Élményszerű temetői látogatások a Nemzeti Sírkertben

Élményszerű temetői látogatások a Nemzeti Sírkertben

Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) főigazgatója beszélt a Nemzeti Gyásznapról, de más évfordulókról, valamint a temetői látogatások újragondolásáról is Breuer Péter és Herskovits Eszter, a 168 Óra főmunkatársa előtt.

A Fiumei úti Nemzeti Sírkert egyre népszerűbb, iskolai osztályok rendszeresen szerveznek oda programokat. Minek köszönhető ez?

Olyan programokat szervezünk, például megemlékezünk Szabó Magda születésének 100. évfordulójáról, de a Nemzeti Gyásznapon az aradi vértanúkról és a Budapesten kivégzett Batthyány Lajos volt miniszterelnökökről is megemlékezünk. Fájdalmas volt látni azt, hogy ma reggel, amikor végignéztem a reggeli híradásokat igen kevés helyen említették ezt meg.

Mit tesz Ön és a NÖRI azért, hogy ne így legyen?

A sok-sok diák, akik eljönnek a Fiumei útra szerintem részünkről elegendő teljesítmény, a mai napra is közel ezer diákot és felnőttet várunk. Ki lesznek nyitva a mauzóleumok, így a megújult Deák és Batthyány mauzóleum, de Kossuth Lajosé is. A NÖRI minden ilyen látogatáskor igyekszik a gyerekek számára a látogatást élménnyé tenni, miközben természetesen elmondjuk, hogy mit látnak, mit tettek egykor nagyjaink.

Miként tudnak egy temetőlátoga6tást élményszerűvé tenni?

Egyrészt vannak szakképzett idegenvezetőink, az intézetünk tematikus sétákat szervez. Az elmúlt egy évben a Nemzeti Sírkert jelentősége megugrott az idegenforgalomban, már a nemzetközi turisztikai térképen is szerepelünk.

Milyen egyéb látnivalói vannak a Nemzeti Sírkertnek?

Ma reggeltől indul el egy kiállításunk, ahol nagy asszonyok, nagyasszonyok, feleségek szerepelnek.

Beszélt már többször is arról, hogy egy temetői látogatás ne legyen egyszeri alkalom. Miért gondolja azt, hogy babakocsis anyukáknak éppen a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben kellene a gyerekükkel sétálni, mert erről is beszélt már.

Azért gondolom ezt, mert nap mint nap látom, hogy babakocsit tologató anyukák sétálnak a temetőben, és ne feledjük, itt Budapest egyik legbiztonságosabb parkjáról beszélünk. Azt gondolhatja az ember, hogy nem egy temetőben, hanem egy szép parkban egy nemzeti emlékhelyen jár, vannak, akik futni és biciklizni járnak ide, szerintem ez is teljesen rendben van. Ha közben megállnak egy-egy síremlék előtt, az még külön is jó. Vannak példák előttünk, mint a Père-Lachaise temető, de én a terveim szerint még ennél is többet szeretnék elérni. A Nemzeti Sírkert egy olyan látnivaló, ahol 1600 védett sír van, köztük olyanoké is, akikért a világ bármely pontjáról idejönnek. Nemrég temettük el Oláh György Nobel-díjas tudósunkat.

A Fiumei úti Nemzeti Sírkert mellett van a Salgótarján utcai zsidó temető is, az Ön tervei szerint a két temetőt összenyitják. Mikor kerül erre sor?

Még nem tudok erre válaszolni, a két sírkert már azért is jelentős, mert mindkettőben nemzetünk nagyjai nyugszanak. A Salgótarján utcai zsidó temető a szecesszió gyöngyszeme, ami 2002 óta műemlékileg védett, ennek a sírkertnek a megmentése zajlik már lassan egy éve, már meg lehet nézni a temetőt, de tudni kell, egyenként kell megmenteni, megújítani a sírokat. Amikor azt mondtam, hogy ki lehet jönni, az azt jelenti, hogy a kordonokkal megjelölt utak mentén már nem életveszélyes a temetői séta. Természetesen figyelünk és ügyelünk a vallási előírásokra, ezekre fel is hívjuk a látogatók figyelmét, sőt már kértem rabbinátusi felügyeletet a temetőre.

Ám még nem beszélt Szabó Magdáról, a rá való megemlékezésről.

Boldogan emlékezünk rá, ő egy nagyasszony volt, aki még a halála előtt is egy nagyon szép asszony, szép nő volt. A NÖRI hagyományosan figyel az évfordulókra, így most Szabó Magda születésének századik évfordulójára.

Köszönjük a beszélgetést.