A BreuerPress és a HetiTV hírei
Belpolitika:
Galló Béla politológus szerint az MSZP elvesztette kezdeményezőkészségét a szövetségkeresésben és már a baloldalisága sem teljesen egyértelmű. Galló Béla azt mondta, az MSZP programjában vannak ugyan baloldali elemek, de a konkrétumok hiányoznak. Példaként említette, hogy a Tesco-dolgozók sztrájkjával kapcsolatban nem nyilvánítottak véleményt, pedig a szakszervezetek kérdése tipikus baloldali téma. A politológus szólt arról is, hogy a szocialista pártban „személyiségvákum” alakult ki Botka László távozásával, amit most egy külső jelölttel orvosolnának.
A kormány arra törekszik, hogy intenzív párbeszédet folytasson a fogyatékos embereket érintő politikáról az érintetteket képviselő civil szervezetekkel – mondta Czibere Károly az Országos Fogyatékosságügyi Tanács ülésén. Úgy fogalmazott, hogy a folyamatos egymásra figyelés, a kommunikáció fenntartása a munka alapvető feltétele. A tanácsnak meghatározó szerepe volt és lesz az ágazati politika eredményes működésében, valamint nagyban hozzájárul a szemléletformáláshoz, ahhoz, hogy az „elkülönítés társadalmát magunk mögött tudjuk hagyni” – emelte ki az államtitkár.
A mai magyar fiatalok annyi gyermeket terveznek, ami elég lehet ahhoz, hogy a Magyarországon megálljon a népességfogyás – mondta az Emmi ifjúság- és családügyekért is felelős államtitkára. Novák Katalin szerint, ha a fiatalok minden segítséget megkapnának a gyermekvállaláshoz, akkor a népességcsökkenési folyamatot vissza lehetne fordítani. Közölte, kutatások szerint a fiatalok átlagosan 2,4 gyermeket szeretnének, és a legújabb felmérések is ezt az adatot tükrözik vissza. Novák Katalin szerint a magyar társadalomban egyre inkább kezd „trendivé” válni az apaság, így például az a „ciki”, ha egy óvodai vagy iskolai szülői értekezleten nem vesz részt az apa is.
Az agyhártyagyulladást okozó meningococcus B elleni vakcina csak ajánlott védőoltás, de egyre több szülő oltatná be a gyermekét. A gyártó szerint nem általános a készlethiány, a Magyar Idők szerint azonban a házi gyermekorvosok akadozó ellátásról számolnak be, a fokozott kereslet miatt pedig az egyébként adagonként 27-28 ezer forintos oltóanyagért már 35-40 ezer forintot kérnek a patikákban. A gyártó az oltóanyagot évek óta ugyanazon az áron értékesítik, de a termék szabadáras, nincs rá tb-támogatás, így a végső árat a patikák szabják meg. A betegség 24 órán belül súlyos, életveszélyes állapotot idézhet elő.
A társasházi és lakásszövetkezeti otthonok több mint négy és fél millió lakóját tetemes adósság terheli. Azt pontosan senki nem tudja, hogy együttvéve mennyi a felhalmozott adósság, mert erről sehol nincs hivatalos kimutatás – mondta a Népszavának Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége elnöke. A mintegy 750 ezer panellakásban körülbelül 4,5 milliárd forint a tartozás, és ha ehhez hozzáadjuk az 1,2 millió hagyományos társasházban és lakásszövetkezeti otthonban keletkezett kintlévőséget, akkor az összeg majdnem eléri a hétmilliárd forintot. Az adósság behajtása egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, és van amit már nem is lehet. Például problémásak a munkanélküliek és a devizahitelesek tartozásai, ők a teljes kintlévőség 60 százalékát tudhatják magukénak.
Három magyar film, köztük két világpremier is szerepel az október 5. és 14. között, harmincharmadik alkalommal megrendezett, rangos Haifai Nemzetközi Filmfesztivál idei programjában Izraelben. Kétszáznyolcvan filmet vetítenek, s köztük számos filmpremiert láthat a mintegy háromszázezer néző a sátoros ünnepek alatti fesztiválon. A programban három magyar alkotást vetítettek nagy sikerrel, a rendezők jelenlétében: Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, a 2017-es Berlini Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, az Arany Medvét elnyert művét, valamint Mészáros Márta Aurora Borealis – Északi fény című és Szász János A hentes, a kurva és a félszemű című filmjét, amelyeknek egyben világpremierje is volt Haifában. Mindhárom film iránt akkora volt az érdeklődés, hogy már a fesztivál kezdete előtt szétkapkodták a jegyeket, és ezért eredetileg nem tervezett vetítéseket is beiktattak a szervezők.
Külpolitika:
Azok az emberek, akik előre kitervelten kisgyermeket ölnek meg, vagy pedig buszokat robbantanak föl, azoknak az elméjében semmiféle szabadság sincsen – minderről Benjamin Netanjahu beszélt a Fox Newsnak. A televíziónak adott interjújának a jelentős része a zsidó állam kormányfőjének az életéről szólt, és arról, milyen éveket töltött el az Egyesült Államokban. A miniszterelnök napjaink politikai világáról is beszélt, és úgy fogalmazott, hogy a politikusoknak az interneten egy folyamatos népszavazásnak kell megfelelniük, és ha az emberek úgy gondolják, akkor egyik pillanatról a másikra ejtik őket. Az Israel Hayom összeállítása szerint Netanjahunak ez a korszak nem igazán tetszik, de a politikusoknak ehhez kell alkalmazkodnia.
3800 új telepeslakás építésének adott zöld utat Benjamin Netanjahu Júdeában és Szamáriában – írta az Israel Hayom. A zsidó állam kormányfője korábban találkozott a helyi önkormányzati vezetőkkel és tájékoztatta őket az újabb tervekről. Azt is közölte, hogy az Egyesült Államok és a Trump-adminisztráció is támogatja a terveket. Netanjahu mivel előzetesen egyeztette a terveit Washingtonnal, ezért nem számít arra, hogy bírálat érkezzen a telepek építése kapcsán.
Az Egyesült Államoknak nem szabadna felbontania az Iránnal kötött 2015-ös nukleáris megállapodást, mivel az jelentősen növelné a térségbeli biztonsági kockázatokat – mindezt Tony Blair, volt brit munkáspárti miniszterelnök. A Times of Israel tudósítása szerint Blair azt is mondta, hogy teljesen ésszerű lenne hatályban hagyni a jelenlegi megállapodást. Blair mindehhez hozzátette, hogy Teheránt meg kell akadályozni abban, hogy ballisztikus rakétákat fejlesszen ki, valamint, hogy továbbra is terrorszervezeteket finanszírozzon, amivel aláássa a Közel-kelet stabilitását.
Az izraeli legfelsőbb bíróság döntése értelmében a nem kifejezetten politikai célú tüntetésekhez nem szükséges a rendőrség engedélyét kérni – írta a Haaretz. „A szólásszabadság joga a demokratikus államokban a szabadság lényegi eleme, és ezért fontosabb a zajos tüntetések környékén élők nyugalomhoz való jogánál” – határozott az alkotmánybíróságként is működő, s ezúttal három bíró közös döntését meghozó grémium. Izrael legfelsőbb jogi grémiuma ezzel a végzéssel az Aviháj Mandelblit államügyész lakásánál tavaly november óta minden szombaton megtartott civil tüntetések vezetőinek, valamint a Minőségi Kormányzásért nevű civil szervezet beadványára válaszolt.
A NATO-t aggasztja a határainál megnövekedett orosz katonai jelenlét, amit nem hagy válasz nélkül az észak-atlanti szervezet, ugyanakkor párbeszédre törekszik Oroszországgal, nem akar újabb hidegháborút – mondta Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára. Stoltenberg beszámolt arról, hogy a védelmi szövetség „kötelezettségvállalásainak arányában” megerősítette jelenlétét a Fekete-tenger térségében, válaszul az Ukrajna elleni orosz akciókra kanadai, román, olasz és bolgár pilóták közösen járőröznek a térségben. „Oroszország a szomszédunk, itt van és itt is marad, nem akarjuk elszigetelni, a NATO nem akar újabb hidegháborút, megelőzni, nem kirobbantani akarunk konfliktusokat” – hangoztatta a NATO főtitkára.
Klaus Iohannis román államfő a NATO keleti szárnyának, főleg a fekete-tengeri térségnek a megerősítését szorgalmazta. Oroszországgal kapcsolatban a román elnök hosszú távú, átfogó NATO-stratégiát sürgetett, amelynek szerinte a párbeszédet, illetve a védelem megerősítését és az elrettentést is magában kell foglalnia. A NATO 29 tagországának csaknem 270 törvényhozási képviselője, valamint 12 partnerország küldöttsége és a társult országok megfigyelői vesznek részt a NATO parlamenti közgyűlésének bukaresti ülésszakán.
A török haderő megerősítette, hogy katonái beléptek az északnyugat-szíriai Idlíb tartományba, amely az Ankara támogatta Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) mérsékelt lázadói mellett részben a Tahrír es-Sám dzsihadista szövetség ellenőrzése alatt áll. A török katonák vasárnap felderítő tevékenységet végeztek a térségben. Török hivatalos források eddig csak arról számoltak be, hogy a török tüzérség vasárnap leadott néhány ágyúlövést a dél-törökországi Hatay tartományból Idlíb irányába, hogy így segítse a szövetséges SZSZH előrenyomulását a szélsőséges milicisták ellen.
Első fokon felmentette a szerbek elleni háborús bűnök elkövetésével vádolt Naser Oricot, a srebrenicai muzulmán katonai rendőrség volt parancsnokát a boszniai bíróság – közölte a legolvasottabb boszniai hírportál, a Klix.ba. Oricot és egy társát, Sabahudin Muhicot azzal vádolták, hogy 1992-ben, a boszniai háború idején a kelet-boszniai Zalazje, Lolici és Kunjerac térségében meggyilkoltak három szerb foglyot, továbbá Srebrenicában és Bratunacban is háborús bűnöket követtek el a szerb foglyok ellen. Az eljárás két évig tartott, ezalatt több mint harminc tanút és több szakértő is meghallgattak. Az egyik védett tanú azt állította, szemtanúja volt annak, hogy Naser Oric meggyilkolta a három foglyot. A védelem viszont bizonyítani tudta, hogy a védett tanút már korábban is elítélték hamis tanúzás, csalás és visszaélés miatt, így vallomása nem tekinthető megbízhatónak – írta beszámolójában a Klix.ba.
Sebastian Kurz, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke a jobboldali Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) vezető Heinz-Christian Strachét tartja legkomolyabb ellenfelének a kancellári székért folytatott harcban, alig egy héttel az osztrák parlamenti választások előtt – derült ki egy tévévitából, amelyet a Puls 4 osztrák magánadó közvetített. „Az FPÖ kimagasló eredményt fog elérni” – jövendölte a konzervatív osztrák külügyminiszter Strachéval folytatott tévévitája során. „A kérdés az, ki lépi át elsőként a célvonalat?” Október 15-én parlamenti választásokat tartanak Ausztriában. Kurz és pártja eddig biztos győztesnek számított, de politológusok szerint az ÖVP és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) között elmérgesedett sárdobálásból az FPÖ kerülhet ki nevető harmadikként.
Október 18-ra hívja meg a CDU/CSU német jobbközép pártszövetség a liberális FDP-t és a Zöldeket a kormányzati együttműködés lehetőségeinek felmérést célzó első egyeztetésre – jelentette be Angela Merkel német kancellár, a CDU elnöke. A testvérpárt CSU vezetőjével, Horst Seehofer bajor kormányfővel tartott tájékoztatóján elmondta: a pártszövetség azt tervezi, hogy október 18-án először az FDP-vel, majd a Zöldekkel folytatják le az első, úgynevezett szondázó megbeszélést, majd két nappal később, október 20-án mind a két lehetséges koalíciós partnerrel együtt tartanak egy második fordulót. Angela Merkel kiemelte, hogy vasárnap egy „klasszikus kompromisszummal” lezárták a menekültekről a pártszövetségen belül folytatott vitákat, ami lehetővé teszi, hogy a CDU/CSU egységesen, közös álláspontot képviselve kezdje el a kormányalakítás folyamatát.
Újabb gazdasági és jogi szankciókat jelentett be Bagdad az iraki kurd területekkel szemben, válaszul a szövetségi kormány által elutasított, két héttel ezelőtti függetlenségi népszavazásra, amelyen a szavazók 93 százaléka támogatta a térség függetlenné válását. A Haider al-Abádi iraki kormányfő vezette nemzetbiztonsági tanács közleménye szerint egyebek között megállapították, mely kurd tisztségviselők húztak hasznot jogtalanul a térség olajbevételeiből, és jogi lépéseket kezdeményeztek ellenük. A szövetségi hatóságok, amelyek korábban már lépéseket tettek arra, hogy átvegyék az autonóm Kurdisztán határainak és repülőtereinek ellenőrzését, most kilátásba helyezték, hogy ellenőrzésük alá vonják a térség két legnagyobb mobiltelefon-szolgáltató cégét is.
Gazdaság:
A várakozásoknál is jobban bővül a jelzáloghitelezés az idén, a K&H Bank szakemberei szerint a jelzáloghitel-piac nagysága, az előzetes becsléseket is meghaladva, az év végéig 30 százalékkal is nőhet, és elérheti a 680-700 milliárd forintot – mondta Rajna Gábor, a K&H lakossági értékesítési igazgatója. Kiemelte: a K&H-nál 37 százalékkal nőtt az igénylések száma az év első hét hónapjában, a folyósított jelzáloghitelek összege 33 százalékkal, 57 milliárd forintra emelkedett. A nagymértékű növekedésben jelentős szerepe van az állami támogatásoknak, januártól július végéig az igényelt lakáscélú kölcsönökhöz kötődő állami támogatások összege éves összevetésben 34 százalékkal, 6,4 milliárd forintra emelkedett.
A Paks II. projekt csak fél százalékkal ígér kisebb hozamot annál, mint amennyit egy piaci befektető elvárna, ezt a fél százalékot minősítette az Európai Bizottság a beruházásban állami támogatásának – írta a Világgazdaság, a két új blokk építéséért és üzembe helyezéséért felelős államtitkár blogjára hivatkozva. Aszódi Attila felhívta a figyelmet arra, hogy a 2017. februári adatokon alapuló brüsszeli kalkulációk szerint a projekt várható hozama (belső megtérülési rátája) évi átlagban 7,35 százalék lehet. A hozam a beruházás teljes életciklusára vonatkozik, azaz a tízéves előkészítési-építési időre és a hatvanéves üzemidőre is. A cikk szerint a projektnek az Európai Bizottság által számolt egyik paraméter-kombinációjából sem következik, hogy az atomerőmű ne hozná vissza a befektetett tőkét, még a legalacsonyabb megtérülés is 5,7 százalék körüli.
Sport:
Nagy László visszavonul a válogatottságtól. A 36 éves jobbátlövő elmondta, nem hivatkozik sérülésekre vagy családi elfoglaltságra, egyszerűen azért döntött így, mert a posztján a szegedi Balogh Zsolt és a veszprémi Ancsin Gábor „továbbviheti a stafétabotot”. A jobbátlövő 1999-ben a Pick Szeged játékosaként mutatkozott be a felnőtt válogatottban, majd Barcelonába igazolt, amellyel kétszer Bajnokok Ligáját nyert. Három évig (2009 és 2012 között) nem lépett pályára nemzeti színekben, de 2012-ben Veszprémbe szerződött, és a londoni olimpia óta ismét ő volt a csapatkapitány. Pályafutása során 199 válogatott mérkőzésen 728 gólt szerzett. Az athéni (2004) és a londoni (2012) olimpián negyedik helyezett csapatnak is kulcsembere volt.
Könnyű:
Elárverezik Charles de Gaulle egy vadászpuskáját november 9-én Bécsben. A Lebeau-Courally gyártmányú, oldallakatos duplacsövű puskát a régensként uralkodó Károly belga hercegtől kapta ajándékba a francia köztársasági elnök. Az 1939-ben megrendelt puska 1945-ben készült el. A puskát 30 ezer eurós induló áron kínálják, de az árverést szervező Joh. Springer’s Erben aukciósház 70 ezer euró (22 millió forint) körüli eladási árban reménykedik.
