A BreuerPress és a HetiTV hírei 

 

A BreuerPress és a HetiTV hírei 

Belpolitika:
A Demokratikus Koalíció (DK), illetve Gyurcsány Ferenc pártelnök lehet a legnagyobb nyertese annak, hogy Botka László (MSZP) lemondott a miniszterelnök-jelöltségről – jelentette ki a Nézőpont Csoport vezetője. Mráz Ágoston Sámuel azt mondta: Gyurcsány Ferenc mindkét lehetséges stratégia esetén győztesen kerülhet ki az MSZP-vel folytatott versengéséből. Dönthet úgy, hogy megegyezik a közös listáról, ám ez nem egy MSZP-DK, hanem inkább egy DK-MSZP közös lista lenne, hiszen a Nézőpont kutatása szerint a szocialisták a DK szintjére süllyedtek. Ugyanakkor dönthet úgy is, hogy önállóan indul a DK a 2018-as választásokon, majd az MSZP romjain új, a személye köré gyűlő baloldalt szervez – fűzte hozzá. Az elemző Botka Lászlóról azt mondta, hogy ő egy sértődött, megkeseredett politikust lát, aki elbukott egy nagyon komoly kísérletet. 2016 decemberében ugyanis egymillió új szavazót ígért az MSZP-nek, ám azóta szűkült a párt szavazótábora. Új szavazók híján pedig a miniszterelnöki ambíciói is „megnyesődtek”, és ezért már a pártja sem szerette annyira – mondta.

A Csanád nevet is felveszi Csongrád megye, miután a parlament a megyejegyzék megváltoztatásáról döntött kedden. A megyék nevéről és székhelyéről szóló határozatot 140 igen szavazattal, 22 tartózkodás mellett módosították, az 2020. június 4-én lép hatályba. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter – aki fideszes képviselőként jegyezte a most elfogadott javaslatot Kovács Zoltánnal közösen – korábban szimbolikus jelentőségűnek nevezte a névváltoztatást, utalva arra, hogy a több mint tucatnyi települést magában foglaló térségben ma is csanádi identitás él. A tárcavezető kitért arra is, hogy az 1030-ban alapított Csanád megye 1920 után az ország közepéből a szélévé vált, az országhatárt megváltoztató erőszakos trianoni diktátumon túl pedig a tanácsrendszer is pusztítást jelentett a térségnek.

Év végéig további ezerrel nő a tartalékos katonák száma, amely jelenleg meghaladja az ötezret – közölte a honvédelmi miniszter Hajdúhadházon, 284 önkéntes területvédelmi tartalékos katona ünnepélyes eskütételén. Simicskó István az avatóünnepségen „a legmagasabb szintű nemzettudat megnyilvánulásaként” értékelte, ha valaki a „szülőföldünk, hazánk védelmére felesküszik, erre a nemzeti ügyre adja az életét”. A honvédelmi miniszter megerősítette: mind a 197 járásban lesz egy-egy területvédelmi egység, a tartalékosok összlétszámát pedig húszezerre növelik.

A Politico az Európai Bizottság adatai alapján kimutatta, hogy az orvosok és nővérek az EU-n belül oda mennek, ahol jobban megfizetik őket. Jellemzően keletről vándorolnak nyugatra. Ennek oka, hogy míg a nyugat-európai országok évente 3-4 ezer eurót (körülbelül 10 millió forintot) költenek egy főre, addig keleten ennek csupán harmadát vagy negyedét. Hazánkban átlagosan évi 1371 eurót költenek egy egészségügyi dolgozóra. Az Európai Bizottság (EB) előrejelzései alapján pár éven belül a folyamat felgyorsul, becslések szerint évente az orvosállomány 3,2 százaléka fog nyugdíjba menni az unióban. Orvoselvándorlás tekintetében Magyarország a 6. az EU-ban. A magyar orvosok többsége a három legnépszerűbb úti célt választotta: Nagy-Britanniát, Németországot és Svédországot. Hazánkban az elvándorlás százezer lakosra jutó aránya nővérek és ápolók esetén 34,3 fő, orvosoknál ez a szám 20,2.

 

Külpolitika:

Izrael legfőbb biztonsági kihívása az Irán jelentette nukleáris fenyegetettség – mondta Yossi Cohen, a Moszad vezetője. A biztonsági főnök szerint Irán egy komplex fenyegetést jelent a zsidó államra, mivel a nukleáris veszélyek mellett reálisan kell számolni azzal, hogy Teherán az Izraellel szomszédos országokban katonai bázisokat épít ki, így például Szíriában és Iránban. Az Israel Hayom összeállítása szerint Teherán várhatóan mind fegyverekkel, mind pénzzel komoly támogatást nyújthat a jövőben a Hamász nevezetű terrorszervezetnek, ami egyébként Izrael elpusztítására törekszik.

Csak akkor kezdődhet el bármilyen békefolyamat a Közel-Keleten, ha a Palesztin Hatóság elismeri a zsidó állam létezéshez való jogát – mondta Benjamin Netanjahu miniszterelnök. A zsidó állam kormányfője annak kapcsán közölte ezt, hogy a Hamász és a Fatah között egyeztetések indultak el egy közös kormány létrehozására. Netanjahu szerint a két fél nem köthet semmilyen megállapodást egymást között a zsidó állam rovására. Ha a Hamász felszámolja a katonai szárnyát és megszakítja a kapcsolatait Iránnal, akkor elindulhat a békefolyamat – mondta Netanjahu a jeruzsalemonline.com tudósítása szerint.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ezerkétszáz újabb telepeslakás felépítését és Maále Adumim Izraelhez csatolását jelentette be a kormányzó Likud párt e telepesvárosban tartott, kihelyezett frakcióülésén – írta a Times of Israel. A kormányfő a Jeruzsálemtől a Holt-tenger felé vezető út mentén fekvő, ciszjordániai Maále Adumim telepesvárosba látogatva kijelentette, hogy örökre Izrael része marad az a hely, ahol új otthonok ezrei épülnek majd fel. „Ez a hely Izrael része lesz” – mondta az izraeli miniszterelnök a legnagyobb, jelenleg mintegy negyvenezer lakosú ciszjordániai telepesváros új múzeumának felavatásán, de nem határozta meg az Izraelhez csatolás időpontját. A politikus közölte, hogy a lakások mellett új ipari övezetet is létrehoznak.

Életét vesztette egy női katona egy katonai börtönben – számolt be az esetről a jeruzsalemonline. A portál összeállítása szerint egyelőre nem lehet tudni, mi okozta a katona halálát, mivel a cellájában lett rosszul, majd kórházba szállították, de az életét már nem tudták megmenteni. Egyelőre vizsgálják a halál pontos okát, de az idegenkezűséget kizárták a hatóságok.

Nem a katalán népszavazással, hanem Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltásával nyílt ki az európai függetlenségi törekvések “Pandora szelencéje” – hangsúlyozta Ivica Dacic szerb külügyminiszter a szerbiai közszolgálati televízióban, ahol arról is beszélt, hogy azok, akik támogatták a katalánok népszavazását, hogyan fogják lebeszélni a boszniai szerbeket egy hasonló kezdeményezésről. Ivica Dacic leszögezte, nem várja el az Európai Unió országaitól, hogy beismerjék, tévedtek, amikor elismerték Koszovó függetlenségét 2008-ban. Szerinte az EU nem fog saját döntéseivel szembefordulni, viszont a korábbi lépéseknek meglesz a következményük, ahogyan Spanyolország esetében is látni lehetett. Ez a folyamat nem áll le Katalóniánál – fűzte hozzá, Európában ugyanis több elszakadási elképzelés is él.

“Jelenleg megfigyelhetjük Európa valamiféle fokozatos és kezdődő régiósítását. Ez nem csak Katalónia. Ez Skócia is, amely Nagy-Britannia európai uniós kilépése után szeretné megismételni a korábbi népszavazást. Várható, hogy ezúttal Skócia a kilépésre fog szavazni, ami után be akar majd lépni az EU-ba. És ilyen Padánia (észak-olaszországi függetlenségi mozgalom) esete is. Ott aránylag erős szeparatista vagy autonomista mozgalom alakult ki” – jelentette ki Zeman az észak-csehországi regionális önkormányzati képviselők előtt. Milos Zeman természetesnek tartja, hogy az elszakadási tendenciák elsősorban a gazdagabb régiókban kapnak erőre. Elméletileg még Németországban is elképzelhető az ilyen szeparatizmus.


Még nem sikerült megfelelő mértékű előrelépést elérni az Egyesült Királyság uniós kiválásának feltételeiről szóló tárgyalásokon ahhoz, hogy meg lehessen kezdeni az egyeztetést a kereskedelmi kérdésekről – szögezte le nagy többséggel elfogadott határozatában az Európai Parlament. A képviselőtestület strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyott dokumentumban rámutattak, hogy az eddigi négy tárgyalási forduló nem hozott megfelelő előrelépést, és ha a jövő heti, ötödik fordulóban sem történik áttörés, akkor egyelőre nem lehet továbblépni az egyeztetések második szakaszára, a jövőbeli kapcsolatok ügyére. Ebben az esetben a Brexit után bennmaradó uniós tagországok vezetőinek el kell halasztaniuk az októberi 19-20-i találkozójukra tervezett döntésüket az esetleges továbblépésről – áll az 557 igen szavazattal, 92 nem ellenében, 29 tartózkodás mellett elfogadott határozatban.

Az újraegyesítés után 27 évvel új falak emelkednek Németországban, ezt mutatja a szeptemberben tartott szövetségi parlamenti választás eredménye – hangsúlyozta Frank-Walter Steinmeier államfő a német egység napja alkalmából Mainzban elmondott ünnepi beszédében. Kiemelte, hogy falak emelkednek város és vidék,  szegény és gazdag, fiatal és idős, továbbá az internet és az inerneten kívüli világ között. Falak emelkednek „elidegenedésből, csalódottságból vagy dühből, amely egyesekbe annyira beivódott, hogy nem hatolnak át rajta érvek”.

Az osztrák kancellár, Christian Kern nemcsak az osztrák szocdem SPÖ gyenge közvélemény-kutatási eredményei, hanem a kampánystábjában kirobbant botrány miatt is temetheti az újrázásról szőtt vágyait. A szocdemek kampányfőnöke, Georg Niedermühlbichler le is mondott a hét végén azt követően, hogy kiderült: az SPÖ korábbi kampánytanácsadója, az Izraelben augusztusban pénzmosás gyanújával őrizetbe vett Tal Silberstein áll a néppárti kancellárjelöltet, Sebastian Kurzot részben rasszista tartalmakkal lejárató, illetve támogató Facebook-oldalak mögött – írta a Magyar Idők. A lap szerint a Kurzot Soros György marionettbábujaként bemutató tartalmakat is megosztó oldalak működtetésére 500 000 eurós büdzsét szántak. Kern kancellár és távozó kampányfőnöke kórusban állítják: ők az egészről semmit nem tudtak, és az ügynek az SPÖ-höz sincs köze. Kérdés, hogy akkor miért mondott le a kampányfőnök, írja Rainer Nowak, a konzervatív bécsi napilap, a Die Presse főszerkesztője, ironikusan hozzátéve: ha nem az SPÖ áll a lejáratókampány mögött, akkor mégis ki, a Moszad?

Gazdaság:
A magyar gazdaság jobban teljesített annál, mint ahogy a GDP-adatok eddig mutatták. „Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) 2016-ban folyó áron 35 420,3 milliárd forint volt, 414,9 milliárd forinttal több, mint az évközi adatok alapján számított első becslés” – közölte friss jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), amelyet a nemzeti számlás második becslés alapján készítettek. Eszerint a GDP volumene 2016-ban 2,2 százalékkal nőtt, ami 0,2 százalékponttal magasabb a negyedéves számítások alapján publikált adatnál – írta a Világgazdaság.

A rezsicsökkentés hatásaként mind a földgáz, mind a villamos energia, mind pedig a távhő ágazatban a hátralékosok számának és a tartozások összegének csökkenő tendenciája figyelhető meg – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. A rezsicsökkentés első üteme, vagyis 2013 óta a földgázszámlájuk kiegyenlítésével késésben lévő hátralékosok száma több mint 300 ezer fővel, az összes tartozás pedig közel 20 milliárd forinttal csökkent – írta a Világgazdaság. A lap szerint a lakossági villamosenergia-fogyasztók esetében 2013 óta a hátralékos fogyasztók száma több mint 260 ezerrel, a be nem fizetett összeg 12,5 milliárd forinttal lett kevesebb. A távhőszolgáltatást igénybe vevők körében a későn fizetők száma 2013 óta több mint 20 ezer fővel, a tartozások összege pedig közel 3 milliárd forinttal mérséklődött.

Sport:
Feldühödött drukkerek fogadták a spanyol labdarúgó-válogatott edzőtáborában Gerard Piquét, az FC Barcelona világbajnok védőjét. A 30 éves futballista vasárnap voksolt a katalán függetlenségi népszavazáson, valamint szégyenletesnek nevezte a referendummal kapcsolatban történteket. Ezt követően Piqué hétfőn már Madridban, a válogatott főhadiszállásán edzett, de a drukkerek folyamatosan fütyülték, pfujolták, különböző szidalmakkal illeték, s transzparensekkel fejezték ki nemtetszésüket, az egyiken a „gusztustalan” felirat volt olvasható. Julen Lopetegui szövetségi kapitány elmondta: a 91-szeres válogatott Piqué jól kezelte a helyzetet, motiváltnak és lelkesnek tűnt. A szakember hozzátette, hiba lett volna zárt kapuk mögött tartani a tréninget, ugyanis a szurkolóknak joguk van a véleménynyilvánításhoz, szerinte azonban a mostani egy elég kellemetlen helyzet, ezért józan gondolkodásra kéri a drukkereket.

Könnyű:

Izrael díszvendégségével rendezik meg október 12. és 15. között a 7. Art Market Budapest (AMB) kortárs képzőművészeti vásárt, amely 24 ország 120 kiállítójával várja a látogatókat a Millenáris park csarnokaiban. Az Art Market kiállítói idén négy kontinens több mint 500 művészének több ezer alkotását hozzák el Budapestre – jelentette be a rendezvény keddi budapesti sajtótájékoztatóján Ledényi Attila, az AMB alapító-igazgatója. Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes hozzátette: az Art Marketet idén is a CAFe Budapest kortárs művészeti fesztivállal együttműködésben rendezik meg, a Fővárosi Önkormányzat stratégiai partnerségével.