal foglalkoztak, közösségi életet teremtettek. Brenner János két és fél éve volt pap, első állomáshelye volt a nyugati határszélen található Rábakethely, amely ma Szentgotthárd része – ismertette Soós Viktor Attila történész, hozzátéve: a fiatal káplánt meggyilkolásának éjszakáján azzal csalták el a plébániáról, hogy egy haldoklóhoz hívták.

Kiemelt cél a nyugdíjasok támogatása – mondta Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára.  A kormány célja, hogy az ország erősödésének eredményeit mindenki érezhesse. Idén először lesz nyugdíjprémium, még nem volt példa arra, hogy a gazdaság teljesítménye ezt lehetővé tegye – mutatott rá a család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár. Novemberben 2 millió 750 ezer ember örülhet, hogy a szokottnál nagyobb összeg érkezik a számlájára – tette hozzá. Novák Katalin kiemelte: a családok támogatására ma kétszer annyit fordítanak, mint 2010-ben. Erre soha ennyit nem költöttek Magyarországon. Jövőre pedig már a GDP – nemzeti össztermék – csaknem 5 százalékát fordítja a magyar kormány családtámogatásra, miközben a fejlett országokban ez az adat átlagosan 2,5 százalék.

Külpolitika:

A Gázai övezetben működő Iszlám Dzsihád radikális iszlamista szervezet kijelentette, hogy joguk van választ adni támadó alagútjuk felrobbantására. Joáv Mordecháj tábornok, az izraeli hadsereg palesztin területekért felelős összekötő tisztje korábban arab nyelvű videoüzenetében kijelentette, hogy tudomásuk van az Izrael elleni tervek kovácsolásáról, s az Iszlám Dzsihád a tűzzel játszik, veszélyeztetve ezzel a Gázai övezet lakóit, a palesztin kiegyezést és az egész térséget is. Mordecháj közölte, hogy Izrael minden, az alagútrobbantásra adott válaszért az Iszlám Dzsihádot és a Hamászt fogja okolni, egyúttal személyes felelőssé tételükkel fenyegette meg a dzsihádisták Damaszkuszban élő vezetőit, Ramadan Salahot és Ziád Nahalit. Benjámin Netanjahu miniszterelnök szintén erőskezű fellépést ígért minden, Izrael elleni támadással szemben, és kiemelte, hogy minden, a Gázai övezetben zajló akcióért a Hamászt tekinti felelősnek.

Az izraeli hadsereg légvédelme lelőtt egy, az ország légterébe Szíriából behatoló pilóta nélküli repülőt.  A légvédelem Patriot típusú rakétákat vetett be. Az ország északi részéből, Cfát város mellől lőtték ki a Golán-fennsík fölött repülő drónt megsemmisítő rakétát. A történtek után a város lakói robbanásokról számoltak be. A pilóta nélküli kémeszköz lezuhant az Izrael és Szíria közötti demilitarizált övezetre, amelynek vonalát az 1973-as háború utáni fegyverszünetben határozták meg. “Izrael súlyosnak tekinti felségterületének minden megsértését, és erővel felelünk minden provokációra” – közölte Avigdor Liberman védelmi miniszter. “A szíriai rezsimet tekintjük felelősnek minden lövésért, és nem engedjük egy síita tengely megteremtését Szíriában, amely a további akciók kiindulópontja lehetne”- tette hozzá.

Múltfeltáró vizsgálatot kezdeményezett a német Deutsche Bundesbank az 1923 és 1969 közötti időszakra vonatkozóan – különös tekintettel a náci éra idejére. A bejelentés szerint két történész – a Londoni Közgazdasági Iskola professzora, Albrecht Ritschi és Magnus Brechtken, a müncheni Kortárs Történeti Intézmény munkatársa – vezeti majd a projektet. A pénzintézet közleménye szerint főként a náci időszakra koncentrálva vizsgálják meg a bank vezetésének döntéseit, azt próbálva meg kideríteni, milyen szerepe lehetett az ország háborús stratégiájának kidolgozásában és a politikai irány meghatározásában – olvasható a Jewish Telegraphic Agency honlapján.


Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet újabb 32 feltételezett tagját vette őrizetbe a török rendőrség vasárnap egy isztambuli rajtaütés-sorozatban. A gyanúsítottak állítólag terrortámadásra készültek. Az érintetteket a török metropolisz hat különböző, főként külvárosi kerületében állították elő. Az őrizetbe vettek mindegyike külföldi állampolgár. Az Anadolu hírügynökség úgy tudja, hogy a dzsihadisták korábban Szíriában harcoltak az Iszlám Állam oldalán. A török rendőrség két és fél éve rendszeresen hajt végre razziákat az Iszlám Állam ellen, miután a terrorszervezet számos öngyilkos merényletet követett el ebben az időszakban az ország nagyvárosaiban.

Legkevesebb négyszáz ember, feltételezhetően az Iszlám Állam nevű terrorszervezet áldozatainak maradványait tartalmazó tömegsírokat találtak Irak északi részén, egy korábbi katonai bázison.  Rakan Szaíd, Kirkuk kormányzóság vezetője arra kérte az iraki kormányt, hogy ellenőrizzék a Havídzsa közelében fekvő al-Bakara támaszponton talált tömegsírt, és azonosítsák az áldozatokat. Az iraki kormányerők és a velük szövetséges milíciák szeptemberben indítottak támadást, hogy felszabadítsák Havídzsát az Iszlám Állam ellenőrzése alól. Az iraki kormányfő a múlt hónapban jelentette be, hogy a várost visszafoglalták. Nem sokkal később egy ötven katona és rendőr holttestét rejtő tömegsírra bukkantak a városban.

Az amerikaiak rugalmatlanságát okolta  Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azért, hogy nem jött létre teljes értékű különtalálkozó Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök között a vietnami Danangban, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) szervezetének csúcsértekezletén. Peszkov szerint az amerikai fél azt szerette volna elérni, hogy a két elnök egy csak számára megfelelő időpontban és helyen üljön le tárgyalni egymással. A szóvivő nem árulta el, hogy mi lett volna a találkozó helyszíne, csak annyit mondott, hogy a helyiséget az amerikaiak bérelték. Emlékeztetett arra, hogy a két vezető első és eddigi egyetlen személyes hivatalos tárgyalását a G20-csoport hamburgi csúcsán ejtették meg. Akkor a találkozó amerikai területen történt meg, ezért azt most, a diplomáciai sorrendiség szerint orosz területen kellett volna megtartani. A két elnök az APEC-csúcson legkevesebb három alkalommal röviden szót váltott egymással, a tévéfelvételek tanúsága szerint szívélyes hangulatban.

Gyakorlatozás közben lezuhant egy katonai helikopter Irak középső részén, a fedélzeten tartózkodó hét ember életét vesztette. Az orosz gyártmányú Mi-17-es helikopter vasárnap reggel csapódott a földbe Vaszit tartományban. Egyelőre nem tudni, mi okozhatta a balesetet. Vaszit tartomány Bagdadtól 160 kilométerre délkeletre található, távol az Iszlám Állam dzsihadista szervezet és az iraki hadsereg közötti harcok színterétől.

Legalább huszonkét rendőr megsebesült a marokkói futballválogatott győzelmét ünneplő szurkolók randalírozása miatt kialakult összecsapásokban Brüsszel központjában. A Le Soir arról számolt be, hogy zavargások törtek ki Brüsszel központjában szombat este, miután Marokkó labdarúgó-válogatottja legyőzte Elefántcsontpartot, és így biztosította helyét a jövő évi világbajnokságon. A futballszurkolók ünneplése a meccs után randalírozásba csapott át, két járművet felgyújtottak, kirakatokat törtek be, és több boltot kifosztottak. A hatóságok vízágyút vetettek be a mintegy háromszáz fős tömeg feloszlatására, amelynek tagjai kövekkel dobálták a kivezényelt rohamrendőröket.


Sadiq Khan londoni polgármester szerint Boris Johnson külügyminiszternek távoznia kell tisztségéből az Iránban bebörtönzött brit-iráni állampolgár ügyében elkövetett “hatalmas baklövése” miatt. Nazanin Zaghari-Ratcliffe, a Thomson Reuters Alapítvány Londonban élő programigazgatója tavaly tavasszal utazott Iránba kislányával családlátogatásra, ám amikor vissza akart térni Londonba, a teheráni repülőtéren őrizetbe vették, majd az iráni rendszer megdöntésére tett kísérlet vádjával öt év börtönbüntetésre ítélték, és azóta is a teheráni Evin börtönben tartják fogva. A minap azonban ismét bíróság elé állították, és újabb vádat emeltek ellene, ezúttal az iráni rendszer elleni propaganda terjesztése címén. E fejlemény közvetlen előzményeként Boris Johnson a londoni alsóház külügyi bizottságának meghallgatásán azt mondta: tudomása szerint Nazanin Zaghari-Ratcliffe “újságírói tanfolyamot tartott” Iránban. Johnson e kijelentésével gyakorlatilag megcáfolta a család és a munkáltató egybehangzó álláspontját, amely szerint Nazanin Zaghari-Ratcliffe kizárólag családlátogatás céljából utazott Iránba. Londoni sajtóértesülések szerint a brit külügyminiszter alsóházi kijelentése utáni újabb iráni vádemelés alapján akár tíz évre is meghosszabbíthatják Nazanin Zaghari-Ratcliffe börtönbüntetését.

A december 21-i katalán parlamenti választásokon a “csendes többség” váltsa hangját szavazatra – szólított fel Mariano Rajoy spanyol kormányfő a konzervatív Néppárt (PP) barcelonai rendezvényén. “Azt akarjuk, hogy a december 21-i választások visszaadják a nyugalmat Katalóniának. Vissza akarjuk állítani mindenki Katalóniáját. Demokráciával és szabadsággal. Elérhetjük, ha a csendes többség a hangját szavazatra váltja” – fogalmazott a politikus. A spanyol miniszterelnök először utazott Katalóniába azóta, hogy október 27-én a spanyol szenátus felhatalmazása alapján feloszlatta a katalán kormányt és parlamentet, valamint kiírta a helyi parlamenti választásokat.

Egy Boszniában született, horvát származású 27 éves svájci állampolgár állt annak a csoportnak az élén, amelynek nyolc tagja ellen eljárás indult Franciaországban az általuk tervezett merénylet miatt – írta  a Le Journal du Dimanche.  A Franciaországban és Svájcban kedden őrizetbe vett tíz gyanúsított közül nyolc ellen indult eljárás szombaton terrorista összeesküvés vádjával, heten előzetes letartóztatásba kerültek, nyolcadik társukat rendőri felügyelet alá helyezték. A csoport tagjai a Telegram titkosított hálózaton váltottak egymással nagyon erőszakos üzeneteket, és a következő hónapokban akartak Franciaországban merényletet végrehajtani, de a célpontokat egyelőre nem határozták meg, s fegyvereket sem találtak a nyomozók az otthonaikban tartott házkutatások során. Rendőrségi források szerint a 18 és 65 év közötti gyanúsítottak “időzített bombák” voltak, hárman közülük az Iszlám Állam dzsihadista szervezet támogatói, és egyértelműen beismerték, hogy merényletet akartak Franciaországban elkövetni automata fegyverrel, késsel, gázolással vagy házilag készített robbanószerkezettel. A rendőrök szerint “minden lehetőséget számba vettek”.

Gazdaság:

A skót kormány számításai szerint évente több milliárd font hasznot hajtanak a skót gazdaságnak a Skóciában dolgozó külföldi EU-munkavállalók. A függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezette kormány a brit belügyminisztérium mellett működő, de hivatalosan független bevándorlási tanácsadó bizottsághoz (Migration Advisory Committee, MAC) nyújtotta be tanulmányát. A testület feladata ajánlások kidolgozása London számára a brit EU-tagság megszűnése utáni időszak bevándorlási politikájára. A brit kormány még a nyáron kérte fel a bizottságot egy átfogó felmérés elkészítésére arról, hogy az EU-munkavállalók bevándorlása miképp hat az angol, a walesi, a skót és az észak-írországi gazdaságra. A skót kormány a felmérés elkészítéséhez előterjesztett tanulmányában kimutatta, hogy tavaly 209 ezer külföldi EU-állampolgár élt Skóciában; többségük, 59,3 százalékuk az Európai Unióba 2004-ben felvett közép- és kelet-európai országokból, köztük Magyarországról érkezett.


Még az év vége előtt megkezdik a szerbiai Komercijalna Banka privatizációját, amelyre három érdeklődő van, közöttük az OTP Bank is – közölte a Vecernje Novosti című belgrádi napilap. A Komercijalna Banka 41,7 százalékának tulajdonosa a szerb állam, míg 24,43 százalék az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), tíz százalék pedig a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) tulajdonát képezi. A Vecernje Novosti értesülése szerint a pénzintézet iránt az OTP mellett egy meg nem nevezett török bank, valamint az egyik legismertebb szerbiai vállalkozó, Miodra Kostic is érdeklődik.

Sport:

Immár tíz világbajnoki elsőségnél tart a kick-box történetének legeredményesebb sportolója, a magyar Mórádi Zsolt, aki két aranyéremmel gazdagította gyűjteményét a küzdősport szombat késő este zárult budapesti vb-jén. “Volt ijedtség a döntők előtt, mert a délelőtti csapatselejtezők során kaptam egy rúgást a bordámra, úgyhogy injekciózni kellett. Szerencsére sikerült ezt kizárnom, és a közönség is belevitt az újabb címek megszerzésébe” – idézte a hazai szövetség vasárnapi hírlevele Mórádi Zsoltot, aki a szombat esti gálára kilátogató nézők hatalmas ünneplése közepette előbb egyéniben, 84 kg-ban, majd csapatban is diadalmaskodott.

Könnyű:

Csaknem 400 ezer dollárért (106 millió forintért) kel tel Bob Dylan gitárja, amelyen a 70 évek emlékezetes koncertjein játszott. A dallasi központú Heritage Auctions ismertetése szerint a magát megnevezni nem kívánó vásárló szombaton 396 ezer dollárért vette meg a hangszert. Dylan 1971-ben egy New York-i koncerten játszott az 1963-ban készült Martin D-28 gitáron, majd azzal lépett fel 1975 októbere és 1976 májusa között is, Rolling Thunder Revue című turnéján. A gitárt 1977-ben 500 dollárért vásárolta meg tőle Larry Cragg, aki Dylan gitárjait javította. Az aukción azt a számlát is mellékelték a hangszerhez, amely bizonyítja a vásárlást.