Az örökség védelmében határon innen és túl

Az örökség védelmében határon innen és túl

Dr. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a Kulturális Örökség Napjai rendezvényeiről beszélt, de az örökség védelme kapcsán szóba kerültek az egykori történelmi Magyarország területén lévő zsinagógák sorsa is. Az ukrajnai nyelvtörvény kapcsán a helyettes államtitkár elmondta, hogy a döntéssel szemben megmozdult a világ magyarsága. Latorcai Csaba Breuer Péter és Fazekas Ágnes kérdéseire válaszolt.

A hétvégén lesznek a Kulturális Örökség Napjai, amelyet egy sajtótájékoztatón vezetett be. Miről is beszélt itt?

Bemutattuk azt a 624 programot, amelyek Magyarország 100 településén kerülnek megrendezésre, évről évre egyre több település és egyre több program kerül bemutatásra ezen a két napon, így egyre több helyen, egyre több embernek tudják bemutatni az adott közösség értékeit, legyenek azok kulturálisak, természetiek.

Idén lesz valami a középpontban?

Minden év harmadik hétvégéjén kerülnek megrendezésre a Kulturális Örökség Napjai. Erről tudni kell, hogy az Európa Tanács kezdeményezésére indult el még a nyolcvanas években, később, már a kilencvenes években ez vált az Európai Unió egyik fő kulturális rendezvénysorozatává, Magyarország 1998 óta rendezi meg évről évre a saját sorozatát. Minden évben van egy tematika, ezt egyrészt az Európai Unió határozza meg, idén a téma a kulturális és a természeti örökség a fő témakör. Magyarországon a középponti témát a saját évfordulóinkkal szoktuk kiegészíteni. Idén három jeles eseményt vettünk fel, egyrészt a kiegyezés 150. évfordulóját, másrészt emlékezünk Arany János születésének 200. évfordulójára, de idén ünnepeljük a reformáció 500. évfordulóját is. Ezeket a témákat is beépítjük a rendezvényekbe.

A kulturális örökséghez tartozik az épített örökség minden része is, ezen a területen a magyar kormány sokat tesz. Most hol tartunk?

Sokat léptünk előre, például, ha egy ingatlant egy gazdasági társaság tulajdonol, akkor a felújításra fordított pénz egy részét le lehet írni az adóalapból. Most a népi építészet ápolására, megőrzésére, megújítására a Miniszterelnökség megbízásából a Lechner Ödön Tudásközpont pályázatot írt ki, ez egy 50%-os intenzitású, ami azt jelenti, amennyit a tulajdonos hozzátesz, akkora összeget lehet megpályázni. Félreértés ne essék, Magyarország nem lesz skanzen, de nagyon sok olyan emlékünk van, akár a Balaton-felvidéken, de az Ormánságban, a Tiszaháton, de bárhol másutt is, több ezer népi építészeti emlékünk van védelem alá helyezve, most ezeknek az ingatlanoknak a felújítására nyílik most lehetőség. Itt túlnyomórészt lakóházakról van szó, és magánszemély tulajdonosok is pályázhatnak, ez nóvum.

Mennyire szigorúak a pályázati feltételek?

A pályázattal az volt a célunk, hogy ne átok legyen az, ha valakinek a tulajdonában egy műemlék-ingatlan van, hiszen tudjuk, az építészeti előírások sokkal szigorúbbak, már ezért is sokkal drágább a felújítás, ezt szeretnénk ezzel a pályázati lehetőséggel kompenzálni.

A zsidó örökség megőrzésének legújabb részletét láthatják hamarosan a látogatók az Erzsébetvárosban.

Ez egy nagyon jó kezdeményezés volt, a szervezői még 2014-ben fordultak a Miniszterelnökséghez, a Holokauszt Emlékév keretében. Már átalakítottak egy használaton kívüli épületet, ahol majd a Holokauszt előtti zsidó mindennapokat mutatják be, a társadalom minden rétegéből. Az különösen fontos, hogy a VII. kerületben mindezt autentikus környezetben lehet megvalósítani, azt gondolom, ez turisztikailag is nagyon komoly lehetőségeket rejt magában.

A Magyarországon és az egykori történelmi Magyarországon belül található zsidó építészeti örökség megújítását is feladatának tekinti a kormány. Most került sor a szegedi zsinagóga külső felújítása utáni átadására, de Szabadkán és Nagyváradon is jelentős felújítások zajlottak.

A kormány néhány évvel ezelőtt indította el a zsinagóga felújítási programját a Kárpát-medencében, hiszen a magyar kormány egyértelmű állásfoglalása szerint a zsidó kulturális örökség az egyetemes magyar kulturális örökség része. Gondot viselünk a magyar kulturális értékek ápolásáért szerte a Kárpát-medencében, ennek keretében szükség van arra, hogy a zsinagógák, amelyek különösen rossz állapotban vannak, hiszen az egykor ott élt közösség a Holokauszt következtében nem tudott visszamenni, így gazdátlanná váltak ezek a zsinagógák. Ezeket az épületeket kívánja a magyar kormány komoly anyagi erővállalással felújítani. Ennek már szerencsére sok eredményét láthatjuk, például pár hónappal ezelőtt készült el a nagyszöllősi zsinagóga külső rekonstrukciója. Az a célunk, hogy a Kárpát-medence területén minden olyan államban, amely már nem Magyarországhoz tartozik, de valamikor magyar föld volt, legyen lehetőség, akár az ottani kormány kooperálásával felújítani a zsinagógákat.

Ha már a határontúli területekről és a magyar kultúráról van szó, most Ukrajnában hoztak egy olyan törvényt, amely a kisebbségi nyelveket, így a magyart is betiltanák. Többen jelentkeztek, hogy segítenének a magyar kormánynak, még Izraelből is, az egykori Kárpátaljáról elszármazottak nevében. Igénybe veszik majd ezt, és egyáltalán milyen magyar lépések várhatóak erre a nagyon nem barátságos ukrán döntésre?

A döntéssel szemben megfordult az egész magyar világ, ami nagyon fontos, nem csak a Kárpát-medencében, de a diaszpórában is, Izraeltől kezdve a tengerentúlon, mindenhol. Ez is azt mutatja, vannak olyan témák, amelyek mentén a nemzeti összefogás megvalósulhat, ez is az. A magyar közösség teljes ellehetetlenítése zajlik Kárpátalján, ez ellen minden fórumon meg kell szólalni, nem csak az államok, kormányok szintjén, hanem a társadalmi szervezeteknek is lehetőségük, sőt szükségük van hangot adni minden irányba az adott ország kormánya felé. Itt most az emberi jogok olyan mérvű sérelme valósul meg Ukrajnában, ami megengedhetetlen és minden eszközt meg kell ragadni annak érdekében, hogy ezt a törvényt az ukrán törvényhozás visszavonja.

Ön szerint a civil szervezetek, a társadalmi felháborodás elérhet valamit?

Biztos vagyok benne. Ha Ukrajna egyébként komolyan gondolja az európai integrációt, akkor látniuk kell, ebbe ez a törvény semmilyen módon nem illik bele, ezt vissza kell vonni és erre vonatkozóan a nyomásgyakorlás minden eszközével élni kell. Az ukrán magyarázatokat tekintve teljesen mindegy, hogy az orosz, a lengyel, a magyar kisebbség ellen hozták meg a törvényt, ez megengedhetetlen az ott élő nemzetiségekkel, kisebbségekkel szemben, akik évszázadok óta élnek ott, így ők az őshonos kisebbségek ebben a régióban, az őshonos kisebbségek érdekében számtalan nemzetközi egyezmény létezik, ezekhez Ukrajna is csatlakozott.

Azok a programok, amelyeket a magyar kormány Kárpátalján, Ukrajnában terveztek megvalósulnak?

Természetesen, sőt annál sokkal erőteljesebb szerepet kell vállalnunk a Kárpátalján, ha ilyen nehézségekkel kell szembenézni.

Mi lesz a Kárpátaljai Zsidó Napokkal, ennek lesz folytatása?

Ez egy nagyon jó kezdeményezés nyomán jött létre, Erdélyben már évek óta vannak ilyen rendezvények. A Kárpátaljai Zsidó napok mindenképpen folytatásra érdemesek, az ilyen esetben, amikor szorongatják a magyar kisebbséget, akkor minden eszközt meg kell ragadni a szolidaritásunk kifejezésére, tehát az ilyen jellegű eseményeket, rendezvényeket is tovább kell folytatni, sőt sokkal erőteljesebben kell megjelennünk a térségben.

Végezetül, Budapesten hova érdemes elmenni a Kulturális Örökség Napjai programjai közül?

A hétvégén számos olyan épület is megnyitja kapuit, ami egyébként nem látogatható, mondjuk a Kúria, vagy a Nemzetgazdasági Minisztérium József nádor téri épülete, szerintem érdemes minél több ilyen épületet felkeresni, van egy programfüzet, abban minden információt meg lehet találni.

Köszönjük a beszélgetést.