A Miniszterelnökség komoly munkát végzett ebben a kormányzati ciklusban
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára beszélt a EU-val való vitákról, de meg is vonta az elmúlt évek kormányzati mérlegét is.
Ön beszélt arról, hogy a bürokráciacsökkentési program kudarcot vallott. Valóban így történt?
Ez egy olyan idézet volt, amit azért nem bontottak ki teljes egészében. Amikor bürokráciacsökkentésről beszél egy kormány, akkor három dolgot emel ki, de mindenki csupán egyre koncentrál. A három dolog a következő: milyen intézményrendszer, mennyi pénzért és hány emberrel szolgálja ki az állampolgárokat, a cégeket a bürokrácia. Az első két tételben nagyon sokat tudtunk előrelépni, persze vannak még feladatok, elsősorban a létszám tekintetében.
Az állami szférából leépítettek kaphatnak Ön szerint munkát akár a nagy kereskedelmi láncoknál, ahol komoly létszámhiánnyal küzdenek?
Nagyon sok más helyre keresnek szakembereket, nem csak pénztárosnak és árufeltöltőnek. Amennyiben ezt a vitát 2010 előtt folytatjuk le és azt mondjuk, 2010 után nem az lesz a probléma, hogyan teremtsünk munkahelyeket, hanem az, miként töltjük be a betöltetlen álláshelyeket, akkor ezt mindenki aláírta volna akkor. Nem csak a kereskedelembe, hanem számtalan más piaci foglalkoztatási körülményekbe is keresnek alkalmazottakat, igen, akár ezekre a helyekre is mehetnek a bürokráciában feleslegessé vált emberek.
A brüsszeli eljárások, amelyek Magyarországgal szemben folynak, megfolyni is fognak, mennyire lehetnek összefüggésben a 2018-as választásokkal?
Nagyon is. Az tény, van egy vita, ami az illegális bevándorlással kapcsolatban Brüsszel és a magyar kormány között feszül. Ez nem csak Magyarország határainak megvédéséről szól, hanem arról is, hogy a Soros tervként elnevezett elképzelés miként rajzolja majd át Európa demográfiai térképét, jövőjét. Itt a szembenálló felek mindegyike megpróbál olyan eszközöket is használni, ami nem biztos, hogy ahhoz a témához tartozik. Meggyőződésem, hogy ebben a csatában majd Brüsszel egyéb ügyeket is napirendre vesz majd, de ilyen a politika.
Egy választások előtt álló országban nem kellene az egyéb ügyeket félretenni?
Miért, úgy tűnik, hogy ezt figyelembe veszik? Félre kellene tenni, de most azt látjuk, van egy masszív brüsszeli álláspont ebben a tekintetben. Az Európai Bizottságnak joga és hatásköre nincsen fellépni, de eszközrendszere van. Az európai együttélésnek vannak különböző szabályai, ám ezeket Brüsszel, egyfajta lopakodó rendszerben megszegi, nem anak a szerződésnek megfelelően végzi a dolgát, amelyiket mi is aláírtunk 20014-ben, amikor is elfogadtuk ezeket a játékszabályokat.
Mi Magyarország véleménye a francia elnök kétsebességes uniós javaslatáról?
Az új tagállamok számára túl sok jót nem tartalmaz ez az európai újrarendezési gondolta. Mi az európai közösségre úgy tekintünk, mint – még jelenleg – 28 nemzetállam egymást megértő és elfogadó akciójára. Elfogadhatatlannak gondoljuk, hogy azok az országok, amelyek a II. világháborút követően egy sokkal szerencsésebb történelmi fejlődésnek voltak a szereplői, azok, mint másodlagos védett piacra tekintsenek csupán a kelet-közép-európai régióra, most meg olyan közösségre, amelyik nem rendelkezik ugyanazokkal a jogokkal. Mindezen elképzelések ellen határozottan fel kell lépni, ennek pedig a kovásza az a visegrádi együttműködés, amit most megpróbálnak leszalámizni. A V4-es együttműködés teremti meg a lehetőséget, hogy ez a szegényebbnek mondott régió is egy nagyon markáns véleményt tudjon megfogalmazni az európai közösség jövőjét illetően. Ebben a régióban az államok rájöttek, van egy közös érdek, ami jelenti a saját nemzetállamon belüli polgárok érdekét, amit viszont csak egységesen tud képviselni.
Ön szerint lesz ideje a francia elnöknek a terv végrehajtására vaghy inkább a saját belpolitikai ügyei foglalják majd le?
Ha mi – jogosan – nehezményezzük, ha Brüsszel beleszól a magyar belpolitikába, így nem lenne helyes, ha én a magyar kormány tagjaként bármilyen módon is tennék kijelentést a francia belpolitikát illetően. Nekünk egy célunk van, Franciaország, Németország és más uniós tagállam, ahogy figyelembe veszi a saját érdekeit az európai politika alakításában, úgy vegye figyelembe, hogy a magyar kormányzat a magyar nemzet javára kell cselekedjen.
Hol tart az ország az uniós fejlesztési források lehívásában?
Három mutatót kell ilyenkor letenni az asztalra. Az egyik az, hogy meg van-e hirdetve az a pénz, ami Magyarországot megilleti. Az ezzel kapcsolatos munkát befejeztük. A másik kérdés, hogyan állunk a konkrétan odaítélt pályázatokkal, itt már a teljes keret 70-80 %-a megvan, több mint három és félezer milliárdot fizettünk már ki a pályázó cégeknek, önkormányzatoknak.
Mennyire teszik ezek a támogatások versenyképessé a magyar gazdaságot?
Mindig van egy vita a források hatékony felhasználásáról. Azt gondolom, van egy fókuszált fejlesztéspolitika, tudjuk, hogy mit szeretnénk elérni, tudjuk, melyek azok az iparágak, amiknek a növekedése visszahat az állam növekedésére, mi látjuk ezeket a számokat a makrogazdasági mutatókban. Amikor átvettük a kormányzást, szinte nem volt gazdasági növekedés, ma 3-4 % között van ez. Amikor átvettük a kormányzást 440 ezer embernek nem volt munkája, ma 190 ezerre csökkent a munkanélküliség és 700 ezerrel több ember dolgozik. A költségvetési hiány akkor 4-5 % körüli volt, ma már 3 % alatt van. Ezek a mutatók mutatják, a forrásokat hatékonyan használjuk fel.
Milyen feladatai vannak még Önnek, a kormánynak a választásokig?
Amint a Miniszterelnökség végigcsinált, az a bürokráciacsökkentés két nagyon fontos fejezete, befejeztük az MFB és a Posta konszolidációját. Magyarországon az energiafüggetlenséget és az olcsó energiát garantáló paksi beruházást lényegében sínre tettük, az uniós forrásokról az előbb beszéltem. A Miniszterelnökségnek sikerült olyan problémákat megoldania, amelyek már régóta várattak magukra. Úgy vélem, egy sikeres kormányzati ciklust zár a harmadik Orbán-kormány. Ezzel az eredménnyel és garanciával fit neki a választásoknak, ahol a kérdés, Magyarország olyan kormányt kap-e a választások után, amelyik garantálja a biztonságot, legyen szó személyes, gazdasági és más biztonságról, ez az Orbán-kormány, netán más utat választ.
A Jobbik elnöke szerint fennáll a veszélye, hogy a pártját betiltják, sőt azt is meglebegtette, hogy ez komoly tiltakozással járhat majd. Mit gondol erről?
A Jobbik vállalhatatlan nézeteket hangoztatva került be az Országgyűlésbe, demokratikus körülmények között, ám ma már minden mindegy alapon működnek, mert nagy vágyuk van a hatalom és a pénz iránt, egy milliárdosnak adták el magukat. Ami az elnök felvetését illeti, a magyar kormány csupán egy dolgot kér a pártoktól, kormánypártiaktól és ellenzékiektől, tartsák be a törvényeket. Ha valaki ezt nem teszi meg, akkor a kormánytól független szervezetek, mint az ÁSZ, ügyészség indíthatnak vizsgálatot. Nem tudom, hogy ennek a vizsgálatnak mi lesz a vége, számomra egy fontos, mindenki tartsa be a közös szabályokat.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
