A HetiTV és a BreuerPress hírei 

A HetiTV és a BreuerPress hírei 

Szembe kell fordulni a “Soros-tervvel”, amely “bevándorlóországokká”, kevert kultúrájú, népességű államokká alakítaná a közép-európai országokat – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) XI. országos kongresszusán, az Országházban. Míg a “bevándorlóországok” ideológiája a liberalizmus, addig a nem “bevándorlóországoké” a szuverenitás és a keresztény társadalmi tanítás – fejtette ki a kormányfő, kijelentve: a mai nyugat-európai liberalizmus átvétele a közép-európaiaknak “egész egyszerűen szellemi öngyilkosságot jelentene”, és végül “mi is bevándorlóországgá válnánk (…), kevert kultúrájú ország lennénk belátható időn belül”, itt is terrorizmus lenne, nem lenne határvédelem, családtámogatás helyett pedig “népességimport” ellensúlyozná a demográfiai hanyatlást.

Felkészült a durva kampányra, amelyben az ellenzéki pártok mellett egy harmadik erővel, a Soros György által támogatott hálózattal szemben ugyancsak meg kell védeniük a kormányzás eredményeit – fejtette ki Gulyás Gergely a Magyar Időknek adott interjújában. Hozzátette, az ellenzéki durvaságokra keményen, határozottan, de nem durván kell válaszolni. Aláhúzta, a 2002-es választás tanulsága az volt, hogy a jó kormányzati teljesítmény segítség a jó választási eredmény eléréséhez, de önmagában nem elegendő a győzelemhez. “Ezt a leckét megtanultuk, és tudjuk, hogy világossá kell tennünk: milyen eredményeket értünk el az elmúlt hét évben, hogy milyen veszélyek fenyegetik Európát és benne Magyarországot” – mondta.

   Egy hatalmas „kormányváltók szövetsége” felirat előtt mondott beszédet Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje a párt évadnyitó rendezvényén, mielőtt zárt ajtók mögött kezdett ülésezni a választmány. Beszélt arról a miniszterelnök-jelölt, hogy nemcsak pártokat akar megszólítani, hanem civilek, szakszervezetisek, magánemberek segítségét is várja. Egyelőre csak a Liberálisok, amitől még biztosan nem lesz meg a kormányváltó kritikus tömeg. Fodor Gábor pártjából Szent-Iványi István képviseltette magát, őt úgy mutatta be Botka, mint aki „külügyi szakértőként gondoskodik majd arról, hogy hazánkra újra konstruktív félként tekintsenek”. Világosan elmondta újra, hogy a korábbiakhoz hasonlóan közös listát, közös jelölteket, közös programot és közös miniszterelnök-jelöltet akar a jövő évi választáson. Valódi szövetséget szeretne kötni, nem csak olyat, ami a szavak szintjén jön létre. A DK, az LMP és a Momentum viszont ezekből nem kér.

A Fidesz leváltásának egyetlen módja a demokratikus ellenzék együttműködése. A DK előfeltételek nélkül nyitott egy ilyen megállapodásra – írja közleményében a DK. elvi okból nem tudják elfogadni, hogy az MSZP a DK-val való együttműködés feltételéül szabja, hogy beleszólhasson abba, ki képviselje pártjukat. Erről az elmúlt napokban pártszavazáson is döntöttek. A DK szerint az MSZP nem tudja elfogadni a párt függetlenségét, és ezzel lehetetlenné teszik, hogy közös listát hozzanak létre, mégsem mondanak le az együttműködésről.

Az ukrán oktatási törvény módosítása ellen tiltakozó nyilatkozatot írt alá tizenkét magyarországi, erdélyi, délvidéki, szlovákiai és ukrajnai magyar ifjúsági szervezet képviselője a Fidelitas kezdeményezésére. Böröcz László, a Fidelitas elnöke hangsúlyozta, hogy az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetséggel és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ifjúsági szervezetével közösen indítványozni fogják az Európai Néppárt Ifjúsági Szervezetének következő ülésén: az határozatban ítélje el az ukrán oktatási törvény módosítását. Amennyiben ezt elfogadják, a javaslat átkerül az Európai Néppárthoz, amely dönt az állásfoglalás további sorsáról – mondta az kormánypárti ifjúsági szervezet elnöke.


Külpolitika:

Benjamin Netanjahu miniszterelnök az ENSZ előtt tartott beszédében kiemelten foglalkozni fog majd Irán közel-keleti térhódításával – számolt be a Times of Israel. A portál szerint a zsidó állam kormányfője határozottan közölni fogja a világ közvéleményével, hogy Izrael nem fogja eltűrni, hogy Teherán katonai támaszpontokat építsen ki északi határa közelében. Minden bizonnyal az Irán jelentette fenyegetés és a hét éve tartó szíriai polgárháború lesz majd a fő témája Netnajhu és Donad Trump szeptember 19-i csúcstalálkozójának is.

Két palesztin férfit fogott el az izraeli hadsereg az ország déli részében, amint éppen a gázai övezetből próbáltak behatolni Izraelbe. Az egyik palesztinnál kést találtak a hatóságok – számolt be az esetről a Jerusalemonline. A két férfit őrizetbe vették a hatóságok. A portál beszámolt arról is, hogy a Hamász nevezetű terrorszervezet az utóbbi időben stratégiát váltott, és civilnek látszó emberekkel próbál mrényleteket végrehajtani. Ehhez kapcsolódhatott a mostani eset is.

Őrizetbe vettek egy 18 éves férfit a londoni metróban elkövetett merénylettel összefüggésben. a fiatal férfit a délkelet-angliai Dover kompkikötőjében vette őrizetbe a kenti rendőrség, a terrorellenes törvény alapján. Neil Basu, a Scotland Yard főparancsnok-helyettese és országos terrorelhárítási tevékenységének koordinátora a közleményben a nyomozás szempontjából „nagy jelentőségűnek” minősítette a fejleményt. Hozzátette ugyanakkor, hogy bár a rendőrség elégedett a vizsgálat eddigi eredményeivel, a nyomozás folytatódik, és a brit terrorkészültségi szint továbbra is az előző este életbe léptetett legmagasabb, kritikus szinten van.

Herbert McMaster amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó kijelentette: Észak-Korea jobb belátásra térítésében Washington elért a diplomáciai erőfeszítések határáig. Herbert McMaster leszögezte: az észak-koreai válság kezelésére “van katonai megoldás”. A nemzetbiztonsági tanácsadó hangsúlyozta az Észak-Korea ellen hozott szankciók szigorú betartásának és betartatásának fontosságát, de kétszer is kijelentette – ahogyan fogalmazott: “azoknak, akik a békés megoldásról beszélnek” -, hogy “a katonai megoldás lehetősége igenis az asztalon van”, s amennyiben szükségesnek látszik, az amerikai kormány majd él is vele.

Nicolás Maduro venezuelai elnök kijelentette, hogy a hetek óta tartó párbeszéd közelebb hozta az ellenzéket és a kormányt, és hamarosan megszülethet a venezuelai belpolitikai válságból kivezető megegyezés a két tábor között. Sikerült tárgyalóasztalhoz ülnünk, ami elengedhetetlen Venezuela békéjének, szuverenitásának és jólétének biztosítása érdekében” – hangsúlyozta a szocialista vezető. Maduro egyúttal megköszönte Danilo Medina dominikai elnök, José Luis Rodriguez Zapatero volt spanyol kormányfő és António Guterres ENSZ-főtitkár segítségét, illetve a tárgyalások újraindításában játszott szerepét.

Az izlandi elnök elfogadta a miniszterelnök lemondását, aki szerint az újabb előrehozott választások legvalószínűbb időpontja november 4-e. A kormányfő pénteken jelentette be, hogy a szigetországban ismét előrehozott választásokat kell tartani, miután a Fényes Jövő nevű párt kilépett a hármas kormánykoalícióból, arra hivatkozva, hogy “súlyosan megrendült a kormányba vetett bizalma” a miniszterelnök apja körül kipattant botrány nyomán. Nyilvánosságra került ugyanis, hogy Benediktsson apja még tavaly levélben kérte a hatóságokat, hogy egy régi barátját töröljék a bűnügyi nyilvántartásból. A férfit, Hjalti Sigurjon Haukssont 2004-ben ítélték el amiatt, hogy 12 éven át csaknem mindennap megerőszakolta kiskorú mostohalányát.

Ötvenegy migránsra, köztük 17 gyerekre bukkant a német rendőrség egy kamionban a német-lengyel határ közelében. A rendőrség Brandenburg szövetségi tartomány keleti részén tartóztatta fel a 12-es autópályán közlekedő teherautót. Az illetékes szóvivő egyelőre nem tudott többet mondani a migránsok állampolgárságáról, illetve arról, hogy valódi menekültek-e vagy sem. A teherautó 46 éves török sofőrjét embercsempészet gyanújával őrizetbe vették.

 

Elsősorban a menekültügyről, továbbá szociális kérdésekről szólt az osztrák parlamenti választásokon legesélyesebb három párt elnökének televíziós vitája, amelyet pénteken, pontosan egy hónappal a választás előtt rendeztek a felső-ausztriai Linzben. A vita az egyetlen olyan nyilvános szópárbaj volt, amelyen Christian Kern, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ), Sebastian Kurz, az Osztrák Néppárt (ÖVP) és Heinz-Christian Strache, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke együtt vett rész. Jellemzően a menekültügy, a bevándorlás, az oktatás, a gazdaság és az adók kérdéséről esett szó. Sebastian Kurz kiállt a bevándorlás korlátozása mellett. Meglátása szerint illúzió azt hinni, hogy a származási országban nyújtott segítség megoldhatja a migráció problémáját. Úgy vélte, hogy a legtöbb bevándorló nem a legszegényebb, hanem “kicsit fejlettebb” országokból érkezik. Heinz-Christian Strache inkább a menekülteknek nyújtott természetbeni juttatásokat növelné a pénzbeli támogatás helyett. Christian Kern kancellár egyetértett a földközi-tengeri menekültútvonal lezárásával, azonban elsősorban a szociális igazságosság és az oktatás témáira koncentrált.

Nem marad következmények nélkül az európai uniós tagállamok közötti szolidaritás megtagadása – mondta Angela Merkel német kancellár a menekültek tagországok közötti elosztásával kapcsolatban, utalva a tagállamoknak juttatott közösségi támogatásokra. A Nordwest Zeitung és a Passauer Neue Presse című lapban megjelent interjúban arra a kérdésre, hogy miként akarja rábírni álláspontja átgondolására a menekültek tagállamok közötti szolidáris elosztásától az Európai Bíróság vonatkozó döntése után is elzárkózó Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és más kelet-európai kormányfőket, a német kancellár kiemelte: nem szabad elfelejteni, hogy “az EU-s partnerek nagy többsége” hajlandó befogadni menekülteket, és a menekültpolitika számos kérdésében “teljes az egyetértés, és közösen konkrét haladást érünk el”.

Gazdaság:
Hatékonyabb a mostani ciklusban az uniós források felhasználása, a megítélt és leszerződött támogatások kétszeres javulást mutatnak a ­2014–2020-as időszakban az előző, 2007–2013-as fejlesztési periódushoz képest – mondta a Miniszterelnökség európai ­uniós fejlesztésekért felelős államtitkára. Vitályos Eszter ismertette: valamennyi fejlesztési programban meghirdették a 2014–2020-as időszak 9400 milliárd forint keretét 2017. március végéig, ebből 6700 milliárdot már odaítéltek. Az a terv, hogy év végére a kötelezettségvállalás szintje a teljes keret 85 százaléka legyen.

Negyedéves és éves összehasonlításban is nőtt az üres álláshelyek aránya az Európai Unióban a második negyedévben, míg az euróövezetben negyedéves szinten stagnált, éves szinten pedig emelkedett. Magyarországon 2017. második negyedévében 2,2 százalék volt az üres álláshelyek aránya a 2017. első negyedévében regisztrált 2,0 százalék és a 2016. második negyedévében mért 1,9 százalék után.

Sport:

Megerősítették Schmitt Pál NOB-tagságát a Nemzetközi Olimpiai Bizottság limai kongresszusán – adta hírül a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) honlapja. A beszámoló szerint az olimpiai bajnok vívó, aki a MOB tiszteletbeli elnöke, pályázott a NOB végrehajtó bizottságába, ám nem lett a vezetőség (board) tagja, NOB-tagságát azonban megerősítették. Schmitt Pál mellett a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak tagja még az ötkarikás aranyérmes úszó Gyurta Dániel, akit a tavaly nyári riói olimpián választottak be a NOB Sportolói Bizottságába, míg Aján Tamás, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség magyar elnöke a NOB tiszteletbeli tagja.

Könnyű:

Elhunyt Ata Kandó. A legidősebb magyar fotóművész élete utolsó évtizedeit Hollandiában töltötte. Vasárnap lett volna 104 éves. Ata Kandó Görög Etelka néven született Budapesten 1913. szeptember 17-én. Ata Kandó 1935-ben Budapesten tanulta ki a fényképezéstés Pécsi Józsefnél tett iparosvizsgát. Magyarországon három gyermeke született, a család Budapesten élte át a II. világháborút, majd 1947-ben Párizsba mentek. Ata ott megismerkedett a szintén magyar Robert Capával és mellette dolgozott a Magnum Fotóügynökségnél. Fotós karrierje Amszterdamban kezdődött, holland divatcégeknek dolgozott, majd az 1956-os magyar forradalom leverése után a menekülőket fotografálta Ausztriában. A képekből albumot állított össze és az eladásból befolyt negyedmillió dollárt fölajánlotta a magyar menekült gyerekek megsegítésére. Huszonnyolc évet töltött Hollandiában, majd húsz évet élt Amerikában a fia közelében, lakott az egyik lányánál Angliában. 88 éves korában visszatért Hollandiába, és élete utolsó szakaszában az Amszterdamhoz közeli Bergenben lakott. Ata Kandó 1991-ben megkapta a Pro Cultura Hungarica kitüntetést, 1999-ben a Magyar Fotóművészek Szövetsége Életműdíjjal ismerte el munkásságát.