A BreuerPress és a HetiTV hírei 

A BreuerPress és a HetiTV hírei 

Rongálás miatt, ismeretlen tettes ellen indított nyomozást a Soproni Rendőrkapitányság a Balfi Nemzeti Irodalmi és Történelmi Emlékhely szoboregyüttesének megrongálása miatt. Augusztus 25-én, pénteken kapott a rendőrség bejelentést arról, hogy a szoboregyüttes három kőtáblája összetört. A Miniszterelnökség közölte: a kormány mélyen elítéli az emlékhelyen történt rongálást, és együtt érez a magyar határvidék egykori munkatáboraiban meggyilkolt zsidó kényszermunkások és más foglyok hozzátartozóival, valamint az emlékhely alkotóival.

Átlagosan 3,4 százalékkal emelkedik a pedagógusok bére szeptembertől – mondta Palkovics László.  Az államtitkár szerint a béremelésre mintegy 21 milliárd forintot költenek a költségvetésből. Ez az alapbér emelkedését jelenti, és ezen felül nőnek a tanárok pótlékai is, összesen 10 milliárd forint értékben. Az államtitkár korábban azt mondta, a 2013 óta tartó bérrendezés óta átlagosan 50 százalékkal bővült a pedagógusok illetménye, és erre a célra 350 milliárd forintot költött az állam.

A következő években gyermekjóléti és gyermekvédelmi fejlesztésekre európai uniós forrásokból 95 milliárdot fordítanak. Czibere Károly hangsúlyozta, a szociális területre jutó mintegy 400 milliárd forintból minden negyedik forintot gyermekvédelemre fordítanak. Az államtitkár a beruházásokkal kapcsolatban azt mondta: a gyermekvédelemben felhasznált adóforintok nem kiadások és költségek, hanem befektetések, amelyek a jövőben meg fognak térülni.

Felmérés indul a fiatalok nyelvtudásáról, nyelvismeretéről ősszel – közölte Novák Katalin. Elmondta: a kormány nemrégiben fogadta el az idegennyelv-tanítás hatékonyságának fejlesztéséről szóló kormányhatározatot. Ez tartalmazza a felmérés elkészítését is – tette hozzá. Kifejtette: szeretnék megnézni, mi az oka annak, hogy a fiatalok napjainkban kevéssé szereznek nyelvvizsgát, illetve, hogy a nyelvtudásuk elmarad az európai átlagtól. Azt látják, hogy bár a nyelvismeretük nő, javul, de az ezt igazoló nyelvvizsga megszerzésében nem nőnek érdemben az arányok.

Nincs hatásköre az Európai Uniónak meghatározni a tagállamok bérpolitikáját – közölte a Magyar Időkkel az Európai Bizottság. Így az egységes bérpolitika, tehát többek közt a Jobbik által a kampány központi céljaként megfogalmazott bérunió kialakítása ellentétes az európai uniós jogszabályokkal. Brüsszel azt hangsúlyozta: az unió mindössze irányelveket fogalmazhat meg a munkavállalók érdekében a tagállamok közötti különbségek lebontására. Az áprilisban a közösség számára közzétett 20 pontos iránymutatás – amely elsősorban az eurózóna tagországait érinti – szerint nemzeti szinten kell meghatározni a minimálbéreket úgy, hogy azok garantálják a munkavállalók megélhetését és meggátolják az elszegényedésüket.

A Magyar Liberális Párt arra kéri a nemzetbiztonsági bizottságot, hogy térképezzék fel a Jobbik és a radikális nemzetközi szervezetek egymáshoz való viszonyát illetve vizsgálják meg a Jobbik és a Magyarországon is jelen lévő szélsőjobboldali szervezetek anyagi forrásait. Sermer Ádám, a Liberálisok indoklásként azt mondta, egyre tisztábban látszik, hogy Magyarországon „nagyon jól érzik magukat” szélsőséges nemzetközi radikális szervezetek és személyek.

A kormány döntött a Hódmezővásárhely-Szeged- Szabadka tram-train építésnek elkezdésről. Az induló költségvetés 80 milliárd forint, de a végleges költségek ennél még lényegesen magasabbak lehetnek – írja a zoom.hu. A tram-train a városban villamos üzemben közlekedik, míg a városon kívül vasúti szabályok vonatkoznak rá. Mivel a Hódmezővásárhely-Szeged vonalat nem akarják villamostani, ezért van szükség a hibrid-dízel szerelvényekre. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint 17,6 milliárd forint értékben nyolc tram-traint vagyis dízel-elektromos hibrid üzemű szerelvényt szereznek be. A szegedi járműtelep építésre 5 milliárd forintot szavazott meg a kormány, míg a Hódmezővásárhely és Szeged közötti vasútvonal építésére és a meglévő 22 kilométeres vonal felújításra 48,6 milliárd forintot szavaztak meg.

           Külpolitika:
Teljes mértékben elfogadhatatlan bárkitől is az a kijelentés hogy Izraelt meg kell semmisíteni, és aki erről beszél, az egyértelműen az antiszemitizmus legújabb formája – minderről Antonio Guterres ENSZ-főtitkár beszélt, miután találkozott Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel. A zsidó állam kormányfője az Israel Hayom tudósítása szerint az ENSZ főtitkárának beszámolt arról a veszélyről, ami Irán egyre erősebb közel-keleti terjeszkedése jelent a térség biztonságára. Közölte, Izrael semmilyen körülmények között nem fogadja el, hogy Teherán bármilyen katonai bázist építsen ki a polgárháborúba süllyedt Szíriában.

2005 októbere óta először látogatott két izraeli parlamenti képviselő a Templom-hegyre. A Likud párti Yehudah Glick és Shuli Moalem-Refaeli, a Zsidó Otthon képviselőjének a látogatása azért is volt kényes kérdés, mivel júliusban egy palesztin merénylet után hosszú napokig súlyos összecsapások voltak a Templom-hegyen. A két képviselő a Times of Israel tudósítása szerint visszautasította, hogy a látogatásukkal bárkinek is az érzékenységét megsértették volna. Glick egyébként arról is beszélt, hogy imádkozik azért, hogy a Benjamin Netanjahu ellen megfogalmazott korrupciós vádakról bebizonyosodjon, hogy nem igazak, valamint azért is könyörög, hogy a világban megszűnjön minden háborúskodás.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök kijelentette: Izrael földjén többé nem számolnak fel izraeli telepeket. „Azért tértünk ide vissza, hogy örökre itt maradjunk” – hangoztatta a kormányfő a Ciszjordánia északi részén, Szamariában ötven évvel ezelőtt kezdődött telepes építkezések évfordulós rendezvényén – írta a Jediót Ahronót. „Izrael földjén nem fognak többé felszámolni izraeli telepeket. Bebizonyosodott, hogy ez nem segíti a békét” – vélekedett a miniszterelnök. „Felszámoltunk telepeket, és mit kaptunk? Rakétákat kaptunk. Ez nem fog megtörténni soha többé” – hangsúlyozta a kormányfő. Csaknem félmillió izraeli él Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem területén.

Izrael élelmiszersegélyt küldött Dél-Szudánba. A hat tonna élelmiszert a helyi kormány tisztségviselői, izraeli humanitárius csoportok küldöttei, valamint Chánán Goder, Izrael dél-szudáni nagykövete osztották ki a falu lakosainak. A szárazság hatalmas károkat okozott a háborúval is sújtott fiatal nemzetnek; jelenleg milliókat fenyeget az éhínség. Dél-Szudánban négy évvel ezelőtt, 2013 decemberében tört ki a polgárháború, két évvel azután, hogy a terület elnyerte függetlenségét Szudántól. Vannak, akik azzal vádolják Izraelt, hogy a humanitárius segítségnyújtás mellett a dél-szudáni kormányt jelentős mennyiségű fegyverrel is támogatják, mivel az ország függetlenségének kikiáltása óta Jeruzsálem diplomáciai kapcsolatot tart fenn Jubával, Dél-Szudán fővárosával – írta a Times of Israel.

Észak-Korea újabb ballisztikus rakétát bocsátott fel kedden reggel, ez átrepült Japán északkeleti része felett és a Csendes-óceánba csapódott.  A tokiói vezetés működésbe hozta riasztórendszerét és figyelmeztette a térség prefektúráit a veszélyre. Az NHK japán közszolgálati tévé arról számolt be, hogy nincs jele károknak. Japánban ugyanakkor ideiglenesen leállították a Sinkanzen szuperexpresszvonat közlekedését. A légi közlekedést azonban a rakétaindítás nem befolyásolta. A japán védelmi erő nem tett kísérletet arra, hogy megsemmisítse a rakétát, amely 1180 kilométerre a második legnagyobb japán szigettől, Hokkaidótól keletre, három részre szakadva csapódott a tengerbe. Az újabb észak-koreai rakétaindítással kapcsolatban Abe Sindzó japán miniszterelnök elmondta: beszélt Donald Trump amerikai elnökkel, és megállapodtak abban, hogy az Észak-Koreára gyakorolt nyomás növelése céljából újabb, később meghatározandó lépéseket tesznek. Rex Tillerson amerikai és Kang Kjung Va dél-koreai külügyminiszter szintén abban állapodott meg, hogy gondolkodnak az eddigieknél is szigorúbb büntetőintézkedések bevezetésén Észak-Korea ellen.

Az Európai Unió még nem végezte el „házi feladatait” a menekültügyben, mert nem működőképes a dublini rendszer és nem minden tagállam hajlandó részt venni a menekültek méltányos, fair elosztásában – mondta Angela Merkel. Kijelentette, hogy a dublini uniós menekültügyi rendszer reformja és a menekültek tagállamok közötti elosztása ügyében is „intenzíven tovább kell dolgozni”, mert elfogadhatatlan, hogy a tagállamok csak akkor gyakorolják a szolidaritást, ha érdekük fűződik hozzá. „Vagy szolidárisak vagyunk egymással, az olyan tagállamokkal, mint Olaszország és Görögország”, vagy nem, aminek azonban „súlyos következményei” lennének – mondta. A 2015 szeptember elején Magyarországon az osztrák határ felé gyalog elindult emberek ügyére utalva kiemelte: „fontos és helyes” döntés volt befogadni őket, mert meg kellett oldani egy „humanitárius szükséghelyzetet”.

Franciaország biztonságának szavatolását és az iszlamista terrorizmus elleni küzdelmet jelölte meg Emmanuel Macron francia államfő hazája diplomáciája legfőbb törekvésének.  „A franciák biztonsága a diplomáciánk lényege. Ez alapvető követelmény, amelyet rendíthetetlenül teljesítenünk kell” – fogalmazott a francia elnök. Emmanuel Macron megerősítette, hogy a 2015. november 13-i párizsi merényletsorozatot követően kihirdetett rendkívüli állapot kivezetése előtt a parlament ősszel egy új terrorelhárítási törvényt fogad el, valamint Párizsban jövő év elején nemzetközi konferenciát rendeznek a terrorizmus finanszírozásának megszüntetése céljából.

Egy fiatal szíriai újságíró szerint a németek alábecsülik a migránsok között megbúvó ISIS-terroristákat, és jobban tennék, ha megválogatnák, hogy kiket engednek be az országukba. Masoud Aqil szíriai kurd újságíró arra figyelmeztette a német hatóságokat, hogy legyenek óvatosabbak, és figyeljenek jobban arra, hogy milyen embereket engednek be az országukba – írja a The Local. A 24 éves férfi az Iszlám Állam fogságába esett Szíriában, majd könyvet is írt arról, hogyan élte túl a hat hónapnyi rabságot. Többször megkínozták, megalázták és egyik börtönből a másikba vonszolták. Végül 2015-ben szabadult egy fogolycsere során. Jelenleg Németországban él édesanyjával.

Montenegróban már akár ötven euróért is lehet illegálisan fegyvert vásárolni, de az ár háromezer euróig is terjedhet, s a választékban mintegy tizenötféle eszköz szerepel. Számos alvilági leszámolásnál és gyilkosságnál használnak ismeretlen eredetű fegyvert, amelyre a tulajdonosának nincs is engedélye. A fegyverek között házi készítésű pisztolyt is találtak már, ám az elkövetők inkább a robbanószerkezeteket készítik otthon. Az alvilági leszámolásoknál – ahol a gyilkosságot általában Szerbiából, Bosznia-Hercegovinából vagy a térség más országából érkező profi bérgyilkosok követik el – a közelmúltig a távcsöves puska volt a legnépszerűbb fegyver, ám egyre gyakrabban használnak robbanószereket vagy pisztolyt.

Egy muszlim szervezet beperelt egy iskolát, mert az nem biztosított az ebédnél a diákok számára a disznóhús helyett alternatívát. A bíróság nekik adott igazat. A bíróság ítélete szerint az iskolának kötelessége másféle ételt biztosítani azon diákok számára, akik nem esznek disznóhúst, mert az iszlám vagy zsidó vallást követik – írja a The Guardian. Chalon-sur-Saône-ban 1984 óta biztosítottak külön étrendet a muszlimok számára, de a helyi városvezetés 2015-ben úgy határozott, hogy beszünteti ezt a lehetőséget. A döntést a szekularizációval indokolták. A muszlim szervezet szerint a döntés illegális volt, diszkriminált, valamint ellentmondott a lelkiismereti és vallásszabadságnak, emiatt a hatóságokhoz fordultak.

Törökország „hatalmas lépésekkel” távolodik Európától, és teljes mértékben Ankara a felelős azért, hogy nem haladnak az uniós csatlakozási tárgyalások – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság. Juncker azon gyanújának adott hangot, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő abban reménykedik, hogy Európa fogja megszakítani a tárgyalásokat, és így az EU-t hibáztathatja majd a kudarcért. Az Európai Uniónak azonban nem szabad belesétálnia a csapdába, a felelősség ugyanis teljes mértékben a török felet terheli – közölte.

Gazdaság:
Az általános iskolás gyereket nevelő családok a tavalyi 64 ezer forint helyett idén átlagosan 54 ezer forintos kiadásra számítanak – derült ki a Budapest Bank felméréséből. A kutatás szerint a középiskolás gyerekek iskolakezdése viszont a tavalyi 61 ezer forint helyett idén 67 ezer forintba fog kerülni és a felsőoktatásban tanulóknál is nőtt a várható kiadás. Az egyetemisták, főiskolások tanévkezdésére a tavalyi 116 ezer helyett idén 135 ezer forinttal kalkulálnak a szülők. Idén ősztől már a 9. évfolyamig ingyenessé váltak a tankönyvek, így erre a tavalyi 12 ezer forint után idén átlagosan 9 ezer forintot kell költeniük a szülőknek. A legjelentősebb változás az általános iskolás gyermekeket nevelő családoknál figyelhető meg, ahol a tavalyi 10 ezer helyett idén mindössze 4 ezer forinttal kalkulálnak a szülők az alapvető tankönyveken túl más kiadványok miatt.

Túl lehet a tetőpontján a kelet-közép-európai országokból a nyugati tagállamokba áramló elvándorlás, az utóbbi időben ugyanis egyre jobban pörög a gazdaság a térség országaiban, és emiatt egyre többen vélik úgy, hogy ismét megtalálhatják számításukat szülőhazájukban. Az új jelenségről a brit Economist hetilap írt, a cikkben többek között a Magyarországon végbement béremelkedést is említik mint hazahúzó tényezőt. Az Economist felidézi, a magyar gyártócégek 73 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem találnak megfelelően képzett munkaerőt. Ez természetesen a fizetéseket is felfelé hajtja: Csehországban például éves szinten öt százalékkal nőttek a bérek. Az Economist kiemeli Magyarországot ezen a téren, megjegyezve, hogy hazánkban jelentős mértékben, 15 százalékkal emelkedtek a fizetések a nagyszabású minimálbér-emelésnek köszönhetően.

Sport:

Átadták a kecskeméti Mercedes-Benz Gyár Kosárlabda Akadémia új multifunkcionális sportcsarnokát, amelyet TAO-támogatással és önkormányzati forrásból, 791 millió forint összegű beruházással a régi városi uszoda épületéből alakítottak ki. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár elmondta: a magyar kormány jó okkal tette a sportot kiemelt stratégiai ágazattá. Felismerte a sportban rejlő lehetőségeket, valamint hogy a sport terén végzett fejlesztések pozitív hatással vannak az oktatásra, az egészségügyre, az ifjúsági és a családpolitikára, de kihatnak a szociális területekre és a környezet fejlesztésére is, akárcsak a gazdaság élénkítésére – fogalmazott.

Könnyű:
Kétmillió kilométeres „biztonságos távolságban” halad el a Föld mellett a Florence nevű aszteroida, amely 4,35 kilométeres átlagos átmérőjével a legnagyobb földközeli kisbolygók közé tartozik. Noha nagy mérete és a Föld pályájának metszése miatt a Florence a „potenciálisan veszélyes” kategóriába sorolható, a kisbolygó egészen biztosan nem ütközik össze a Földdel – közölték svájci csillagászok. Méretei miatt a Florence sokkal fényesebben fog majd csillogni az égen, mint a mindössze 650 méter átmérőjű 2014 JO25 aszteroida, amely áprilisban 1,8 millió kilométeres távolságban száguldott el a Föld mellett.