A BreuerPress és a HetiTV hírei
Belpolitika:
Orbán Viktor miniszterelnök szerint Európa olyan bevándorláspolitikát erőltet, amely beengedi a veszélyes szélsőségeseket az unióba, Magyarország azonban azt vallja: nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget kell odavinni, ahol arra szükség van. Közölte: Magyarország segíti az üldözött keresztények hazatérését. „Mi, magyarok azt akarjuk, hogy a szír, az iraki és a nigériai keresztények minél előbb visszatérhessenek arra a földre, ahol őseik már több száz év óta laktak”; ezt nevezzük magyar szolidaritásnak, (…) Hungary helps” – fogalmazott a miniszterelnök Budapesten, a Válaszok keresése egy hosszú ideje elhallgatott válságra című, a keresztényüldözésről tartott nemzetközi konferencián. Azt mondta, Európa szellemi és politikai vezetőinek egy csoportja egy olyan kevert társadalmat akar létrehozni, amely néhány emberöltő alatt teljesen megváltoztatná a kontinens kulturális és etnikai arculatát, keresztény mivoltát, Magyarország viszont a fordítottját teszi annak, amit „Európa jelenleg művel”.
Az Európai Unió csalás elleni hivatalához, az OLAF-hoz fordul Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő amiatt, hogy Gyurcsány Ferenc cége, az uniós megbízást is elnyerő Altus 80 millió forintot adott Czeglédy Csabának, aki jelenleg előzetes letartóztatásban van. Az EP-képviselő kifejtette: az Európai Bizottság mintegy 1,5 milliárd forintos összegben adott megbízást az Altus vezette konzorciumnak, Gyurcsány Ferenc cége pedig az ebből származó bevételéből 80 millió forintot juttatott a Magyarországon rendkívül súlyos bűncselekménnyel gyanúsított Czeglédy Csaba (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselőnek.
A törvényi szabályozás szerint a 2017. novemberi nyugdíjprémium maximum összege 12 ezer forint lesz, legfeljebb ennyit kaphat egy nyugdíjas – írta a Magyar Idők a birtokába került dokumentumból. Az átlagos, 112 305 forintos saját jogú nyugdíj esetében a 12 ezer forintos nyugdíjprémium, valamint az egyösszegű, 10 785 forintos emelés összesen 22 785 forint pluszt jelent novemberben. Ha a nyugdíjas kapja a 34 770 forintos átlagos özvegyinyugdíj-kiegészítést is, akkor az egyösszegű emelése 14 125 forint, míg a nyugdíjprémiuma 12 ezer forint, azaz 26 125 forinttal többre számíthat a jövő hónapban. A novemberi nyugdíjat, az egyösszegű emelést és a nyugdíjprémiumot november 10-én utalják a bankszámlákra és a postára, amely november 15-től kezdi el a kézbesítést.
Mintegy hétmilliárd forintból újul meg a X. kerületi Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet az Egészséges Budapest Program keretében, a fejlesztés részeként a kórház területén új szakrendelő épül – mondta el György István, a Fidesz választókerületi elnöke. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár arról beszélt, hogy az előző ciklusban 500 milliárd forint uniós forrás érkezett az egészségügyre, azonban abból Budapest és az ország központi régiója nem részesült. Ezért a következő években 700 milliárd forintot fog költeni a kormány a főváros egészségügyi ellátásának fejlesztésére – emelte ki.
A Kúriához fordul felülvizsgálati kérelemmel Budaörs önkormányzata abban a perben, amelyben a Fővárosi Ítélőtábla a magyar állam javára döntött a szolidaritási hozzájárulás intézményét kifogásoló helyhatósággal szemben. Budaörs azért indított pert az állam ellen, mert úgy látta, hogy miután az állam átvette az iskolák üzemeltetését és szolidaritási hozzájárulást vetett ki az önkormányzatokra ezek fenntartásának költségeire hivatkozva, Budaörs esetében az összeg túlzottan magas. A polgármester korábban elmondta: 700-800 millió forintba került korábban az iskolák fenntartása, most pedig ennek a háromszorosát vonják el a várostól, és ezzel „bedöntik a költségvetést”.
A katasztrófavédelem 2016 júliusa óta 2600 településen ellenőrzi ingyen a kéményeket. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közlése szerint szeptember végi közleménye szerint több kéményt tudnak megvizsgálni, mint amikor ezt a munkát magáncégek végezték, hiszen ők olyan helyre is bejutnak, ahová más évtizedek óta nem volt képes. Erre a megállapításra jutott az Állami Számvevőszék is. Közben az Országgyűlés elé került egy törvénymódosítás, ami a családi házak esetében nem tenné kötelezővé a kémények ellenőrzését, hanem a lakókra bízná, hogy hívnak-e szakembert vagy sem. Ez ellen a Jobbik, az MSZP, a DK és a Párbeszéd is hevesen tiltakozott. A Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete pedig megrendelt egy kutatást, ami Huszár Tibor elnök szerint független, sőt reprezentatív volt, és azt igazolta, hogy a Katasztrófavédelem a vidéki házak 20 százalékában nem fogja tudni elvégezni a kötelező kéményellenőrzést.
Külpolitika:
Gyakorlatilag kilépne az UNESCO-ból és a pénzügyi támogatását is felfüggesztené az Egyesült Államok, ha a testület újabb Izrael-ellenes határozatokat fogadna el – mindez egy amerikai külpolitikai híroldal beszámolójából derült ki. Rex Tillerson, amerikai külügyminiszter arra készül, hogy az USA csak megfigyelőként maradjon a szervezetben, ha folytatódik zsidó állam elleni kampány – számolt be a Jerusalemonline. Az Egyesült Államok és az UNESCO viszonya Donald Trump hivatalba lépésével romlott meg látványosan, mivel az új amerikai adminisztráció számára elfogadhatatlan, hogy a szervezet a zsidóellenségnek az egyik legfőbb fóruma.
A Nemzetközi Valutaalap javította az izraeli gazdasági növekedésre vonatkozó 2017-előrejelzését. Míg korábban csupán 3 százalékos bővülést várt az IMF, addig ezt most 3,1 százalékra emelt, míg 2018-ban 3,4 százalékot vár a nemzetközi szervezet. A Globes összeállítása szerint az IMF változtatott az Izraelre vonatkozó inflációs előrejelzésén is. Míg korábban nem várt áremelkedést az IMF, addig mostmár 2017-re 0,2 százalékos bővülést vetített előre.
Óvta az Iránnal kötött nukleáris megállapodásból való kilépéstől Donald Trumpot Ehud Barak, volt izraeli miniszterelnök. A politikus szerint egy ilyen lépést nem fogadna el a nemzetközi közösség, az Iráni Iszlám Köztársaságot semmi sem kötné, hogy békés célra használja csak a nukleáris energiát, valamint az észak-koreai vezetéssel sem lehetne tárgyalni ezekben a kérdésekben. A Times of Israel összeállítása szerint a volt kormányfő arról is beszélt, hogy az Egyesült Államokat a megállapodás többi résztvevője nem fogja követni, abban az esetben, ha az atomalkut felmondja.
Aláírta a megbékélési megállapodást Kairóban a két rivális palesztin párt, a Fatah és a Hamász. A megállapodást az egyiptomi hírszerzés vezetőjének jelenlétében írta alá Azam al-Ahmad, a Fatah delegációjának vezetője és Szalah al-Harúri, a Hamász elnökhelyettese a Kairóban folytatott kétnapos egységtárgyalásokat követően. Az egyiptomi állami sajtóközpont közleménye szerint a felek megállapodtak, hogy a Hamász december 1-jéig átadja a Palesztin Hatóságnak a teljes ellenőrzést a Gázai övezet felett.
Az új ukrán oktatási törvény nem teremt megfelelő egyensúlyt a nemzeti kisebbségek nyelve és az ország hivatalos nyelve között, a szabályozás ilyen formájában nagyban akadályozza a nemzeti kisebbségek anyanyelven történő tanítását – jelentette ki Andres Herkel észt néppárti képviselő, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos vitájának jelentéstevője Strasbourgban. Herkel aláhúzta, egy ország hivatalos nyelvének ismerete a társadalmi kohézió és az integráció egyik tényezője, amely indokolja, hogy az állam elősegítse nyelve tanulásának lehetőségét. A hivatalos nyelv oktatására irányuló intézkedéseknek ugyanakkor együtt kell járniuk a nemzeti kisebbségek nyelvének védelmével és tartózkodniuk kell mindenfajta megkülönböztetéstől.
Jövő márciusban mutatja be a Magyarországról készülő különjelentését a zöldpárti Judith Sargentini, és júniusban előbb az állampolgári jogi bizottság, majd 2018 szeptemberében az EP plenárisa szavaz róla. Kétharmad kellene ahhoz, hogy az EP kezdeményezhesse hazánkkal szemben a 7-ik cikkely szerinti eljárást. A jelentés arra a kérdésre keresi majd a választ, hogy Magyarország esetében fennáll-e az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű veszélye. Ha a válasz igen, akkor az EP arra kérheti a Tanácsot, hogy tegye meg az ilyenkor szükséges lépéseket, azaz indítsa el a 7-ik cikkely szerinti eljárást – írja a BruxInfo. Az Európai Unióról szóló szerződés 7-es cikkelye alapján a képviselők májusban arra utasították az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy készítsen plenáris szavazásra kerülő különjelentést Magyarországról. A jelentés elfogadásához a jelen lévő képviselők szavazatának kétharmada, az összes képviselő szavazatának abszolút többsége szükséges (vagyis összesen 376 voksra van szükség).
A phenjani kormány sosem fog tárgyalni arról, hogy lemondjon nukleáris fegyvereiről – jelentette ki Ri Jong Ho észak-koreai külügyminiszter a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek. A tárcavezető a Washington és Phenjan közötti párbeszéd feltételeként nevezte meg, hogy az Egyesült Államoknak fel kell adnia az Észak-Korea megsemmisítésére irányuló politikáját. Az ENSZ-szankciókkal való nyomásgyakorlással összefüggésben megjegyezte: a rezsim azt egyenértékűnek tekinti az agresszióval és a háborúval.
Az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeli viszonyáról szóló egyeztetések megkezdését sürgette David Davis brit Brexit-ügyi miniszter Brüsszelben, mondván, hogy ez lenne a legjobb esély a felek közötti megállapodás elérésére. A kiválási tárgyalások ötödik fordulójának lezárása után Davis reményét fejezte ki, hogy a jövő heti EU-csúcson a bennmaradó tagállamok vezetői el fogják ismerni az eddigi előrelépést, és lehetővé teszik a továbblépést a kereskedelmi kérdésekre.
Klaus Iohannis szerint Románia nem osztja a visegrádi négyek (V4) nézeteit Európa jövőjét illetően, és a román államfő cáfolta, hogy országa közeledne hozzájuk. „Románia hosszú évek óta próbál közeledni a V4-ekhez, ez külpolitikánk egyik alapvetése. Az utóbbi időben azonban a visegrádi csoport olyan álláspontokat alakított ki, amelyek lényegesen eltérnek a mieinktől, így szerintem jelenleg nincs realitása annak, hogy Románia közeledne a V4-ekhez” – mondta Iohannis egy craiovai rendezvényen.
Tizenhat nap leforgása alatt 10 oroszországi régió kormányzóját cserélte le Vlagyimir Putyin elnök, a lépés elemzők szerint a jövő márciusi elnökválasztáshoz hivatott előkészíteni a politikai talajt. Az egyelőre lezárult vezetőváltás-sorozatban érintett személyeket és területeket előre nem jelentették be, csak a Kommerszant című napilapnak szivárogtatták ki szeptember végén, hogy 10 kormányzói poszton személycsere készült. A fiatalítás és a technokraták pozícióba helyezésének szándékának sejtetésén kívül az indítékokat sem nevezték meg egyértelműen, a sajtóban megjelent találgatások hol a szervezetlenség, hol a korrupció, hol a választási csalásoknak a korábbi kormányzó általi eltűrésére utaltak, mint a leváltás okára.
Gazdaság:
Az államadósság GDP-hez mért aránya és a devizaadósság a következő években tovább csökken a jegybank elemzései szerint – mondta Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója. Baksay kiemelte: ezzel együtt az ország versenyképességének további javítása érdekében az adórendszerben további mérsékléseket kell elérni, ebben előrelépést jelent, hogy a jövő évtől az eredeti elképzelésekhez képest még jobban, 19,5 százalékra csökkenhet a szociális hozzájárulási adó kulcsa és az egészségügyi hozzájárulásé is.
Üdvözölték az érdekképviseletek, hogy jövőre 2,5 százalékponttal 19,5 százalékra csökkenhet a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho), az intézkedés ugyanis hozzájárul a bérek további felzárkóztatásához, valamint a vállalkozások fejlesztéseihez – írja a Magyar Idők. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a Magyar Idők kérdésére elmondta: a lépés hozzájárul a további bérfelzárkóztatáshoz, emellett több pénz marad a vállalkozásoknál. Rolek Ferenc ugyanakkor emlékeztetett: jövőre szintén jelentős mértékben emelkedik a minimálbér, valamint a garantált bérminimum, ezért az érdekképviselet kezdeményezné, hogy a következő évekre ígért további szochomérséklést hozza előre a jövő évre a kormány.
Sport:
– Rekordszámú, 30 400 előnevezés érkezett a szombaton és vasárnap sorra kerülő 32. SPAR Budapest Maraton Fesztivál – V4 futóhétvégére. A szervezők közleménye emlékeztet rá, hogy másfél éve 30 045-tel állították fel a hazai szabadidősport események eddigi nevezési csúcsát. A helyszínen is lehet majd jelentkezni a hétvégi viadalra, melyre 81 országból több mint ötezer külföldi futó jelezte részvételi szándékát. A legtöbb nevezés (800) Nagy-Britanniából érkezett, majd Franciaország, Olaszország, Németország, Szlovákia és Lengyelország következik. Jönnek futók Új-Zélandról, Chiléből, Costa Ricából, sőt Brazíliából 90-en.
Könnyű:
A 2017-es Fábri Zoltán-centenárium alkalmából újra mozivásznon látható A Pál utcai fiúk, amelyet a filmalap égisze alatt működő Magyar Nemzeti Filmarchívum digitális felújítási programjában restauráltak. A 100 évvel ezelőtt született Fábri Zoltán Kossuth-díjas rendező születésnapjára emlékezve vasárnap az Uránia Nemzeti Filmszínházban kiállítással és beszélgetéssel kísért díszvetítést tartanak. Ezzel egy időben országszerte számos helyszínen rendeznek vetítéseket a Molnár Ferenc világhírű regénye alapján készült filmből. Az évforduló alkalmából a Magyar Nemzeti Filmarchívum klasszikusokat újjávarázsoló digitális felújítási programja ebben az évben elsősorban Fábri Zoltán életműve köré szerveződik.
