Ezek szép pillanatok
Heisler András, a Mazsihisz elnöke beszélt az általa vezetett ernyőszervezetről, valamint az elmúlt hetek eseményeiről, de szóba kerültek még a közelgő nagyünnepek, azok szépsége is.
Ön a Mazsihisz elnöke, de lehetséges, hogy kevesen tudják, mi is ez a szervezet?
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét rejti a rövidítés, amelyik közjogilag a legnagyobb zsidó felekezet, egyébiránt egy ernyőszervezet. Az ernyő alá tartoznak a vidéki hitközségeink, a Budapesti Zsidó Hitközség, mint legnagyobb tagunk és az ortodoxia.
Olybá tűnhet, hogy a Mazsihisz és a magyar kormány kapcsolata most éppen nem a legjobb, hiszen a 20. Zsidó Kulturális Fesztivál megnyitóján, valamint a felújított szegedi zsinagóga átadásán sem igazán képviseltették magukat. Ez valóban csak így tűnik, netán így is van? Ennyire szétvált az állam a vallástól?
Azért már 1789-ben megtörtént az állam és az egyház szétválása Franciaországban, Magyarországon is megtörtént ez, persze valójában rengeteg kapcsolódási felület van, mondhatni, az egyházak teljes függetlensége így nem biztosított. Ami a fesztivál megnyitóját illeti, ez részben egybeesett a kötcsei programokkal, ahol a teljes kormányzat felvonult.
És a demokratikus, balliberális ellenzék hol volt, mert mintha ők sem lettek volna ott, pedig a Mazsihiszt sokszor vádolták már meg azzal, hogy a baloldalhoz húz.
Bevallom, nem csináltam névsort, hogy ki jött el, ki nem, de ha ezt a fesztivált nem politikai demonstrációra használják a pártok, azt mindenképpen pozitívnak tartom, ezek szerint a magyar politika megértette azt a szlogenünket, mely szerint mi nem kívánunk a pártpolitika mezején dolgozni.
Szegeden sem nagyon jelent meg a politika a felújított zsinagóga átadásán, persze hozzá kell tenni, a magyar kormány már elhatározta, hogy a határon inneni és túli épített örökségek megőrzése fontos, így komoly pénzeszközökkel járultak hozzá a szegedi zsinagóga megújításához is.
Ez így van, a szegedi zsinagóga, amit emlékeim szerint 1902-ben avattak fel, ami Európa talán egyik legszebb zsinagógája, Magyarország második legnagyobb zsinagógája. Ez az épület elég borzasztó állapotba került az elmúlt több mint száz év alatt, komoly nagy felújítása sosem volt, mindig csak foltozgatásra, javításra maradt energia. A magyar kormány egy nagyvonalú támogatást adott a Mazsihisznek erre a célra, ez egymilliárd forintot jelentett, ebből az összegből a szegedi zsinagóga kívülről teljesen megújult. A belső felújításokkal kapcsolatban vannak szándékok, vannak ígéretek, de konkrétum még nincsen. A zsinagóga belsejének felújítása is körülbelül egymilliárd forintos támogatást igényel. A megnyitóra a megyei kormányhivatal vezetője jött el, ő adta át a beruházást, nekem is kellett egy beszédet tartanom, hiszen a Mazsihisz vette át a szegedi közösséggel együtt az épületet, elmondtam optimistán, hogy a kormány képviselői majd biztosan a második fázis végén, amikor a zsinagóga belülről is megújul, jönnek majd el.
Rendeztek egy konferenciát a Rabbiképző alapításáról, a kiegyezésről, az emancipációs törvény elfogadásáról megemlékezve, de erről nem igazán lehetett hallani a médiában?
Pedig meghívtunk sok mindenkit, így a média képviselőit is, azért jöttek, voltak a rendezvényünkön és szerencsére jelentek is meg tudósítások.
A rendezvény másnapján egy ünnepélyes eseményre is sor került.
Valóban, rabbiavatás is volt, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemen, ahol tradicionálisan zajlottak mindig az avatások. Most két rabbit és egy rabbihelyettest avattak, mindhármuknak megvan a helye és reméljük jól dolgoznak majd a közösségükért.
Miskolcra, az ottani közösséghez is új rabbi került, Markovics Zsolt személyében, de egy kisebb konfliktus is kialakult az eddig ott vendégeskedő chabados rabbival. Mi áll a történet hátterében?
Szerintem a Mazsihisz honlapján el kell olvasni a szervezetünk nyilatkozatát. A történetről annyit, hogy Miskolcon a Chábád küldötte korábban együtt imádkozott a miskolci hittestvéreinkkel, ami teljesen rendben is volt. Új rabbit neveztünk ki Miskolcra, a helyzet megváltozott. Amikor Markovics Zsolt imádkozott, akkor a Chábád küldöttje mindig kivonult a teremből, mi meg úgy véljük, az ilyenfajta diszkrimináció megengedhetetlen, ez ellentétes a háláchával, a zsidó vallásjoggal is. Sok mindent vagyunk képesek tudomásul venni, például azt, hogy az ortodoxok ne jönnek el a Dohány utcai zsinagógába, de ezt nem engedhetjük, hogy ilyen megalázó módon járjanak el hittestvéreinkkel, rabbijainkkal szemben.
De ez azt is jelenti, Miskolcon van zsidó élet is, van minjen. Kell ennél több?
Azért kell, de tény, a Mazsihisznek több mint húsz vidéki taghitközsége van, ezek közt van néhány, ahol a komolyabb tradíciók alapján képes működni a hitélet, a miskolci is ilyen. Amikor a Mazsihisz vezetése úgy értékelte, Miskolcon gondok lehetnek, akkor megpróbáltunk egy rabbit odairányítani Markovics Zsolt főrabbi személyében, aki már korábba Szegeden szerzett nagy gyakorlatot. Rábíztuk a közösség vallási irányítását, de nem úgy döntöttünk, hogy a Mazsihisz vezetése erőltette rá akaratát Miskolcra, hanem a helyi közösség szavazott a rabbi személyéről.
Közelednek a nagyünnepek, ilyenkor a zsinagógákban minden reggel megfújják a sófárt, készülnek a szlichot, a bűnbánó imák elmondására. Mivel készülnek még az ünnepekre?
Nem olyan különleges ez, hiszen több ezer év óta így teszünk, persze fontos, hogy évszámot váltunk, belépünk az 5778. évbe, de nem csak évszámot, hanem létszámot is váltunk. Ilyenkor, a nagyünnepek alkalmával eljön mindenki, akinek csak egy kicsi vallási identitása van. Ilyenkor a zsinagógáink teltházzal működnek, ez vonatkozik a hatalmas Dohány utcai zsinagógára, ahogy a kisebbekre is. Ezek szép pillanatok, ilyenkor érezzük azt, milyen ereje van annak, amikor sokan vagyunk együtt a zsinagógában.
A zsinagógák nem csak teltházzal üzemelnek ezeken a napokon, de biztonságban is, ami sokat jelent, ebben segít a magyar kormány is. A zsidók itthon sokkal nagyobb biztonságban ünnepelhetnek, mint Európa bármely más országában.
Szerencsére Magyarországon még nem voltak atrocitások, remélem, hogy ez így is marad. Az biztos ezekre a napokra minden érintettnek fel kell készülnie, gondolom a kormányzati szervek is készülnek, kapcsolatban is vagyunk velük, de a saját biztonsági szolgálatunk is komolyan figyel mindenre.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
