A BreuerPress és a HetiTV hírei
Belpolitika:
1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. 1990 májusa óta a forradalom október 23-i kezdőnapja Magyarország nemzeti ünnepe. A budapesti Petőfi-szobornál tartott október 23-i tüntetésen Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, a résztvevők követelték a szovjet csapatok kivonását. A zászlókból kivágták a szovjet mintájú címert, így lett a lyukas zászló a forradalom jelképe. Aznap este Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártjának első titkára – akit júliusban állítottak Rákosi helyére – rádióbeszédében a megmozdulást ellenségesnek, sovinisztának, nacionalistának minősítette, és minden engedményt elutasított. A beszéd elhangzása után a békés tüntetés szinte órák alatt népfelkeléssé, majd – a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után – fegyveres szabadságharccá változott.
A forradalom sorsát a szovjet katonai invázió pecsételte meg november 4-én, néhány nappal azután, hogy Nagy Imre november 1-jén meghirdette Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. A hatalmat november 4-én Kádár János szovjetek által támogatott Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánya vette át, a fegyveres felkelők utolsó csoportjainak ellenállását november 10-11. táján törte meg a szovjet túlerő. A forradalom leverését kegyetlen megtorlás követte: a kivégzettek száma (az eltérő adatokat közlő források szerint) 220-340 volt. Koncepciós per után végezték ki a forradalom vezetőit: Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert és Gimes Miklós újságírót 1958. június 16-án. Szilágyi Józsefet, Nagy Imre személyi titkárát 1958 áprilisában végezték ki, Losonczy Géza államminiszter még a per tárgyalása előtt hunyt el a börtönben. A megtorlás részeként ezreket ítéltek börtönbüntetésre, internálásra.
Ha a nyugati hatalmak nem legyintenek a magyar kérdésre, és foglalkoznak inkább a szuezi válsággal, akkor lehet, hogy a határainkon kívül maradtak volna a szovjet tankok – mondta Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára. Azt mondta, hogy ahol visszaemlékeznek a hősökre, ott a jövőben is lesznek hősök, ahol viszont elfelejtik őket, ott nem. Hozzátette: fontos, hogy a fiatal generációknak ne csak virtuális emlékei legyenek az ’56-os forradalomról, hanem mint köztünk élő, hús-vér emberek cselekedeteire emlékezzenek.
Hatvanegy évvel ezelőtt a bátorság legyőzte a félelmet, és összefogást szült – hangsúlyozta Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára. Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot „nemzeti identitásunk és a bátorság szimbólumaként” említve Latorcai Csaba kijelentette, a magyarok az utóbbi ezer évben nagyon sokszor kényszerültek szembesülni azzal, hogy „a szabadság és a függetlenség nem magától értetődő, természetes létállapot”. A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem – idézte Bibó István szavait, hangsúlyozva, hogy ezek összefoglalják a magyarság évezredes szabadságküzdelmének lényegét, hiszen az aktuális siker mindig attól függött, hogy le tudtuk-e győzni az elnyomóink által belénk táplált félelmeket.
Nem fantomokkal küzdünk, a „Soros-terv” megvalósítása Brüsszelben megkezdődött – mondta Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő. Közölte: az Európai Parlament illetékes bizottsága csütörtökön elfogadott egy jelentést, amelyet még a bizottság nyújtott be, és a bevándorlás kérdését igyekszik szabályozni. Ez az állásfoglalás, amelyet nem szavaztunk meg, lényegében megegyezik a „Soros-terv” elképzeléseivel – tette hozzá.
A Fidesz mindaddig nem támogatja az ukrán kormánypárt felvételét az Európai Néppártba, amíg az ukrán oktatási törvény módosításával nem válik lehetővé a kisebbségi nyelvű oktatás lehetősége az óvodától az egyetemig – jelentette be Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke. A kormánypárti politikus kijelentette: Magyarország továbbra is úgy gondolja, hogy módosítani kell az ukrán oktatási törvényt, mivel alacsonyabb szintű jogszabályokkal nem orvosolhatók annak hiányosságai. „Ukrajnát addig kell megállítani, amíg nem késő” – fogalmazott Németh Zsolt, aki szerint Ukrajna önveszélyes politikát folytat, az oktatási törvény mellett ugyanis a nyelv-, az állampolgársági- és az egyházügyi törvények is „be vannak tárazva”, amelyek tovább súlyosbíthatják a „már most eléggé nyugtalanító helyzetet”.
Hamarosan kezdődik az influenzaszezon – mondta Bense Tamás háziorvos. Közölte, általában novemberben, vagy decemberben érkeznek az első influenzás betegek, és egészen februárig, vagy márciusig okoz problémákat ez a betegség. Hozzátette: éppen most a legcélszerűbb beoltatnia magát mindenkinek; az oltóanyag a körzeti orvosoknál áll rendelkezésre. Elmondta azt is, valószínűleg az utóbbi évek enyhébb járványai miatt csökkent az oltási kedv Magyarországon, pedig nem lehet előre jelezni, hogy melyik évben milyen mutáción esik át a kórokozó, így azt sem, hogy milyen súlyosan érinti a népességet.
Szexuális zaklatási ügye miatt lemondott a Vígszínház főrendezői posztjáról Marton László, aki a vádakat továbbra is rágalomnak tartja. A Vígszínház ezt péntek éjjel közölte, nem sokkal azután, hogy a Hír TV egyik műsorába két újabb nő állította, a rendező őket is molesztálta évekkel korábban. Egyikük azt állította, hogy a rendező egy Gellért-hegyi parkolóban kényszerítette orális szexre még a nyolcvanas években. Korábban Marton Lászlóról Sárosdi Lilla színésznő állította, hogy 20 évvel ezelőtt egy gépkocsiban szexuálisan zaklatta. Marton oktatói állásáról is lemondott.
Külpolitika:
A Szíriából érkezett rakétatámadásra válaszul az izraeli hadsereg megsemmisített három légvédelmi ágyút Szíriában – írta a Jerusaleomline. A zsidó állam egyértelműen Szíriát tette felelőssé a rakétatámadásért, és kijelentette, hogy semmilyen körülmények között nem fogja tolerálni a szuverenitásának a megsértését. Izraelt a Golán-fennsík régiójából érte rakétatámadás, de károkat nem okoztak a becsapódó fegyverek. Az izraeli válaszcsapás sem követelt áldozatokat.
Egy nyíltan palesztinbarát külügyminisztere lehet Hollandiának a következő években – írta a The Jerusalem Post. A portál összeállítása szerint Sigrid Kaag az új kormány nemzetközi segélyezésért felelős minisztere lesz, ami azt jelenti, hogy a külpolitikát nem ő fogja meghatározni, de a ciszjordánai területekre vonatkozó támogatásokért már ő lesz a felelős. Kaag férje korábban vezető szerepet töltött be a Palesztin Hatóságban. A miniszterjelölt korábban rasszizmussal vádolta meg Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, valamint illegális építményeknek nevezte a ciszjordániai zsidó telepeket.
Egy antiszemita karikatúrát posztolt a Twitter-oldalára, majd a felháborodás miatt eltávolította azt Adam Milstein, az izraeli-amerikai tanács vezetője – írta a Jewish Telegraphic Agency. Milstein azt mondta, hogy figyelmetlensége miatt osztotta meg az antiszemita képet, de miután erre többen figyelmeztették, eltávolított azt. Múlt hónapban Benjamin Netanjahu miniszterelnök fia osztott meg egy antiszemita képet a magyar származású milliárdosról, az óriási botrány után ő is eltávolította a képet. Soros Györgyöt az utóbbi években Izraelben azért is támadták, mert palesztin-párti szervezeteket pénzelt.
Avi Gabbay, a Munkapárt idén júliusban megválasztott új elnöke arra készül, hogy pártja nevének a megváltoztatásával veszi fel a versenyt a kormányzó Likuddal. Gabbay az elmúlt időszakban több olyan kijelentést is tett, ami a jobboldal felé mozdította el a baloldali alakulatot. Többek között arról beszélt, hogy Izraelnek nem szabad engednie a már felépített telepekből a palesztinok javára. A Times of Israel elemzése szerint a Munkapárt egyfajta jobboldali fordulattal hódítaná el a Likudból kiábrándult szavazókat. Gabbay kijelentései egyébként elég nagy felzúdulást okoztak a baloldalon, többen el is határolódtak tőle.
A ciszjordániai Qalqilya településen egy utcát az egykori iraki diktátorról, Szaddam Huszeinről neveztek el, valamint egy emlékművet is állítottak a véreskezű politikusnak – írta a Times of Israel. Szaddám egyik legfőbb politikai célja volt a zsidó állam megsemmisítése. A helyi palesztinok éppen ezen politikai nézete miatt állították föl az emlékművet – derült ki a portál tudósításából. A helyi vezetők szerint az iraki diktátor Jasszer Arafathoz hasonlóan a dac és hősiesség mintaképe volt, ezért is jogo, hogy emlékművet kapott.
A holokausztban meggyilkolt magyar zsidók mintegy 80 százalékának, 485 ezer embernek a nevét és adatait sikerült az elmúlt tíz évben azonosítani a jeruzsálemi Jad Vasem Intézetben – írta a Haaretz. Az elmúlt évek erőfeszítései eredményesnek bizonyultak: 2007-ben a mintegy hatszázezer magyar zsidó áldozat hozzávetőleg 40 százaléknak tudták a nevét és az alapvető személyes adatait, de tíz év alatt megkétszerezték a számukat, újabb 225 ezer embert sikerült azonosítani. A Jad Vasem adatbázisában a holokausztban meggyilkolt mindegy hatmillió zsidó közül mintegy 4,7 milliónak őrzik a nevét. 1954-ben kezdték az áldozatok összeírását a túlélő rokonság által kitöltött tanúságtételi nyomtatványokkal, amelyeken ma is be lehet jelenteni – akár az interneten is – a megöltek adatait.
Az Andrej Babis vezette jobbközép ANO mozgalom magabiztos győzelmet aratott a hétvégi csehországi képviselőházi választásokon. A független Csehországban ilyen nagy arányú győzelmet még egyetlen párt sem aratott parlamenti választáson. Ugyancsak előzmény nélküli, hogy az alsóházban kilenc párt foglaljon helyet. Az ANO a szavazatok 29,65 százalékát, a második helyen végzett Polgári Demokratikus Párt (ODS) pedig 11,31 százalékot szerzett. A harmadik a Kalózpárt, amelyre a választók 10,78 százaléka szavazott. A negyedik helyen a bevándorlásellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) végzett 10,64 százalékkal. A parlamentbe még további öt párt jutott be: Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) 7,77 százalékkal, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) 7,28 százalékkal, a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL) 5,8 százalékkal, a TOP 09 5,29 százalékkal, a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) elnevezésű tömörülés pedig 5,17 százalékkal. Andrej Babis már az eredmények ismeretében közölte, hogy az új képviselőház alakuló üléséről minden parlamentbe bejutott politikai szereplővel tárgyalni akar. Megjegyezte: azzal számol, hogy ezeken a tárgyalásokon a kormányalakítás is téma lehet.
A spanyol kormány kezdeményezi a katalán kormány feloszlatását és előrehozott parlamenti választások megrendezését Katalóniában – jelentette be Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök. A politikus hangsúlyozta: ez nem Katalónia autonómiájának felfüggesztését jelenti, hanem a kialakult helyzetért felelős személyek eltávolítását, akik „az önrendelkezést törvényen kívül helyezték”. A spanyol kormány javaslatait az alkotmány 155-ös cikkére hivatkozva még szombaton beterjesztette a parlament felsőházának, a szenátusnak. Ez a passzus ad lehetőséget az államnak, hogy alkotmánysértés esetén beavatkozzon az autonóm közösségekben. A szenátus jövő pénteken rendkívüli ülésen szavaz a javaslatcsomagról. Az intézkedések elfogadásához a képviselők abszolút többségének támogatása szükséges, ezzel a spanyol kormánypárt egymaga rendelkezik.
Katalóniában feszült a hangulat. Barcelona utcáin a függetlenség ellenzői edények zörgetésével és dudálással üdvözölték a madridi döntést. Késő délután a függetlenség híveinek tömege lepte el a belvárost, a tüntetést eredetileg azért szervezték, hogy követeljék két előzetes letartóztatásban lévő függetlenségpárti civil szervezet vezetőjének bocsátását. Ám a megmozdulás célja a spanyol kormány bejelentése után kibővült az intézkedések elleni tiltakozással, és Carles Puigdemont katalán elnök és kormányának tagjai a menet élére álltak.
Donald Trump amerikai elnök közölte: nem készül megakadályozni, hogy feloldják a titkosítás alól a John Fitzgerald Kennedy elnök meggyilkolásával kapcsolatos kormányzati iratokat. Rövid, egymondatos Twitter-üzenetében Donald Trump úgy fogalmazott, hogy „bár további információk még befolyásolhatják”, elnöki jogkörével élve engedélyezni fogja a hosszú ideje visszatartott és titkosnak minősített JFK-dossziék közzétételét. Az AP hírügynökség szerint a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos, máig titkos adatokat legkorábban jövő csütörtökön teheti közzé az országos levéltár. Az amerikai kongresszus 1992-ben adott felhatalmazást arra, hogy 25 éven belül közzétegyék a titkosított iratokat. Trump mint hivatalban lévő elnök azonban visszatarthatná a közzétételt, ha úgy ítéli meg, hogy az adatok amerikai hírszerzési vagy katonai műveleteket veszélyeztetnének, esetleg ártanának az amerikai bűnüldözésnek vagy az Egyesült Államok külkapcsolatainak.
Kiűzték a szíriai kormányerők az Iszlám Állam terrorszervezet harcosait a Homsz tartománybeli El-Karjatein településről. A dzsihadisták október elején foglalták el újra a sivatagos területen fekvő várost, amely egykor a muszlimok és keresztények békés együttélésének jelképe volt. A több fronton is harcoló Iszlám Állam az utóbbi hónapokban sorra meghátrálásra kényszerült Szíriában és a szomszédos Irakban is. Szíriában már csak egy kisebb sivatagos területet tartanak ellenőrzés alatt Homsz és Deir-ez-Zór tartományban. Az Iszlám Állam 2015-ben foglalta el El-Karjateint, ahol a szélsőségesek a keresztény templomokat is feldúlták. 2016-ban elvesztették a várost, majd október elején ismét hatalmukba kerítették, de már csak pár napig voltak képesek megtartani.
Egy bizalmas NATO-jelentés szerint a szövetség nem tudná megvédeni magát egy esetleges orosz támadás esetén. A NATO nem tudna visszaszorítani egy orosz támadást, amely kelet-európai tagjai ellen irányulna – áll egy belső elemzésben, amelyet a katonai szövetség készített. A dokumentumról készült elemzés a Der Spiegelben jelent meg. A dokumentumban egyértelműen kimondják, hogy a NATO egységei nem tudnak megfelelő gyorsasággal és fenntartható módon reagálni egy esetleges orosz támadás esetén. A NATO azon képessége, hogy logisztikai támogatást nyújtson a gyorsan érkező katonai erősítéseknek az európai parancsnokság területén, a hidegháború óta nagyban csökkent” – olvasható a dokumentumban. A jelentés főként a szövetség európai parancsnoki rendszerét kritizálja, valamint a logisztikai képességek tekintetében meglévő hiányosságokat emeli ki, mint a legnagyobb problémákat.
Diktátort neveztek ki az WHO jószolgálati nagykövetének. A posztot Zimbabwe diktátora, Robert Mugabe kapta meg – az Egészségügyi Világszervezet döntését senki nem érti, ugyanis egy olyan emberre bízták az afrikai kontinens egészségügyének felrázását, akinek uralkodása alatt országában soha nem látott mélypontra zuhant a várható élettartam. Mugabe feladata jószolgálati nagykövetként az lesz, hogy a környező országokban olyan egészségpolitikát népszerűsítsen, amely visszaszorítja az alkoholfogyasztást és dohányzást, továbbá javítja az étkezési szokásokat. 1985-ben még 61 év volt a várható élettartam, ez a kétezres évekre 44 évre csökkent. A zimbabwei elnök emellett saját egészségét sem bízza országa kórházaira: nyílt titok, hogy Szingapúrba és a Közel-Keletre utazik, ha egészségügyi ellátásra szorul.
A bajor rendőrség őrizetbe vett egy gyanúsítottat a szombat délelőtti müncheni késes támadások ügyében. Feltételezhetően az elfogott férfi volt az, aki több helyszínen megsebesített négy embert, illetve előzőleg megpróbált megkéselni két másik embert is. Összesen öt férfit és egy nőt támadott meg – mondta el újságíróknak Marcus da Gloria Martins rendőrségi szóvivő. „Őrizetbe vettünk egy férfit, akire határozottan illik a tanúvallomásokból kirajzolódó személyleírás, de nem tudjuk még megerősíteni, hogy ő volt-e a támadó” – mondta a szóvivő. Martins hozzátette, a rendőrség egyelőre nem tud biztosat mondani az elkövető indítékairól, és az őrizetest csak azután nevezhetik majd meg, ha megbizonyosodtak arról, hogy ő követte el a támadásokat.
Egymillió euró nyomravezetői díjat ajánlott fel a máltai kormány annak, aki segít felderíteni, ki gyilkolta meg Daphne Caruana Galizia korrupciós ügyeket vizsgáló oknyomozó újságírónőt. Caruana Galiziátaz autójába rejtett pokolgéppel ölték meg hétfőn. A máltai kormány hangsúlyozta: elkötelezettek amellett, hogy felderítsék a gyilkosok kilétét, és felelősségre vonják az elkövetőket. A hatóságok teljes körű védelmet ígérnek minden informátornak, aki eskü alatt hajlandó vallomást tenni az ügyben. Daphne Caruana Galizia a máltai kormány éles hangú bírálója volt az elterjedt korrupció miatt. Rendszeresen hangoztatta, hogy a szigetország irányítása bűnözők kezére került.
Gazdaság:
A befektetők láthatóan bíznak a magyar gazdaságban – mondta Csath Magdolna közgazdász. Szerinte a befektetők azt láthatják, az államháztartás stabil, a hiány folyamatosan csökken, ahogy az adósság mértéke is. A befektetők stabilitást és biztonságot érzékelnek a magyar gazdaság esetében – tette hozzá. A közgazdász annak kapcsán nyilatkozott, hogy a Moody’s Investors Service nem vizsgálta Magyarország államadós-besorolását így a péntek éjszakára kitűzött időpontban nem jelentett be módosítást sem az osztályzatra, sem annak kilátására.
Több mint 330 milliárd forintot költöttek a magyar háztartások zöldségre és gyümölcsre tavaly, mintegy 12 százalékkal többet az azt megelőző évhez képest, ez a napi fogyasztási cikkek éves forgalmának valamivel több mint a tizede – derült ki a GfK Hungária reprezentatív felméréséből. A felmérést végzők ismertették: a háztartások tavaly 216,8 milliárd forintot költöttek zöldségre, egy évvel korábban 206,1 milliárd forintért vásároltak. Gyümölcsre 116,7 milliárd forintot fordítottak a múlt évben, 2015-ben viszont még csak 109,2 milliárd forint értékben vásároltak. Míg a háztartások által vásárolt gyümölcs mennyisége 349 tonnáról 361 ezer tonnára, 3 százalékkal nőtt 2016-ban az azt megelőző évhez képest, addig a zöldségeké 2015-höz képest 687 ezer tonnáról 676 ezer tonnára csökkent. A magyar háztartások egy év alatt átlagosan 165 kilogramm zöldséget és 89 kilogramm zöldséget vásároltak.
Sport:
A címvédő Győri Audi ETO KC 23-22-re kikapott az EHF Kupa-győztes orosz Rosztov-Don otthonában a női kézilabda Bajnokok Ligája csoportkörének harmadik fordulójában. A magyar csapat legutóbb április 9-én, a francia Metz ellen, a BL negyeddöntőjében veszített tétmérkőzést. A győriek közül Tomori Zsuzsanna, a dán Anne Mette Hansen, a cseh Jana Knedlikova és a holland Cornelia Nycke Groot hiányzott sérülés miatt.
Könnyű:
Két agresszív vaddisznó tartotta rettegésben néhány órán át az észak-német kisváros, Heide lakóit. A dühöngő állatok négy embert megsebesítettek és egy bankba is betörtek a városközpontban. A bank ügyfelei és alkalmazottai később elmondták, hogy menedékbe kellett bújniuk, sőt egyesek az ablakon keresztül menekültek pánikszerűen, amikor az egyik vaddisznók berontott az épületbe, és megtámadta a bankfiók igazgatóját, aki a lábán sérült meg. A Schleswig-Holstein tartományban lévő városka rendőrsége felszólította a lakókat, hogy maradjanak otthonaikban és ne közelítsék meg a városközpontot, amíg a helyzet nem rendeződik.
